A havihegyi mandulafa sikere miatt tesz komoly vizsgát a város

Pécs újra, immár harmadik alkalommal pályázza meg az Európa Zöld Fővárosa címet, melynek elnyeréséhez sokat kell még tenni, ugyanakkor a legutóbbi pályázat óta eltelt évek során a városban számos kedvező változás is történt a környezetvédelem, a víz- és az energiagazdálkodás, valamint a közlekedés területein. A megtett és a jövőben megteendő lépésekről beszéltünk Kővári Jánossal, az Összefogás Pécsért Egyesület elnökével, a pályázat koordinátorával.

hirdetés

– Mennyiben lokális és mennyiben világszintű probléma a klímaváltozás mértékének csökkentése?
– A környezetvédelem nem egy lokális ügy, az egész világnak van teendője a klímaváltozás hatásainak csökkentéséért. Ennek ellenére az a jól ismert szlogen, hogy „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, ebben a témában különösen igaz. Az idei klímakonferencián több mint 60 ország tett új vállalásokat a klímaváltozás megfékezése érdekében, de tudni kell azt is, hogy a 2015-ös klímaegyezményt aláíró több mint 190 országból nagyon kevesen tudnak érdemi eredményeket felmutatni. Több kutatás is bizonyítja, hogy amennyiben ezeknek az országoknak nem sikerül teljesíteni vállalásaikat, nem lesz tartható a várt, 2050-ig megcélzott másfél fokos átlaghőmérséklet emelkedésen belül maradás, ez pedig nagyon komoly következményekkel járhat. Ránk nézve is.

„Egy vizsgát tesz a város”

– Pécsett is érezhető a klímaváltozás hatása?
– Pécsett is tapasztalhatjuk, hogy az időjárás jelentősen megváltozott. Szélsőségesnek ugyan nem lehet nevezni a helyben lévő változásokat, mert mi, pécsiek szerencsés helyen élünk, de ennek ellenére érezhető a változás. Pécs sem kivétel, vannak adataink 30 évre visszamenően arra vonatkozóan, hogy Pécs átlaghőmérséklete majdnem 2 fokkal nőtt az évek során. A világon ennyi idő alatt ez a szám nem érte el a másfél fokot. Erős volt a városiasodás.

– Miben nyilvánul meg ennek a hőmérséklet-növekedésnek a hatása a városban?
– Pécsett ez úgy jelentkezik például, hogy néha a Király utcában „gondolázhatunk”. Ugyanakkor a lezúduló nagy mennyiségű csapadékot a városban heteken át tartó szárazság váltja, mindennek pedig az élet megannyi területét érintő következményei vannak, a zöldség- és gyümölcstermelés csak egy közülük, ami drágulást hoz. A hőmérséklet emelkedése nem csak abban nyilvánul meg, hogy Pécset néha 35-40 fokos hőhullámok érik el napközben. Leginkább az éjszakai átlaghőmérséklet növekedése okozhat hosszú távú egészségkárosító hatásokat. Nyáron ez Pécsett meghaladja a 21 fokot, ami azért baj, mert ismert orvostudományi tény, hogy 18-20 fok felett nem tudja kipihenni magát az emberi test. Sorolhatnánk még a pécsi problémákat ezen a téren, említve a légszennyezettséget is, mely a fűtési szezonban rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértéket. De beszéljünk a tennivalókról!

A havihegyi mandulafáért született összefogás ösztönözte a pályázatot

– Miért döntöttek úgy, hogy újra megpályázzák az Európa Zöld Fővárosa címet?
– A cím is fontos, hiszen felfigyelnek rá Európában, és ez fellendülést hozhat, de a legfontosabb, hogy Pécsen is meg kell fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett területeken tenni kell. Erre alkalmas leginkább az Európa Zöld Fővárosa pályázat. Egy vizsgát teszünk, hogy az előző két pályázathoz képest, melyeket 2014-ben és 2016-ban adott be a város, mennyit sikerült előrelépni. Megismerhetjük, hogy milyen területeken sikerült új eredményeket elérni, és melyek azok, ahol lemaradás vagy visszalépés tapasztalható. Magunk elé tudunk így konkrét feladatokat kitűzni, szembesülni a jelenlegi helyzettel és meghatározni rövid-, majd középtávra a konkrét teendőket. A cél, hogy Pécs elérje a karbonsemlegességet, azaz azt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mérlege zéró legyen a városban 2050-ig. A gondolat, hogy idén is adjuk be a pályázatot, ott és akkor fogant meg, amikor a pécsiek, több mint 40 ezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. Ez azt mutatja, hogy bennünk, pécsiekben egy nagyon erős elhatározás van a természeti örökségeink megtartása és a környezetünk védelme iránt. A pályázat benyújtásával a célunk az, hogy megmutassuk, hogy ezt miként is tudjuk megtenni.

– Milyen olyan területeket érint a pályázat, melyekben Pécs jól áll, és melyek azok, melyekben kevésbé?
– Ígéretes volt Pécsett a hulladékgazdálkodás, hiszen a város a Biokom Nkft.-vel az elsők között volt az országban, ahol a régióra vonatkozóan kiépítették a szelektív hulladékgyűjtést és annak feldolgozását is. Nagyon jó, 70-80 százalékos újrahasznosítási eredményeket produkált a Biokom Nkft., de ez mostanra visszaesett, köszönhetően a pár éve egy országos cég irányítása alá került hulladékgazdálkodásnak. Tehát nem itt döntenek arról, hogy milyen mértékben hasznosítsuk újra a szelektív hulladékot. Az biztos, hogy ebben az ügyben lépni kell. De a gyűjtőrendszer példaértékű a régióban.

