Hulladékcsökkentés felsőfokon: nem mindig jó a nagyobb kiszerelés

Biztos, hogy mindenki találkozott már a jelenséggel, mikor egy-egy bolt nagyobb kiszerelést kínál az általuk egyébként is árusított termékből. Ezekkel jó esetben spórolunk egy kis pénzt, de ezzel nem egyenesen arányos a környezetkímélés mértéke. Vagyis csak bizonyos esetekben viszünk haza kevesebb szemetet, ha a nagyobbat vagy többet vesszük le a polcról. 

hirdetés

Nemrég egy műanyagmentességgel kapcsolatos kihívás kapcsán kértünk szakértői segítséget annak megfejtéséhez, mi is a gond a plasztikkal, hogyan figyelhetünk jobban oda rá, hogy kevesebb nem újrahasznosítható szemetet vigyünk haza.

A legnagyobb probléma a műanyagokkal, hogy bár legtöbbjüket csak pillanatokig “használjuk”, több száz évbe telik, mire lebomlanak. Hiszen rengeteg az olyan csomagolás, amikben hazavisszük a megvásárolt dolgainkat, és aztán azonnal a szemétbe dobjuk őket. A köztéri kukákba kidobott műanyag jelentős része a szemetes mellé megy, ami a természetet szennyezi. A szelektíven gyűjtött műanyag hulladékot ugyan újrahasznosítják, azonban ennél is nyilván jobb volna már az elején megszakítani a láncot és nemet mondani a plasztikra.

Éppen ezért fontos körültekintőnek lenni a kicsi és nagy kiszerelésekkel kapcsolatban is. Van olyan termék, amely esetében környezetkímélő a nagyobb formátum, máskor azonban éppen ellenkező hatást érünk el, ami nem feltétlenül éri meg azt a néhány forintot, amit megspórolunk. Hogy tudjuk, milyen különbségek vannak és mire kell odafigyelnünk a bevásárláskor, Lettnerné Berta Gabriella, a pécsi Ökováros-Ökorégió Alapítvány környezeti nevelőjének véleményét kértük ki.

Több termék egybe csomagolva

Sokszor van a boltokban olyan akció, hogy két, vagy akár több – egyébként egyesével is megvásárolható – terméket plusz műanyagba csomagolnak össze és kicsit olcsóbban kínálnak megvételre. Itt érdemes meggondolni, hogy egyrészt szükségünk van-e a nagyobb mennyiségre (főleg romlandó dolgok esetében), másrészt megéri-e még több azonnal az otthoni kukában landoló plasztikot hazavinnünk a néhány forintos haszonért.

Szintén ilyesmi, de még extrémebb ha – mint az alábbi képen – több kisebb terméket egy nagyobba csomagolnak. Ez jellemző például az édességekre: minden egyes cukor külön csomagolót kap, majd zacskóba teszik őket. Ezt túlcsomagolásnak is hívhatnánk.

Egy csomagban nagyobb mennyiség

Ha egynemű – mindegy, hogy műanyag, papír, vagy más – anyagról beszélünk, akkor valóban környezetkímélőbb a nagyobb kiszerelés. Például ha az egy helyett két kilós lisztet vásárolunk, akkor kevesebb papírszemét kerül haza, mint ha két egykilóst választanánk.

– Talán furcsán hangzik, de én a termékek felületét próbálom ilyenkor gyorsan felmérni, hiszen milliószám vásárolunk alapvető élelmiszereket, így a kevés is sokat számít. Ez szerintem nagyon szájbarágós: Ha egy 6 oldalú kockát veszünk például, akkor míg két külön kocka összesen 12 oldal, az egymást egy oldalon fedő két kocka csupán 11. Vagyis csupán egy kevéssel, de mégis kisebb mennyiségű szemetet viszek haza az utóbbi verzióval – fejtette ki Lettnerné Berta Gabriella.

Ugyanolyan mennyiség, más anyagban 

– Különbség van az ugyanakkora kiszerelésű termékek között is. Gondoljunk csak a vödrös, illetve a műanyagpoharas tejtermékekre. Ha lemérnénk mindkettő literes verzióját, a poharas csomagolása egyértelműen könnyebb volna, mint a vödör. Ráadásul utóbbinak a teteje is plasztikból van, sőt még egy kis pluszként ott a füle is. Habár itt sem mondhatjuk az anyagösszetétel pontos vizsgálata nélkül, hogy a vödör rosszabb, de azért nagyon valószínű, én személy szerint sosem választanám – vélekedik a szakember.

A csomagolásból kiderül, a műanyag újrahasznosítható-e. Figyeljük az anyag-összetételt jelző háromszöget!

Nem mindegy, milyen műanyag!

Azt is mindenképp tartsuk szem előtt vásárláskor, hogy a vegyes összetételű és nem szétszedhető csomagolóanyagokból álló darabokat nem tudják újrahasznosítani. Hacsak nem bontjuk őket darabjaikra – amikről szintén tudnunk kellene a pontos anyagösszetételt, hogy megállapítsuk újrahasznosíthatóak-e – és válogatjuk szét az egyes elemeket, nem helyezhetjük őket a szelektív szemét közé.

Tökéletes példák erre a gyermekjátékok, amelyek műanyag, fém, fa, gumi és ki tudja még hány különböző anyagból lehetnek, ráadásul ezeken belül is más-más összetételű műanyagokról beszélhetünk. Régebben a szelektív hulladékgyűjtőkön egyébként szerepelt is, hogy a gyermekjátékok nem helyezhetők el bennük.

Az egyszerűbben elkülöníthető dolgok esetében  – mint például a joghurtos műanyagdoboz és alumínium lezárófólia – mindenképp szedjük szét a heterogén anyagokat és eszerint rendszerezzük a szemetünket. A PET-palackok esetében is emiatt fontos lecsavarni a kupakot kidobás előtt, ugyanis az más összetételű, értékesebb plasztikból van.

Fontos, hogy már a legkisebbekben is tudatosítsuk a környezetvédelem fontosságát

A túlcsomagolás problematikája

Az igazán környezettudatos emberek azért nem vásárolnak palackozott ásványvizet, mert hihetetlen mennyiségű műanyagot használnak nem csak a flakonokhoz, de ahhoz is, hogy hatosával, illetve raklaponként is befóliázzák azokat.

A túlcsomagolás Lettnerné Berta Gabriella szerint többszörös zsákutca a hulladékképződés szempontjából, hiszen ez ellen a vásárló nem igazán tud tenni. Maximum annyit, hogy helyette más alternatívát választ, mint a szóda vagy a szikvíz.

– A vásárlóktól nem feltétlenül elvárható, hogy ennyire előre gondolkozzanak. Ez igaz mind a túlcsomagolásra, mind a kis és nagy kiszerelésre is. Ennek ellenére mindenkinek törekedni kellene a tudatosságra – így a szakember.

Hirdetés