Czimber Adrienn: Újra együtt

Lassan beköszönt a csendes, békés halált hozó tél. Itt-ott jéggel díszített fehér fátyollal takarja a haldokló természetet, a régi sírokat. Fekete, fodros ruhámban látogatom meg egyetlen, valaha élt szerelmemet a mostanra fagyos sírok közt. Egy csokor vörös rózsával karomon érkeztem meg a hatalmas kőhöz. Letettem elé a csokrot, s fekete csipke napernyőmmel takarva magam a halvány fény elől gondoltam vissza minden vele töltött szép napra. Lelkem áttetsző vére a hidegtől ráfagyott arcomra. Csak néztem a sírt, majd egyszer csak egy holló szállt rá, szerelmem lelkét repítve fekete szárnyain. Megjelent előttem, lassan közelítve felém ölelt magához újra, s nyomott csókot fekete, fagyos ajkaimra.

Czimber Adrienn – Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola, 11.c

Hirdetés