A tavalyi mérlegadatok szerint a Pétáv az egyik legprosperálóbb önkormányzati cég. Az utolsó három év volt a társaság elmúlt 15 évének három legjobbja. A 175 munkavállalóval és 30 ezer fogyasztóval rendelkező, részben önkormányzati tulajdonban lévő Pétáv Kft. ügyvezető igazgatójával, Vida Jánossal beszélgettünk.

hirdetés
Uránia Mozi

Május végén zárták a cégek az előző üzleti évet. Összefoglalná röviden, hogyan áll most a Pétáv gazdálkodása, mit kell tudni 2020-ról?

– Tágabb kontextusban mutatnám be a helyzetet. 2011 és 2013 között rendkívül sok jogszabályi változás történt a távhőszolgáltatásban, ami átalakította a vásárolt hő árát, egy új támogatási rendszer lépett életbe. 2011-ben befagyasztották az árakat és a díjstruktúrát is. 2012-13-ban három lépcsőben 23 százalékos rezsicsökkentés történt. Ezekhez a változásokhoz idomulnia kellett a Pétávnak. 2014-ben volt egy mélypontunk, hosszú évtizedek óta először volt veszteséges a cég. Akkor megszabadultunk azoktól a ballasztoktól, amiket évek óta magunkkal cipeltünk. Azóta folyamatosan növekszik az eredményünk. Az elmúlt 15 év három legjobb eredményét az utolsó három évben értük el, 2018-19-20-ban. 2020-ban és 2018-ben 289 milliós, 2019-ben pedig 417 milliós eredményt realizált társaságunk. Jól, kiegyensúlyozottan működünk. Összeszokott, rutinos, rendszerben gondolkodó csapatunk van.

Jelenleg 30 ezer fogyasztójuk van, ezek száma hogyan alakult az elmúlt években? Úgy tudom, több nagyobb pécsi építőipari beruházásnál is a távhőt választották az építtetők.

– Az egyetemi fejlesztéseknél minket választottak, több helyre is került távhőszolgáltatás. Az egyetem egyébként a legnagyobb, kiemelt fontosságú partnerünk. Számos magánerős ingatlanfejlesztésnél is a minket tiszteltek meg bizalmukkal. Ilyen például a közel száz lakásos Ferencesek Kertje a Váradi Antal utcában, a Golden Corner a Bálicsi úton, vagy a Munkácsy és a Bercsényi utcák sarkán megépült Centrál Liget Lakópark. Összességében azt mondhatom, fogyasztóink száma lassan, de biztosan növekszik.

Milyen kihívásokat teremtett a pandémia a Pétáv számára és erre hogyan reagáltak?

– Alapjában érintette a működésünket, nagyon gyorsan át kellett állni a home office-ra azoknál a munkaköröknél, ahol ez lehetséges volt. A többi munkakörnél a szeparációt kellett biztosítani. A lakásokban történő munkafolyamatokat leállítottuk és átütemeztük. Haláleset szerencsére nem történt a cégnél, súlyos beteg volt, de mindenki felépült, mindenki itt van. 

Májusi hír volt, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elégedettségi felmérése szerint négy kategóriából háromban a Pétáv végzett az élen. Minek köszönhető ez? Ön is ennyire elégedett vagy azért lát problémákat, hibákat is, amin javítani lehet?

– Belülről természetesen máshogy látszanak a dolgok, látjuk, hogy a működésben hol van javítanivaló. Örülünk neki, hogy a MEKH így vélekedik rólunk, különösen azért, mert ez egy felmérés eredménye volt, a fogyasztóink minősítettek minket. 

Hogy alakult a kintlévőség-állomány az elmúlt években?

– Folyamatosan csökkent, évről évre kevesebbel tartoznak. Követelés-állományunk a tavalyi mérleg szerint 760 millió forint, de korábban éveken keresztül jóval 1 milliárd fölött volt. Figyelembe vesszük a tartozások kezelésénél, ha valaki olyan élethelyzetbe kerül, hogy éppen nem tudja fizetni a díjat. Akinek ilyen gondja van, nyugodtan jöjjön, megpróbáljuk megoldani, például részletfizetéssel. 

– Történt egy komoly vezetéképítés a keleti városrészben a közelmúltban. Erre miért volt szükség és milyen forrásból valósult meg? 

– Döntően EU-s forrású pályázati pénzekből tudtunk fejleszteni az elmúlt években, összesen mintegy 4,5 milliárd forint értékben. Ezek a fejlesztések kisebb részben vezetékfelújítások voltak, nagyobb részben hőközponti szétválasztások, és új fogyasztók rácsatlakozásai. A legnagyobb fejlesztésünk a keleti vezeték kiépítése a Zsolnay-gyártól a Budai vámig. Ennek második fázisát az jelenti majd, amikor felmegyünk a Komlói út mentén, egészen a Komját Aladár utcáig a forróvíz-vezetékünkkel, kiváltva ottani lokális, elöregedett, földgáztüzelésű kazánokat. Sokkal biztosabb, sokkal stabilabb ellátást tudunk biztosítani a forróvíz-rendszerre való rácsatlakozás után, kedvezőbb környezetvédelmi körülmények között. Egy ilyen gáztüzelésű kazánházat evvel a fejlesztésünkkel már kiváltottunk a Budai vámnál lévő négy tízemeletes lakóház esetében. Ahogy épült ki a vezeték a Zsolnay-gyártól, új fogyasztók is csatlakoztak a rendszerre, például a Sziebert Róbert – közismert nevén a Gyárvárosi – Általános Iskola , a Gyárvárosi Rendőrörs, a Kodály Zoltán Gimnázium és annak a tornacsarnoka. 

