GVH útikalauz fogyasztóknak

Mi is az a GVH és mit csinál pontosan? A Gazdasági Versenyhivatal egy kormánytól független államigazgatási szerv, amely az Országgyűlés ellenőrzése mellett működik.

hirdetés
Uránia Mozi

A GVH jár el minden olyan, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe.

A GVH jár el továbbá: a piaci verseny érdemi érintettsége esetén, így: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, a gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat, az élelmiszer-jelölés és reklám, illetve a kozmetikai termékek címkézése, forgalmazása és reklámozása kapcsán törvényben meghatározott esetekben, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett visszaéléssel kapcsolatos felügyelet esetén is a hatáskörébe tartozó ügyekben. A GVH az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik.

Mikor forduljunk a GVH-hoz?

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén, ha a verseny érdemi érintettsége megállapítható.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat? Mi az?

Az a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amely egyrészt sérti a szakmai gondosság követelményét, másrészt alkalmas a fogyasztói magatartás, az ügyleti döntés torzítására, tehát az a lényege, hogy megakadályozza a fogyasztót abban, hogy teljes mértékben tájékozott és szabad gazdasági döntést hozzon.

Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy amely agresszív.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilos!

Mikor állapítható meg a verseny érdemi érintettsége?

Négy esetben a verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll az adott kereskedelmi gyakorlat esetén:

1. ha országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,

2. ha országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,

3. ha a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy

4. ha az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

Napjainkban azonban lényeges az a kérdés, hogy fennáll-e a verseny érdemi érintettsége a különböző honlapok, közösségi média felületek vonatkozásában?

A válasz az, hogy az Internet, és a különböző közösségi vagy megosztó oldalak például Facebook, Instagram vagy YouTube nem tekinthető fenntartás nélkül országos médiumnak: több körülmény mérlegelése szükséges ahhoz, hogy egy-egy honlapon, megosztó vagy közösségi oldalon megjelenő kommunikáció esetében a verseny érdemi érintettsége megállapítható legyen. (Országos médium esetén a verseny érdemi érintettsége egyértelműen megállapítható.)

A verseny érdemi érintettségét egyébként az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, illetve az érintett vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján határozza meg.

Kedvenc bevásárlóközpontjaink akciós újságai esetén fennáll a verseny érdemi érintettsége?

A különböző kereskedelmi láncok akciós újságai/kiadványai nem minősülnek sem „országos terjesztésű időszakos lapnak”, sem a „fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerének”. Egy-egy ilyen kiadványban megjelenő tájékoztatás is érintheti azonban a versenyt érdemben, ha olyan terméket érint, amely aktuálisan felkeltheti a fogyasztók széles körének érdeklődését – akár annak szezonális keresleti jellemzői, akár az ajánlat egyéb okból speciális, kiemelkedő volta miatt.

De legyen néhány példa is! Mely kereskedelmi gyakorlat minősül tisztességtelennek?

1. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.

Konkrét példa: egy hotelszoba online reklámjában szerepel: „foglaljon most, ez az utolsó szabad szobánk”, miközben a valóságban több szoba is szabad még.

2. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.

Konkrét példa: a kereskedő valótlanul azt állítja, hogy a boltja be fog zárni, mindezt azért, hogy a fogyasztókat ezzel rábírja termékeinek a megvásárlására (például: a bérleti idő lejárt–péntekre mindent ki kell üríteni! Végkiárusítás! – holott ez nem igaz).

3. Annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést.

Konkrét példa: a kereskedőajánlata, amely így hangzik: „Végre nyerhet a lottón! Vásárolja meg az új algoritmusrendszert,és segítségével nyerjen a lottón”.

4. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

Konkrét példa: a kereskedő valótlanul azt állítja, hogy egy bizonyos termék megszüntetheti a rákos megbetegedést.

5. A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más észszerű megfelelő kiosztásra kerülne.

Konkrét példa: a kereskedő azt reklámozza, hogy egy konkrét doboz jégkrém megvásárlása esetén a fogyasztó automatikusan részt vesz egy szerencsejátékban, ahol számos nyeremény vár gazdára. A valóságban azonban semmilyen díjat nem kínálnak senkinek, ez csak egy megtévesztő kijelentés annak érdekében, hogy az embereket jégkrémvásárlásra bátorítsák.

6. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.

Konkrét példa: a könyvesbolt hirdetésében az szerepel, hogy a könyvekhez ingyen lehet hozzájutni, miközben valójában a fogyasztónak a könyvekért fizetnie kell, és csak minden harmadik könyv ingyenes.

7. A fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését.

Konkrét példa: háztartási eszközökkel házaló kereskedő, aki nyomatékosan próbálja rábeszélni a fogyasztót az általa kínált termékek megvásárlására, holott a fogyasztó egyértelművé tette, hogy semmilyen terméket nem kíván vásárolni a kereskedőtől. Az ilyen kitartó kereskedői magatartással esetleg nyomást gyakorolhatnak a fogyasztókra, hogy vegyék meg a kínált árut, hogy végre megszabadulhassanak a kereskedőtől.

8. Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.

Konkrét példa: „Ez a videó most került a piacra–a barátaid közül neked legyen meg először, ezért azonnal szólj az anyukádnak, hogy amilyen hamar csak lehet, vegye meg neked! Hé, srácok! Vegyétek rá a szüleiteket, hogy vegyék meg ezt a játékot nektek is!”

9. A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.

Konkrét példa: a kereskedő kellékszavatosságot nyújt egy termékre, – amit egyébként a jogszabály előír – azt állítva, hogy ez a kereskedő által eladásra kínált konkrét termék különleges és többlettulajdonsága.

10. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy – elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően – valamilyen juttatásban részesülhet.

Konkrét példa: egy piramis-elven működő marketingrendszer, amelynél a kozmetikai termékeket áruló hálózathoz eladóként csatlakozni kívánó személynek belépési díjat kell fizetnie, és fő bevételi forrása más emberek ugyanezen hálózatba történő toborzásából származik.

Hogyan fordulhat a GVH-hoz?

Amennyiben olyan piaci magatartást vagy problémát észlel, amely valószínűleg a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, észrevételeit írásban panasz, illetve bejelentés formájában küldheti meg a GVH részére. Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes.

Beadványát eljuttathatja postai úton (1391 Budapest 62. Pf.:211.) vagy e-mail formájában (bejelentés esetén elektronikus úton csak abban az esetben, ha rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással), illetve ügyfélkapun keresztül, valamint átadhatja személyesen hétfőtől-csütörtökig 8.30 órától 16 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak.

Panasz vagy bejelentés?

PANASZ: panasz benyújtásával mindenféle formai kötöttség nélkül lehet jelezni a GVH felé, ha valaki a versenytörvény megsértését észleli. A panasz, mint beadvány-forma választásának előnye az egyszerűség, a formai és tartalmi kötöttségek hiánya, így panasz lehet akár egy kézzel írt beadvány, levél, e-mail stb. is. Ennek következménye ugyanakkor, hogy a panasz elbírálása is egyszerűbb eljárásban történik.

Mennyi a panaszok elintézésnek határideje?

Bár a panaszok elintézésének határidejére a versenytörvény nem határoz meg konkrét időpontot, a GVH – az ügy bonyolultságától és az ezzel összefüggő eljárási cselekményektől függően – a panaszt beérkezésétől számítva a lehető legrövidebb idő alatt igyekszik elbírálni. A GVH minden esetben visszajelzést küld a panaszos számára.

BEJELENTÉS: bejelentést a GVH által a honlapján közzétett űrlap megfelelő kitöltésével lehet tenni. Az űrlap letölthető a GVH honlapjáról vagy személyesen átvehető a GVH ügyfélszolgálatán, illetve kérésre postai úton is megküldik azt a fogyasztónak.

Milyen határidők érvényesülnek a bejelentés megtételét követően?

A GVH munkatársainak ügytípustól függően 30 nap, illetve 2 hónap áll rendelkezésükre annak elbírálására, hogy egy bejelentésben sérelmezett magatartással összefüggésben indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás megindítása, azonban a bejelentés megtételét követően előbb megvizsgálja, hogy eljárásának feltételei fennállnak-e (ez a határidő egyébként indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.).

Ha a bejelentés alapján nem indul eljárás, akkor az erről hozott végzés ellen a bejelentő a közléstől számított 8 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Törvényszékhez címzett kérelmével fordulhat jogorvoslatért.

A GVH-hoz panasszal vagy bejelentéssel fordulhatunk. Érdemes erről még valamit tudni?

