Revízió: sportot űztek a sörcsapolásból

Hátrányos szerződések, működési problémák, hiányos dokumentációk, visszásságok. Többek között ilyen problémákra derült fény röviddel azután, hogy a nyáron megkezdte működését a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. Az új szervezet a Városi Sportlétesítmények Igazgatóságának feladatait viszi tovább, valamint a Lauber Dezső Sportcsarnokot, a Várkői Stadiont, a Műjégpályát, a Lőteret, valamint a Hullámfürdőt működteti.

hirdetés

Mint az a júliusban felállt Pécsi Sport Nonprofit Zrt. ősszel elkészült helyzetjelentéséből, s az idei utolsó negyedévre szóló üzleti tervéből kiderült, rengeteg hiányossággal, problémával találkoztak a vezetők, amikor áttekintették, milyen alapokra is építkezhetnek. A több ponton feltárt hiányosságokat szakterületek szerint rendezték csokorba.

A zrt.-hez legutoljára csatlakozó Hullámfürdő esetében meglepő  „érdekességekre” bukkantak az új vezetők. Mint azt Szűcs Zsolt kommunikációs igazgató elmondta, a legfőbb probléma a különféle bérlők egy részének fizetőkészsége körül adódott, hiszen a szerződések ellenére olykor hosszas elmaradásokra derült fény.

Ám a napi üzemeltetés területén is akadtak anomáliák, nehezen volt szétválasztható különféle szolgáltatásokra érvényes belépők rendszere és ellenőrzése, a pályaelosztás elbírálása a Hullámban edző csapatok, úszóiskolák, illetve egyéb sportágak képviselői között. Vagy hogy egy igazi érdekességet említsünk, amolyan „extra” szolgáltatáskánt a belépőjegy mellé már a pénztárban (!) rögtön sört is vásárolhatott a nemcsak vízre szomjúhozó vendég, amire nem volt engedély.

Ugyanakkor a zrt. más tagintézményei esetében  fény derült  arra, hogy az átvett műszaki létesítmények dokumentációi erősen hiányosak, sok esetben nincs meg az ingatlanok karbantartási terve, vagy éppen a dokumentumok sok évvel ezelőtti állapotokat tükröznek.

A karbantartási tervek hiánya, így a szükséges felújítások elmaradása azt vonta maga után, hogy most egyszerre nagyobb összegű kármentesítő munkákra van szükség. A nem orvosolt beázások, penészes falak, korrodálódások például további károkat okoztak több helyütt. Kiderült az is, hogy a számítógépes rendszer alkalmatlan a belső munkaállomások egymás közötti kommunikációjára is.

A vizsgálat során nem leltek fel átgondolt vagyonkezelésre utaló dokumentumokat, míg az anyagbeszerzések a különböző szervezeti egységekben a vezetők szóbeli engedélyét követően, ad hoc jelleggel történtek. Mindez azzal járt, hogy a pontos leltározás legtöbbször elmaradt, s a beszerzésekre többet kellett fordítani, mintha azt összehangoltan végezték volna.

A kommunikáció és a marketing területén gyenge hatásfokú és alkalmi munkával találkoztak az új vezetők, az arculati elemek pedig teljesen hiányoztak minden egység tekintetében. Megoldatlan, s nem kellően átgondolt a létesítményekben lévő reklámtáblák helyzete sem: több olyan reklámtábla, molinó volt kint ugyanis, amelyekhez nem találtak bérbeadási szerződéseket.

Az is kiderült, hogy az átvett létesítményekben az utóbbi harminc évben nem történt egyetlen nagyobb, átfogóbb felújítási munka sem. Az eszközök döntő többsége amortizálódott, s sok csak azért működik még mindig, mert folyamatosan javítgatták őket.

Különleges problémát jelentett a Sportcsarnok bérbeadása során kialakult számlázási gyakorlat. Az átvett dokumentumok áttekinthetetlenek, hiányosak, s etikailag is problémásak voltak e tekintetben.