Nem a károgás okozza a legnagyobb gondot a kertvárosi panelházakban élőknek, hanem a rengeteg ürülék, amelyet elpotyogtatnak a madarak a házak közelében. A lakosok petícióval fordultak a városházához, hogy az önkormányzat lépjen valamit az ügyben. A varjakat évtizedekig irtottuk, erre az állatok nem tudtak mit tenni, bemenekültek a városba, hozzánk.
Alig néhány nap leforgása alatt, mindössze néhány Nagy Imre úti lépcsőház lakóitól összegyűlt 300 aláírás azért, hogy rábírják a városvezetést arra, hogy tegyen valamit a varjakkal kapcsolatos problémák megoldásában. Az ott lakók szerint nem a zajjal, vagy az állatok jelenlétével van problémájuk, hanem azzal, hogy rengeteg ürüléket hagynak maguk után az állatok, sokszor közvetlenül a lépcsőházak előtt, a járdákon, olyan helyeken ahol gyerekeik is játszanak, közlekednek.
A polgármesteri hivatalba pécsi civilek juttatták el az ezzel kapcsolatos petíciójukat szerdán, amelyet Csizi Péter, a térség országgyűlési képviselője vett át. A politikus az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón közölte, hogy olyan megoldást szeretnének, ami mind a madaraknak, mind az embereknek is megfelelő.
– A mostani kezdeményezés ugyan csak három társasházat érint, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az egész Kertvárosban probléma immár. Van olyan lépcsőház, ami előtt 30 madárfészek található – mondta Csizi. – A Biokommal, Páva Zsolt polgármesterrel, illetékes szakemberekkel találni kell egy végleges megoldást, ami a teljes városrészre kiterjed. A mai szabályozás csakis az állatokra fókuszál, de az állatvédelem mellett a lakossági panaszokat is figyelembe kell venni.
Csizi elmondta, a Berek-sétányon sikerült már megoldást találni azzal, hogy megnyírták a fákat, így azokra már nem telepedtek vissza a varjak.
A probléma gyökere egyébként évtizedekre nyúlik vissza, hiszen Baranyában a ’60-’70-es években még 19 ezer pár vetési varjút számoltak össze, 1997 óta viszont mindössze 500-600 párt tudnak évente csak leltárba venni. A populáció fele – nagyjából 300 pár – él ráadásul Pécsen.
A ma már védett állatok azt követően szorultak be a városba, hogy a mezőgazdasági rovarölő- és gyomirtó szereket széles körben kezdték el alkalmazni, így a vetési varjúnak nem maradt tápláléka. Ráadásul a ’80-as években intenzív vadászatuk is elindult.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei irodavezetője, Bank László szerint nincs olyan megoldás, ami mindkét félnek jó. Az állatokat ugyanis nem lehet csak úgy átterelni egyik helyről a másikra, egyszerűen nem így működnek. Az irodavezető úgy véli, az embereknek kell türelmesebbnek lenniük, a legnagyobb gond a márciustól kezdődő májusig tartó fészekrakási időben van, ugyanis ilyenkor nincs lombkoronájuk a fáknak, ami az ürüléket felfoghatná.
Kertvárosi panelek közé azt követően költöztek be tömegesen a madarak, hogy kivágták a fákat a Nagy Imre úti kiserdőnél. Ezután települtek be a Berek-sétányra, majd pedig a környék többi fáját is megszállták.