Az épületek tömeges szigetelése okozta veszteségekre hogyan reagál a cég?

– Az energiatakarékosságra való törekvés, mint tendencia maximálisan támogatandó és elősegítendő. Nyilvánvalóan ez piacvesztést jelent a Pétáv számára, és fajlagos költségnövekedést okoz. Ezt szerencsére az elmúlt tíz évben folyamatosan ellentételezni tudtuk. Az új csatlakozókkal megjelenő többletfogyasztás ellensúlyozta az épületszigetelések következtében történt piacvesztést, sőt, elmondható, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a piacunk. 

– Pécsett működik Magyarország egyik legzöldebb távhőszolgáltatási rendszere – így szólt egy április hír. Mit jelent ez? 

– A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségéhez lehet pályázni a Távhő Ökocímke elnyerésére. Három paraméter alapján döntik el, ki kapja meg, ezek a  zöldenergia-felhasználás, a primerenergia-hatékonyság, és a szén-dioxid-kibocsátás. A döntő érdem persze az erőműé, a hőtermelőtől függ ugyanis, mennyire környezetbarát az energiatermelés. Az erőmű hőtermelésének több, mint 95 százaléka megújulónak számít a mai jogszabályok szerint.

– Hogyan képzeli el a cég és a pécsi távfűtés közeli és távolabbi jövőjét? Milyen technológiai fejlesztési lehetőségeket tartogathat a jövő?

– Ahol nagyobb mennyiségű fűtési energiára van szükség a világban, ott a távhő a reneszánszát éli. Sikerült talán itthon is azoktól a sztereotípiáktól megszabadulni, amelyek a távhőt  pazarló lakótelepi fűtési módként mutatják be. Helsinkiben például az épületek 96 százaléka távfűtött, Koppenhágában a 90 százalékuk. Egészen más egy nagyvárosban a környezeti terhelés, ha van egy-kettő-három nagyobb hőtermelő egység, mert azoknak az emisszióját sokkal inkább kordában lehet tartani, mintha minden lakás egyedileg fűtene. Rövid távon ez a helyzet nem fog romlani, azaz a piacunk volumenét tudjuk majd növelni, és a meglévő technikai feltételrendszer-elmaradásunkat pótolni. Rövid távon a lehető legtöbb vezetékünket próbáljuk felújítani, kritikus állapotú vezeték-szakaszainkra kiemelten próbálunk figyelni, és a hőközponti szétválasztásban próbálunk szépen fokozatosan előrelépni. 

Hosszú távon pedig a legnagyobb lehetőség a távhűtési rendszer kialakítása. A hűtési technika is rohamléptekkel fejlődik, rövidesen nem csak kompresszoros hűtőberendezések lesznek, és ha az abszorpciós hűtők hatékonysága javul, akkor a távfűtő rendszerrel hűteni is lehet majd. Erre a kevés példa egyike Magyarországon a debreceni Kölcsey Központ, amit távfűtéssel hűtenek. A már említett Helsinkiben például külön hűtési hálózat van. Egy ilyen fejlesztés Pécsett nyilván hatalmas beruházást igényelne, de úgy gondolom, 15-20 éven belül megvalósulhat. Egyszerű a mi szakmánk abból a szempontból, hogy ha azt akarjuk tudni, mit fogunk csinálni tíz év múlva, akkor ki kell menni tanulmányútra Dániába vagy Finnországba.

Mi a hőközponti szétválasztás célja?

– A tömbhőközpontok 10-15-20 épületet látnak el. Ezeket a nagyméretű, több épületet ellátó hőközpontokat megszüntetjük , és minden egyes épületnek saját, kisméretű hőközpontot alakítunk ki, hogy mindegyiket egyedileg lehessen szabályozni. Az épületek ugyanis különböző épületfizikai paraméterűek, attól függően, hogy szigetelték-e őket, kicserélték-e a nyílászáróikat. Egy tömbhőközpont esetében a legrosszabb adottságú épületre kell szabályozni a működést, hogy annak az épületnek a tizedik emeletén is meleg legyen. Ez óhatatlanul jelentős többlet hőveszteségeket jelent, melyet e beruházással érdemben tudunk csökkenteni, ezáltal működési hatékonyságunkat növelni. . 

– Ön a Tettye Forrásház Zrt. igazgatóságának is tagja, sőt, az igazgatóság elnöke. Hogyan tudja összeegyeztetni a két pozíciót?

– Megtisztelő, hogy ilyen feladattal is megbíztak. Nem idegen tőlem, hiszen az elmúlt húsz évben soha nem csak egy helyen dolgoztam. 2015-2016-ban például tíz hónapig a Pétáv mellett első számú vezetője voltam a Tüke Busz Zrt-nek, és az igazgatóságnak azóta tagja voltam egészen mostanáig. A Pétáv-os kollégáim rendkívül jól felkészült, összeszokott, rutinos, hatékony csapatot alkotnak, ők le tudják venni a terheket a vállamról akkor, amikor a másik cégnél kell helyt állnom, úgyhogy ezúton is nagyon szépen köszönöm a munkájukat.