Egy elhanyagolt, gyomos kertből Babayné Boronkai Erzsébet Pécs egyik legszebb mesevilágát hozta létre. A pécsi egyetem Botanikus Kertje mára híres gyűjteménnyel rendelkezik, amit mindenki megcsodálhat, már a bölcsődések is. Az idei Élet Fája díjjal jutalmazták Babayné munkásságát, ami az egyetemi kert gondozása mellett a zöldprogramok létrehozását, népszerűsítését, a legkisebbek környezetvédelemre okítását is magában foglalja. 

– Mikor kezdődött a természet, a növényvilág iránti szeretet?

– Pici gyermekkoromtól már elbűvölt a természet. Ugyan csak négyéves koromig éltem Pécsen, minden évben visszajártam, és a Mecsek elvarázsolt. Fiatalon sok természetjáró ismerősre tettem szert, akiktől sokat tanultam, a pályaválasztás pedig már általános iskolás koromban eldőlt. Inkább a botanika vonzott, az állatok világa kevésbé, így nem is lettem biológus. Budapesten, a Kertészeti Egyetemen végeztem, általános kertészi diplomát szereztem.

– Hol tudott ezzel először elhelyezkedni?

– Nem ezen a területen haladtam tovább. Mivel még tanuló koromban fagottozni kezdtem és elég jól ment, két félamatőr zenekarban kezdtem játszani a fővárosban. Mindeközben első munkahelyem a Természettudományos Múzeumban volt, ám az annyira nem elégített ki, így a Bartók Béla Konzervatóriumba mentem.

– Pécsre hogyan érkezett vissza?

– 1986-ban a férjemmel, még gyerekek nélkül. Itt a Pécsi Szimfonikus Zenekarnál kezdtem dolgozni titkárnőként, így a zene közelében maradtam, emellett egy amatőr zenekarnál is játszottam. Majd mikor gyermekem születése után már öt gyerekkel gyesen voltam, olyan állások után keresgéltem, amik a szakmámba vágnak. Hallottam, hogy megürült egy hely az egyetemi botanikus kertben és megpályáztam. Nagy lelkesedéssel kezdtem dolgozni ott, még ennyi kisgyerek mellett is.

Gyermekként teljesen elvarázsolta a Mecsek

Akkor még a gyűjteményekre és az üvegházakra ráfért volna egy komolyabb rekonstrukció, a kert több része gyomos, bozótos volt, nem voltak a növények kitáblázva. Én még az egyetemi gyakorlatom alatt voltam Bólyban és külföldön, Németországban is, akkor újra elkezdtem járni az országot, botanikus kerteket látogatni. Pécsen szépen apránként megtisztítottuk a kertet, fejleszteni kezdtük a gyűjteményt. 2002-ben, amikor ötvenéves lett az egyetemi kert, már rendezvényeket szerveztünk, megindult az élet.

– Szép fejlődésen ment keresztül a Botanikus Kert. Tud mondani számokat, milyen volt, mikor odament, és milyen lett mára?

– Ahogy említettem, több része elhanyagolt volt. A lassú fejlődés után nagyot lendített az a 2011-ben és 2015-ben elnyert két KEOP-pályázat, összesen mintegy 400 millió forintból tudtuk fejleszteni a helyet. Mára gyönyörű kaktusz- és pozsgásházzal rendelkezünk, ahol több mint 1200 faj található. Sokat fejlődött az orchidea- és a rovaremésztő- gyűjteményünk, a pálmaházunk is nagyon szép lett. Felújítottuk a vizes élőhelyeket is, számos faj csak ilyen környezetben él meg. A kertben jelenleg közel 9000 fajta növényt találhatunk.

– Miben rejlik ennek a sikeres munkának a kulcsa?

– Munkám során folyamatosan kommunikáltam, konzultáltam a kollégákkal, biológusokkal a tanszékről, az ő kritikájukat hallgatva dolgoztam. Szüntelenül jártam a hazai és külföldi botanikus kerteket, sok „magcsere kapcsolatot” sikerült létrehozni – számuk a 200-ról felment 700 fölé is. Hiszen csak így lehet eredményesen gyarapítani vagy fejleszteni minden gyűjteményt.

Számos jól működő kapcsolatot alakítottunk ki – iskolákkal, a Biokommal, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesülettel, az Ökováros-Ökorégió Alapítvánnyal, sok kertészettel, magángyűjtőkkel. Amikor kiállításokat szervezünk, őket is mindig meghívjuk, legyenek jelen, mutassák be magukat.

Otthonában is sorakoznak a különleges növények

– Így indult például a hagyományossá vált Dísznövény Kiállítás és Vásár?

– Igen. Először azokat hívtuk, akikkel személyes jó kapcsolatot alakítottunk ki, de aztán elkezdtünk minden kertészetet megszólítani. Mindenki több növényt adott évről évre, az eleinte egynapos kiállítás pedig tovább bővült. Most már sok kézműves termékkel is lehet találkozni, sok őstermelő érkezik áruival.

– Kik járnak naponta a Botanikus Kertben?

– A leggyakoribb az iskolás csoportok érkezése, akik szakvezetést kérnek, és van, hogy egy egész napot töltenek itt. De már bölcsődés csoportok is megfordulnak néha.

Ugyanakkor az egyetem több karával is nagyon jó kapcsolatot ápol a kert: gyakran jönnek építészhallgatók, akik a zöldépítészetet tanulják. A szobrászhallgatók levágott faanyagot kapnak, olyan különlegeseket, amikhez másutt nem jutnak hozzá. Nyilván a biológusok, gyógyszerészek gyakran érkeznek szakmai gyakorlatra. A Simonyi Károly Szakközépiskolával is él egy kapcsolatunk, az asztalostanulók kerti bútorokat készítenek az itt kapott faanyagból. Még kozmetikus hallgatók is jönnek a gyógynövényeket vizsgálni.

– Azért az egyetemi kert kitelepül sok helyre.

– Persze, nem csak mi szervezünk rendezvényeket, reklámozzuk a Botanikus Kertet több helyszínen. A város által évente kétszer tartott Polgármesteri Virágvásárra hívnak minket, ilyen a Föld Napja a Tettyén, a Duna-Dráva Nemzeti Park rendezvénye, ahol jelen vagyunk, az állatkerti eseményeken is standolunk, illetve a Tízmillió Faültetés programba is bevontak minket. Mi pedig hirdetjük a környezet védelmét, reklámozzuk a zöldépítészetet.

Névjegy
Áldozatos, a környezetért tett évtizedes munkájáért Babayné Boronkai Erzsébet nemrég átvehette az idei Élet Fája díjat. Ahogy az a laudációban is elhangzott, szakmai kötetek és kiadványok szerzője is, rendszeresen, számos helyi „zöldprogramba” kapcsolódik be. Iskolásoknak szervez faültetéseket, szemétszedéseket, magvetéseket, kertészkedéseket és előadásokat.

Babainé Boronkai Erzsébet átveszi a díjat Péterffy Attila polgármestertől

Öt gyermeket nevelt fel, négy unokája van. A nagy család már hagyomány, ő is és férje is több testvér mellett nőtt fel. A család a Nagycsaládos Egyesület tagja.

Elmondta, szabadidejében szeret mozogni, úszni, sétálni a Mecsekben, rendszeres színház- és koncertlátogató. Nyugalmazását követően nemsokára Gesztenyésbe költözik, ahol közvetlenül élvezheti a természet közelségét, egy kertes házban gondozhatja saját virágait.

hirdetés

Hirdetés