Világszerte növekszik az online kereskedelem részesedése a hagyományos kiskereskedelemhez viszonyítva. Magyarországon a webáruházak háromszoros sebességgel bővülnek az egyébként jól teljesítő offline kereskedelmi szektorhoz képest. Nagy kihívások és nagy lehetőségek előtt a magyar webáruházak…(x)

A hazai e-kereskedelem Európa egyik leggyorsabban növekvő online szektora. A kontinensre egyfajta keleti felzárkózás jellemző, ami elsősorban annak tudható be, hogy a fejlett nyugati piacok már nem képesek dinamikus bővülésre. A közép- és kelet-európai piacok azonban lendületesen bővülnek; a hazai szektor évente mintegy 20%-os gyarapodásával az egyik legjobb teljesítményt mondhatja magáénak.

Európa e-kereskedelme rendkívül fejnehéz. Az Egyesült Királyság (178 mrd €), Franciaország (93,2 mrd €) és Németország (93 mrd €) fényévekre előzi a kontinens legtöbb országát. Nem csupán a CEE régió országai vannak hatalmas lemaradásban ezektől a forgalmi számoktól, hanem a skandináv, balti és mediterrán régió államai is. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az országok sok közép- és kelet-európai piacnál tízszer nagyobb népességszámmal rendelkeznek, ami új távlatokat biztosít az e-kereskedelem számára.

A hazai szektor a tavalyi évben 1,2 milliárd euró bevételre tett szert, ami jól mutatja, hogy az ágazat továbbra is dinamikusan fejlődik, ráadásul minden jel arra utal, hogy a bővülés mértéke hasonló marad vagy csak kismértékben lassul. Ennek köszönhető, hogy az online kereskedők 83 százaléka növelni tudta a bevételeit. Így szinte mindenki fejlődni tudott, aki aktív kereskedelmet folytatott a tavalyi évben.

A dinamikusan bővülő piac kiváló feltételeket biztosít a webáruházak növekedéséhez, illetve az új szereplők piacra lépéséhez is. A növekedés motorja elsősorban a vásárlásgyakoriság növekedése, ami jól mutatja, hogy a webáruházak képesek megtartani a vásárlóikat. Emellett jelentős mértékben segíti az online szektor bővülését az átlagos megrendelési érték növekedése. Évről évre többet költünk a vásárlásaink során, ami segíti a webáruházak bevételi teljesítményét. Kevésbé jól fest a vásárlói bázis növekedése, ami a tavalyi évben „csupán” 7% körüli növekedésre volt képes. Ez az érték hasonló a CEE régió más országaival, ahol hasonló internet-penetrációt mérhetünk.

Magyarországon a növekedésben komoly szerepet játszik a piacvezető webáruházak versengése. A legnagyobb tíz szereplő a teljes e-kereskedelem harmadát uralja, ráadásul az egymást túllicitáló hangzatos akcióikkal komoly piacformáló hatást képviselnek. Ebben a versengésben a piac kis szereplői nem képesek labdába rúgni, ők az esélytelenek nyugalmával dőlhetnek hátra.

A közepes webáruházak számára azonban a folyamatos árverseny komoly kihívást jelenthet; ők azok a szereplők, akik esetében rendelkezésre áll a megfelelő mértékű raktárkészlet, viszont nem képesek olyan minőségű gyártói és beszállítói kapcsolatot fenntartani, mint a piacvezetők. Számukra a folyamatos leárazás sokszor a profitráta beáldozását jelenti, aminek eredményeként sokszor a szolgáltatásfejlesztésük szenved csorbát.

Nem véletlen, hogy az erősen koncentrált piac mellett számos e-kereskedő barátkozik a
külföldi piacnyitás gondolatával. Románia az eMAG uralkodása miatt egyre kevésbé vonzó a hazai online kereskedők számára, ezért egyre többen fordulnak az EU tagsággal
rendelkező jugoszláv utódállamok, Szlovénia és Horvátország felé.

Az említett két országban azonban alig találunk hazai online kereskedőket; a piacvezetők közül az Extreme Digital működtet szlovén és horvát webáruházakat, azonban a kereskedőcégek többsége egyelőre visszafogott eredményeket képes felmutatni a külföldi piacokon. Az e-kereskedelem globalizációja minden bizonnyal arra fogja késztetni a hazai szereplőket, hogy egyre több országban igyekezzenek piaci részesedést szerezni maguknak.(x)