A Veolia elbontja a széntüzelés utolsó pécsi műtárgyát is

A Veolia megkezdte a régi szenes szállítórendszer elbontását Pécsett, amivel a fosszilis energiatermelés utolsó bástyája is a múlté lesz. A szalagrendszer az 1950-es évektől egészen 2003-ig biztosított kapcsolatot a Pannon Hőerőmű telephelye és a Szénkeverő üzem között. Az erőmű ezt követő tulajdonosváltása óta eltelt másfél évtizedben a Veolia teljes egészében biomassza-tüzelésűre alakította át a létesítményt, ami ma már a körforgásos gazdasági modellt alkalmazva támaszkodik megújuló energiaforrásokra.

A fenntartható energiatermelésre való átállás és a Föld erőforrásaival való megfelelő gazdálkodás korunk nagy kihívása, miközben a világ energiaigénye folyamatosan nő. A széntüzelésen alapuló energiatermelés rendkívül környezetszennyező, azonban alacsony költségei miatt továbbra is az egyik legelterjedtebb energiaforrás.

A Veolia cégcsoporthoz tartozó pécsi Pannon Hőerőmű ma már Közép-Európa legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve, azonban 2000-es évek elejéig a kor gyakorlatának megfelelő széntüzeléssel működött.

A széntüzelés kiváltását és a biomassza-tüzelésre történő átállást célzó első lépések már az ezredfordulót követően megtörténtek.

A létesítmény 2007-es tulajdonosváltását követően pedig a Veolia fejlesztési tervei és az Európai Unióba való csatlakozással életbe lépő új környezetvédelmi normák még inkább abba az irányba mutattak, hogy az erőművet üzemeltető szakemberek új, teljes egészében fenntartható alternatívát találjanak a széntüzelésre, a megújuló energiaforrásokra történő teljes átállást célként kitűzve.

Az erőmű megújulásának és tüzelőanyag-váltás hosszú folyamatnak a lezárásaként bontja el a vállalat az 1100 méter hosszú, régi szenes szállítórendszerét, mellyel a fosszilis alapú energiatermelés utolsó emléke is eltűnik a cégcsoport területeiről. A szalagrendszer még a széntüzelés idején, az 1950-es évektől biztosított kapcsolatot a Pannon Hőerőmű telephelye és a Szénkeverő Üzem között, azonban a keverő üzem bezárása után a szalagrendszer funkciója is megszűnt.

A magasan húzódó szalaghidakon elhelyezett gép és villamos berendezéseket az elmúlt évtizedekben elbontották, a fennmaradt, használaton kívüli részek felszámolására pedig most kerül sor.

A bontás több ütemben valósul meg annak érdekében, hogy a helyieknek és átutazóknak a lehető legkevesebb fennakadást okozza. Először az erőmű telephelye és a Mohácsi út közötti szakaszt bontják el, ezt követi a Pécs-Mohács vasútvonal és a Mohácsi út feletti keresztezések. A két keresztezés megszüntetése a vasúti és a közúti forgalmat átmenetileg korlátozni fogja, ezért a bontásokat a nyári szünetben végzik, hogy az utasforgalom megzavarása minimális legyen.

A következő évben az erőmű építéséhez használt felvonulási barakktelep feletti szakaszokat bontják le, majd 2023-ban a keverői szakaszt megszüntetésével zárul a munka.

A szállítórendszer bontása illeszkedik a Veolia pécsi fejlesztései közé, melynek jó példája a Karolina-tájrendezési projekt. A rekultiváció részeként 2018 óta több mint 1,7 millió köbméternyi meddőanyag elhelyezése történt meg az egykori külszíni bányászati tevékenységből fennmaradt katlanba, ezzel párhuzamosan pedig a katlan alján kialakult 28 méter mély bányató vizének folyamatos kiszivattyúzásáról és a tómeder feltöltéséről is gondoskodnak. Valamint a déli és északi részeken mintegy 9 hektár földterített és részben növényesített végállapoti felszín is kialakult.

A Veolia fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét mutatja, hogy csak a tavalyi évben közel 1,7 milliárd forintot fordított létesítményei energiahatékonyságának fejlesztésére, a vállalat évről évre jelentősen csökkenti ökológiai lábnyomát. A Veolia által értékesített energia közel 623 ezer lakos fogyasztását biztosítja évente, melynek 60 százaléka már 2020-ban is megújuló energiaforrásból származott. A pécsi Pannon Hőerőmű a vállalat zászlóshajója, amelynek révén a város távfűtése teljesen szén-dioxid-semleges, és aminek köszönhetően Pécs elnyerte Magyarország legzöldebb városa címét is.

(x)