Igen!

A panaszos, illetve a bejelentő kérésére a GVH nem fedi fel a személyét, illetve azt a tényt, hogy a GVH-hoz fordult a panasszal a bejelentéssel érintett vállalkozás(ok) előtt. Ez azonban esetenként nehezítheti az eljárás lefolytatását, így a GVH azt javasolja, hogy a beadvány benyújtója ennek figyelembevételével hozza meg adatai zártan kezelésére vonatkozó döntését.

Kiemelendő, hogy a panasz és a bejelentés a GVH számára fontos információforrás, azonban a GVH akkor is hivatalból jár el, ha az eljárást egy megalapozott bejelentés vagy panasz alapján folytatja le. Emellett az is lényeges, hogy a panaszosra/bejelentőre a Versenytanács döntése nincsen kihatással, azzal tehát, hogy a GVH-nál bejelentést teszünk a vállalkozással szemben fennálló jogvitánk nem fog megoldódni, de a GVH szankcionálhatja a vállalkozás jogszabálysértő magatartását.

Gyakori kérdés, hogy kiadja-e a GVH a panaszos, illetve bejelentő nevét és levelezési címét a panaszoltnak vagy a bejelentettnek?

A panaszos, illetve a bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal, illetve bejelentéssel élt a GVH-hoz. Panasz benyújtása esetén ezt a kérését jeleznie kell a beadványban, míg bejelentés benyújtása esetén az űrlap kitöltése során erre külön lehetőséget biztosít az űrlap.

Kaphat-e kártérítést, illetve visszakaphatja-e a pénzét a károsult fogyasztó, ha a GVH megállapítja a jogsértést a benyújtott panasz vagy bejelentés nyomán?

A GVH Versenytanácsának marasztaló döntése önmagában nem jelenti azt, hogy a károsult fogyasztók kártérítést kapnak.

Ha a fogyasztó szeretné rendezni ügyét a vállalkozással, úgy a lakóhelye szerint illetékes Békéltető Testületnél díjmentesen kezdeményezhet alternatív vitarendezési eljárást, azonban ennek keretében kártérítés megítélésére nincs lehetőség.

Amennyiben a fogyasztó azt szeretné elérni, hogy a károkozó az okozott kárt megtérítse, akkor ezen igényét polgári ügyekben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.

Hogyan értesülhetnek az ügyfelek arról, hogy mi lett a versenyfelügyeleti eljárás eredménye?

A versenyfelügyeleti eljárás végén az eljáró versenytanács kétféle döntést hozhat: határozatot vagy végzést. A GVH Versenytanácsa a határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. A GVH honlapján olvasható, illetve elérhető valamennyi határozat és a nyilvánosságra hozott végzések.

Panasztevőként a fogyasztó a GVH honlapján tájékozódhat a panasszal kapcsolatos döntésről, illetve – ha panasz alapján versenyfelügyeleti eljárás indult – a sajtóközlemények között olvashat az eljárás lezárultáról.

Bejelentés esetén a GVH Versenytanácsa a bejelentőt külön tájékoztatja az érdemi határozat meghozataláról, valamint a hozott végzéséről (például eljárást megszüntető végzés), kivéve, ha a végzés az eljárás alá vontra vonatkozóan kötelezettségvállalást tartalmaz.

Amennyiben úgy érzi, hogy nincs tisztában azzal, hogy a konkrét esetben a GVH-hoz fordulhat-e panasszal vagy bejelentéssel, esetleg nem világos azok benyújtásának menete vagy egyéb kérdése merült fel, úgy a GVH Ügyfélkapcsolati Irodájának munkatársaitól telefonon keresztül vagy akár e-mailben felvilágosítás kérhető következő elérhetőségeken:

+36 1 472 8851
ugyfelszolgalat@gvh.hu


Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen

A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó – a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.

Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.

Elérhetőségek:

7621 Pécs, Rákóczi út 17. II. em. 213.

Tel: +36 30 748 9147

E-mail: pecs@versenyugyi-tanacsadoiroda.hu

Nyitvatartás:

Hétfő: 12.00–16.00

Kedd: 9.00–13.00

Szerda: 12.00–16.00

Csütörtök: 9.00–13.00

Péntek: Zárva

fogyasztovedok.hu

(x)