A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. Természetesen a cím elnyerése is fontos, de fontosabb az, hogy a pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket a területeket járjuk végig, a következőkben Pécs természeti és biológiai sokszínűségével foglalkozunk.
Pécs védelem alatt álló flórája
Valószínűleg nincs olyan pécsi, aki ne gondolná úgy, hogy Pécs egyik legfontosabb értéke a várost körbeölelő bámulatos természeti környezete, mely persze nem csak a városiakat kápráztatja el nap mint nap, hanem a Pécsre látogató turistákat is. Nincs Pécs a Mecsek nélkül. Az sem újdonság, hogy ezek a zöldterületek egyaránt élveznek közösségi és helyi, illetve országos jelentőségű természetvédelmi oltalmat.
Büszkeséget jelent továbbá, hogy a város legnagyobb összefüggő erdőterületei a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képezik, ezek NATURA 2000 oltalom alatt is állnak, ami egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Sok természetjáró tisztában van azzal, hogy ezeken a védett pécsi zöldterületeken több növényritkaság is előfordul: ilyen például a keleti zergevirág, vagy a vizes élőhelyek ritka növénye, a szibériai nőszirom, amely egyébként a klímaváltozás indikátora is.
A fenti oltalom alatt álló természeti területeken túl ki kell emelni a városon belül található helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek értékét is. Ezeket összefogva az önkormányzat 2011-ben alkotott egy olyan egységes rendeletet, amelynek részét képezi ezeknek a területeknek a kezelési terve, valamint a területeken engedéllyel végezhető, vagy tiltott tevékenységek is ide tartoznak. Ilyen oltalom alá helyezett területen áll az Európai Év Fája címet 2019-ben elnyert havihegyi mandulafa is, vagy épp a pécsbányatelepi Ezeréves Szelídgesztenyés.
A gombaálló pécsi szőlő
Keveset beszélünk egy másik, hasonlóan fontos természeti és egyben gazdasági értékünkről, pedig a 70 éve alapított Pécsi Tudományegyetem Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkájára, fajtagyűjteményére és szőlőgénbankjára is büszke lehet a város: az 1500 borszőlőfajtát magába foglaló szőlőgénbank méretét és fajtagazdagságát tekintve ugyanis a hatodik legnagyobb a világon. Emellett ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a génmegőrzésen túl Magyarországon egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, amelynek célja, hogy a főbb gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajtákat hozzanak létre a növényvédőszerek használatának mérséklése érdekében.
A fenti természetvédelmi területeket nem csak védeni szükséges, hanem a fejlesztésük is fontos. Ilyen fejlesztés volt a közelmúltban az Égervölgyi-tó mederkotrása, vagy ezzel párhuzamosan a városban számos helyen előforduló invazív bálványfák gyérítése. Helyi civil szervezetek bevonásával a kipusztulás elől sikerült megmenteni továbbá a gombafertőzés miatt tönkrement pécsbányai szelídgesztenyés fáit.
Mit tehetünk?
A természeti és biológiai sokszínűség témájához kapcsolódóan a jövőbeni tervek között olyan intézkedések szerepelnek, amelyek egy-egy csökkenő állományú állatfaj életkörülményein javítanának, legyen az például a mézelő méh, a fecske, a denevér, vagy a vetési varjú.
A méhek szerepe a táplálkozásban és a gyümölcsfák termővé tételében közismert, de kevesen tudják, hogy a fecskéknek vagy a denevéreknek hasonlóan fontos szerepük van a szúnyoggyérítésben. Hogy ki ne pusztuljanak, elengedhetetlen a pécsiek megfelelő tájékoztatása, valamint bevonásuk az állatvédelmi programokba. De fontos védeni a tájvédelmi körzeteinket is, például az uránbánya újranyitásától vagy más szennyezéstől!
A természet tökéletes rendet alkotott, mindannyiunk életét szolgálja, benne minden mindennel összefügg. Óvjuk a magunk érdekében!