Ilyen e-buszok futnak majd Pécsen

– A városi vízgazdálkodás területén is tapasztalható előrelépés?
– A vízgazdálkodás egy nagyon pozitív példa Pécsett, országosan is, de talán világszinten is. Az előző két pályázatban is nagyon jó minősítést kapott a város vízgazdálkodása. Pécs közel 100 százaléka le van fedve ivóvízzel és szennyvízvezetékkel, ami fontos a környezetkímélés szempontjából. Az ugyanakkor jelentős ivóvízfogyasztás-csökkenéssel, valamint környezetszennyezéssel jár, hogy megnőtt a palackozott ásványvizek fogyasztása. Ez örömteli is lehetne, ha azt nézzük, hogy több pécsi ivóvíz marad meg, viszont egyáltalán nem az a rendszer fenntartása és a hulladékgazdálkodás szempontjából. Jó hír, hogy a szennyvíztelepet nagyon komoly ütemben fejlesztik és biogázüzemben hasznosul az energia.

– Az elmúlt években a közösségi közlekedésben is kiemelt szerepe van a környezetvédelemnek.
– Az előző pályázatunkban sikerült felmutatni előrelépést, amikor megérkeztek a városba az akkori környezeti előírásoknak megfelelő Euro 6-os motorral felszerelt Volvo buszok. Ezek a motorok azonban mára környezeti szempontból meghaladottá váltak, ma már Euro 5-ös motort írnak elő az európai szabványok, ebből sajnos nagyon kevés van, Pécsen nincs is. Az viszont reményteli, hogy jövőre érkezik a városba 10 teljesen elektromos busz, és fejlődik a biciklis és e-autós közlekedési infrastruktúra is.

2022 darab fát ültetnek el Pécsen

– Az energiagazdálkodás területén mit tud felmutatni Pécs?
– Az energiagazdálkodás és a zöldfelület-gazdálkodás területei összefüggenek a szén-dioxid-kibocsátás okán. Az energiagazdálkodásban a város nagyot lépett előre, ahhoz képest, hogy korábban szénnel és gázzal működött a hőerőmű. Az elmúlt 15 évben áttértek biomassza-tüzelésre, ami jelentős pozitívum, ugyanakkor ahhoz, hogy az erőmű működése biztosított legyen, még mindig szükséges a fatüzelés. Szerencsére ez viszonylag csökkenő tendenciát mutat, ahhoz képest kifejezetten, hogy 2007-ben még 450 ezer tonnányi mecseki és környékbéli fát égettek el, ez ma már harmada. Ugye mindannyian tudjuk, hogy a fák játsszák a legnagyobb szerepet a szén-dioxid megkötésében és oxigénné alakításában. Itt kell megemlíteni, hogy októberben csúcsra ér az a faültetési program, melyet 7 éve indítottunk az „Élet Fája Program” címen, és melynek keretében a Biokom Nkft. a pécsiekkel, a közösségekkel együtt ültet fákat szerte a városban. A cél az, hogy idén elültessünk 2022 darab fát, hiszen erre az évre pályázzuk meg az Európa Zöld Fővárosa címet. A járható út az lenne, ha 2022-ig a fatüzelést az erőműben kiváltják részben napenergia használatával, részben az újra nem hasznosítható hulladék elégetésével. Ehhez kapcsolódik, hogy megkezdtük a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a város feletti erdőterületek mind kerüljenek vissza a Biokom Nkft. kezelésébe, azaz a város kezelésébe. Azok is, amiket jelenleg gazdasági célra, fakitermelésre használnak, ami egyébként a mecseki tarvágásokat is eredményezi.

– A pécsiek tudnak tenni valamit ebben az ügyben?
– Igen, tudunk tenni azért, hogy csökkentsük a szükséges energia felhasználását. Erre egy nagyon jó példa a „virtuális erőmű program”, ami egy olyan energiamegtakarítási program, amihez az egyetem, a városi és a megyei önkormányzat, civil szervezetek, cégek egyaránt kapcsolódnak. A lényeg az, hogy azt az energiát, amit a programnak köszönhetően nem állítanak elő, azt elhasználni sem lehet. Mindennek kapcsán meg kell említeni, hogy végre sikerült kiírni a pécsiek számára is megpályázható energiamegtakarítást segítő, energetikai korszerűsítést támogató pályázatot is, amit a következő 10 évben minden évben szeretnénk kiírni. Most elsősorban a panelházak közös tereire lehetett benyújtani a pályázatot, sokan éltek is a lehetőséggel. Szóval van még teendő, de együtt a pécsiekkel sikerülni fog. Amit még nagyon fontos megemlíteni, hogy ezúttal az egyetem, az önkormányzat, a gazdasági kamara, az egyházi és civil szféra összefogásában írtuk meg a pályázatot. Együtt terveztük és együtt akarjuk zöld várossá tenni Pécset, az otthonunkat, ahol a gazdaság is fejlődik ezáltal, és ahol jó élni!

Hirdetés