Szabad-e gazdasági erőfölénnyel visszaélni?

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ( Tpvt.)  21.§-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. 

Tilos tehát, így különösen:

– az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni,

– a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni,

– indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától,

– a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni,

– az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani,

– az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához,

– azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben,

– a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni,

– a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni, vagy

– a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

Az a piaci szereplő van gazdasági erőfölényben az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Fontos megjegyezni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlata szerint a gazdasági erőfölény objektív, a piac szerkezetéből, nem pedig a felek által szabad akaratukból megkötött szerződés egyes rendelkezéseiből levezetendő jogi kategória. A tartós üzleti kapcsolatot eredményező szerződések esetében mindig felvethető valamelyik fél kiszolgáltatottsága, e helyzetet azonban a versenyjog önmagában nem minősíti gazdasági erőfölénynek.

Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen

A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.

Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:

7621 Pécs, Rákóczi út 17. II. em. 213.
Tel: +36 30 748 9147

E-mail: pecs@versenyugyi-tanacsadoiroda.hu

Nyitvatartás:

Hétfő: 12:00-16:00
Kedd: 9:00-13:00
Szerda: 12:00-16:00
Csütörtök: 9:00-13:00
Péntek: Zárva

www.fogyasztovedok.hu