Napok óta megy a rugózás egy olyan pletykán, amit egy baloldali blog terjesztett el, s amit átvettek politikusok is. E szerint a paksi bővítéshez az oroszok ki akarják bérelni az egész pécsi repteret. Kérdés, hogy minek, ha sokkal egyszerűbb és olcsóbb leszállni, mivel nyilvános reptérről van szó.
Nemrégiben Pécsett szállt le a Roszatom által vélhetően bérelt, osztrák felségjelű gép, amelyen a cég vezérigazgatója utazott. Az igazgató ugyanis Süli Jánossal, a Paks II. építéséért felelős miniszterrel tárgyalt. Ezt követően jelent meg egy blogban az a meg nem erősített híresztelés – majd azt tényként leközölte több fővárosi lap is –, hogy az állam átvenné Pécstől a repteret, és azt bérbe adná a Roszatomnak.
A Kormányinfón Lázár János a múlt héten azt mondta, hogy erről nem volt szó a kormányülésen, bár szóba került a pécsi helyzet. (Lázár nyilatkozata Pécsről az 50. percnél látható: KLIKK!). Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy ne tárgyalhatnának róla később.
Mindenesetre több szakértőt is megkérdeztünk, hogy akár személy- vagy áruszállítási szempontok indokolhatnák-e azt, hogy a Roszatom megvegye vagy kibérelje a pécs-pogányi repülőteret. Véleményük abban megegyezik, hogy ennek több szempontból sincs értelme.
A repülőtér reggel 9 és délután 4 között van nyitva, ebben az időintervallumban bármilyen repülőgép leszállhat itt, ha a schengeni övezeten belülről érkezik, ellenkező esetben 3 nappal korábban igényelni kell a határnyitási engedélyt, tehát most sincs akadálya annak, hogy leszálljanak – a kisebb kifutópályát használó – személyszállító gépek. (Elképzelhető, hogy a Roszatom is ezért bérel osztrák gépet, mert így szabadabban járhat.)
A pécsi repülőtérnek nincs Cargo engedélye, ezért áruszállítás itt nem végezhető, és erre eddig nem is volt igény. Ha a Roszatom mégis úgy döntene, hogy a paksi bővítés miatt a reptéren keresztül szeretné szállítani a berendezéseket, akkor is csak a kisebb berendezések jöhetnének szóba, mivel a nagy orosz szállítógépek tömegük és kifutópálya igényük miatt nem tudnak itt le- és felszállni.
Az orosz cég számára egyébként nagyobb szerkezetek esetében olcsóbb lehet a vízi szállítás is, hiszen a Fekete-tengerről a Dunán keresztül uszályokon egészen Paksig eljuthatnak, ráadásul a vasút is rendelkezésükre áll, ami szintén egyszerűbb megoldás.
A repülőtér kibérlése vagy megvásárlása nem feltétlenül lenne tehát számukra elsődleges, ráadásul nyilvános reptérről van szó, így a zárttá nyilvánításához nemzetközi egyeztetéseket kell lefolytatni, jogszabályokat kellene módosítani, ami rengeteg pénzt és időt emészthetne fel. Másrészt közel háromezer kisebb-nagyobb gép is igénybe veszi rendszeresen a létesítményt évente.
Az önkormányzat ugyanakkor éppen azért vetette fel, hogy befektetőket – akár az államnak történő eladás is szóba jöhet – keresne a repülőtérhez, mert évente 100 millió forintos terhet jelent annak fenntartása, így egy eladás esetén nemcsak a 2,8 milliárdra taksált légikikötő vételára jelenne meg a kasszában, hanem a működtetésre fordított források is felszabadulhatnának.
