Zag Gábor: „Nem egymás ellenfeleiként versengünk, hanem egymást építjük”

Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Interjúsorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Elsőként Szakács Lászlóval, az MSZP országgyűlési képviselőjével, majd Péderi Tamással, a Momentum megyei elnökével és megyei önkormányzati képviselőjével beszélgettünk, most pedig Zag Gábort, a DK önkormányzati képviselőjét kérdeztük.

– Mit gondol, lehet előny az előválasztáson, hogy míg az MSZP jelöltje évtizedek óta politizál, addig hozzá képest Ön úgymond kezdő?

– Ha valaki kezdő a politikában, nem feltétlenül rossz dolog. Az, hogy jelent-e ez előnyt, majd élesben dől el, a választópolgárok szavazatai alapján. Az viszont biztató, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kaptam az eddigi munkámmal kapcsolatban, főként ezért indulok az előválasztáson. Emellett pedig hiszek abban, hogy együtt, közösen sokat tehetünk Baranyáért és az itt élő emberekért.

– A 2018-as számokat nézve a Baranya 2-es körzetben is van esélye az ellenzéknek. Érdemes a 2018-as, vagy esetleg a 2019-es számok alapján előre latolgatni az esélyeket?

– Persze, mindig van értelme átnézni a statisztikákat, de biztos eredményt ezek alapján nem lehet jósolni. A választók fognak dönteni, nem a korábbi számok.

– Mennyiben változtathat az ellenzék esélyein, hogy a Fidesz korábban átrajzolta a választási körzeteket? Míg az 1-es körzet tulajdonképpen egy pécsi választókerület, addig a 2-esben ott van Komló és Kozármisleny mellett több megyei település is. Nehezebb lesz nyerni 2022-ben a 2-esben, mint az 1-esben?

– A stábunk ennek tudatában állt fel, nem hiszem, hogy bármilyen gondot jelentene. Már megkezdtük a körzet bejárását.

– És hogy látja az esélyeit?

– A Demokratikus Koalíció egy meglehetősen nagy támogatottságú párt Baranyában, ezért úgy gondolom, hogy jó esélyeink vannak. Bízom benne, hogy a választópolgárok is így gondolják majd.

– Mi alapján fognak dönteni a választók Ön szerint?

– Nem elhanyagolható tényező, hogy Magyarországon az emberek még mindig pártokra szavaznak. Továbbá az is fontos, hogy a képviselők mennyire és hogyan képesek megismertetni magukat körzetükben. A Baranya 2-es körzet nagy, de én igyekszem minden településen a lehető legtöbb időt tölteni, a kérdés ugyanakkor az, hogy a járványügyi enyhítések ennek milyen teret engednek majd.

– Hogyan kell elképzelni az előválasztást? Ha a jelöltek között nincs nagy politikai ellentét vagy különbség, mekkora tétje van az előválasztásnak?

– Jelentős tétje van, de ettől még békés választásra számítunk. A lényeg az, hogy nem egymás ellenfeleiként versengünk, hanem egymást építjük azáltal, hogy a kampány során kihozzuk egymásból a legjobbat. Együtt kell dolgoznunk azért, hogy 2022-ben valós változást érhessünk el. Szerintem az előválasztáson indulók hasonlóan gondolkodnak, hiszen a célunk közös.

– Az azért szinte biztos, hogy valamilyen szinten vannak véleménykülönbségek a jelöltek között.

– Persze, ellentétek és eltérő vélemények vannak. De ezek megvitatására és esetleg feloldásukra valók az építő, eredményes politikai viták, amiket az elmúlt közel 11 év szerintem elfeledtetett az emberekkel. Véleményem szerint engedni kell, hogy az emberek szabadon gondolkodhassanak és formálhassanak véleményt. Az eltérő álláspontokat pedig a lehető legjobban kell közelíteni egymáshoz. A Fidesz jelenleg nagyjából azt csinálja, hogy minden reggel kiadja, hogy aznap épp mit kell mondani és gondolni, és kész. Ez biztos, hogy nem jó irány.

– A kormány épp aktuális ellenségképe az oltásellenes ellenzék, valamint az előválasztások kapcsán egyre gyakrabban kerül elő újra Gyurcsány Ferenc neve is.

– Igen, úgy tűnik, hogy mindig kell egy ellenségkép, akit vagy akiket közösen lehet nem szeretni. Amikor belevágtam a politikába, leginkább épp ebből lett elegem. Úgy gondolom, hogy a magyar emberek nem arra vágynak, nem arra várnak, hogy valakit úgymond közösen utálhassanak, hanem arra, hogy valós, érdemi, értékes tettekkel tegyünk értük. A Fidesz ellenségképei nyilván mindig olyan valakik, akiktől valamiért félnek. Ilyen Gyurcsány Ferenc is, aki egyszer már le tudta győzni Orbán Viktort, ezért a kormányfő nem hiába tartja legnagyobb ellenségének. Az oltásellenes ellenzék ellenségképével kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy semennyire nem érzem valósnak a problémát. Minden ellenzéki képviselőtársam be van oltva, én is nemrég kaptam meg a második dózis vakcinát.

– Hogyan értékeli az Orbán-kormány járvány- és válságkezelését? Mit csináltak jól, mit rosszul?

– Nem szeretném bírálni a kormány járványkezelését, ugyanis ebben a helyzetben rettenetesen nehéz dolga lett volna bárkinek. Ugyanakkor a legtöbbször azt éreztem, hogy a kormány futott az események után, későn hozott meg fontos döntéseket. Mindemellett ez a helyzet megkívánta volna, hogy nagyobb mértékben hagyatkozzanak a járványügyi szakértőkre.

– Milyen Magyarországot, milyen Baranyát, milyen Pécset képzel el 2022 után? Mely társadalmi csoportoknak van szükségük ön szerint egy új kormány segítségére, és mely területeken van szükség gyökeresen új kormányzati politikára?

– Jelenleg az országban rengetegen élnek mélyszegénységben, egyre szűkül a középosztály, és még kevesebben vannak azok, akik nagyon-nagyon jól élnek, ők viszont túlságosan jól élnek. Magyarországnak nem csak egy szűk társadalmi réteget kiszolgáló országnak kell lennie. Én komolyan gondolom „a sokak Magyarországát”. Hiszem, hogy mindenkinek megfelelő megélhetést kell biztosítani. Azt a szisztematikus átvilágítási folyamatot, ami Pécsen indult, véleményem szerint országos szinten is el kell indítani. A lényeg az, hogy minden egyes forintot, ami nem jogszerűen került magánkézbe, vissza kell tenni az államkasszába. Azoknak pedig meg kell kapniuk a méltó büntetésüket, akik jogszerűtlen úton gazdagodtak meg az elmúlt évek során.