Babits magánélete is van olyan érdekes, mint Győzikéé

Nyári Krisztián (balra) és P. Horváth Tamás

Pécsett járt csütörtökön Nyáry Krisztián író, az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője. P. Horváth Tamás író beszélgetett vele a Művészetek és Irodalom Házában, telt ház előtt.

Nyáry Krisztián Pécsett volt egyetemista a kilencvenes évek első felében és tanított is az egyetem irodalom tanszékén. P. Horváth Tamás pécsi író régi barátként köszöntötte, számos témát érintettek, ezek közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.

Egyetemi évek

Magyar-művészettudomány szakpáron kezdte az egyetemet Pécsen a kilencvenes évek elején. A frissen létrejött bölcsészkarra nagyon jó tanárok kerültek akkor, innovatív időszaka volt a pécsi bölcsészkarnak. 

Első albérlete a budai vámnál volt. Egyszer bement a legendás meszesi Jó szerencsét! kocsmába: megállt a levegő, a csapos azt mondta, „idd meg, haver, és menj el”.

Még egyetemistaként tanársegéd lett, demonstrátor, 18-19. századi magyar irodalommal foglalkozott. Közben elkezdett dolgozni Budapesten, „Intercity-tanár” lett, ami el is vette a kedvét a tanítástól.

Ő volt a névadója az évekig létezett Szépliteratúrai ajándék című pécsi irodalmi lapnak.

Demszky sajtófőnöke

A kilencvenes évek közepén már igény volt kommunikációs szakemberekre, de ilyenek akkor még nem léteztek. Keszthelyi András filozófus sajtófőnök lett a fővárosi önkormányzatnál, ő hívta oda Nyáryt, akinek Hajós András szociológus hallgató volt az első asztaltársa. Első kommunikációs feladata a maláj király látogatásához kötődött. Fiatal korának idoljaival személyesen is találkozhatott: Vaclav Havellel, Lech Walesával, Nelson Mandelával, vagy a dalai lámával. Nem sokkal később Demszky Gábor főpolgármester sajtófőnöke lett, 2010-ig dolgozott mellette.

Facebook-posztokból könyv

A 2010-es évek elején kezdett el szerelmi történeteket írni a Facebookon – alapvetően a barátainak. A magyar tanszékről hozta ezeket a sztorikat, amelyek az irodalomtudományon kívül nem voltak ismertek. Aztán egyre több olvasója lett, végül jelentkeztek a könyvkiadók.

„A könyvkészítés klasszikus ipar, olyan mint a cipőfelsőrész-készítés: ha jó vagy benne, megveszik, ha nem, akkor nem.”

2010 után saját tanácsadó céget alapított, egy darabig ezt és az írást párhuzamosan csinálta.

Régi és új levelek

Régen a levelezés az idővel való szembenézésről is szólt. Onnantól kezdve hogy leírták, odáig hogy megkapta a címzett, az időnek nagy szerepe volt. Mivel ma az e-mailt a címzett szinte azonnal megkapja, a levelezés párbeszéddé alakult, ezért a szövegek lerövidültek. 

Szerelmes levelek

A szerelmes levél a legőszintébb és egyben legőszintétlenebb műfaj, hiszen érzelmekről szól, de közben az írója a legjobb színben akarja magát feltüntetni. Szerelmes levél = egyfős célcsoport megnyeréséről szóló kampány, ahol nem a kíméletlen őszinteség a legjobb stratégia vagy ha igen, a mögött is van egy stratégia.

A levelek alulnézetből sok mindent megmutatnak egy társadalomról, az 1848-49-es könyve (Fölébredett a föld) erről szól. A távoli jövőben nagyon nehéz lesz leveleken keresztül bemutatni, milyenek voltak mondjuk a pécsiek 2020-ban, mert nem fognak hozzáférni az utódok a mai, jól védett postafiókokban lévő levelekhez.

Nyáry Krisztián

Sekélyes bulvár vagy valami más?

Könyvei sok kritikát kaptak a hivatalos irodalomtudomány részéről. Mi az, amit csinál? Szórakoztató ismeretterjesztés, nincsenek népnevelői szándékai. Nincsen rá szó magyarul. A magyar irodalomtudomány német típusú, élesen elkülönül a tudomány és a szórakoztatás, ez sem az angoloknál, sem a franciáknál nincsen így. Nálunk nincs ez a köztes világ, jobb híján irodalmi bulvárnak nevezték. Ennek az infotainmantnek olvasásnépszerűsítési funkciója is van.

Mindenkit érdekelnek az ilyen típusú történetek. Egy értelmiségi megkapta Győzikét a Blikkben, de közben érdekli Babits Mihály magánélete is. Margócsy István irodalomtörténésszel volt egy vitája, aki azt mondta, hogy ha valaki elolvas egy életrajzi sztorit Adyról, akkor azt hiheti, hogy nem kell elolvasnia a műveit. Ennek pont a fordítottja az igaz. A tudomány nem tud így elmesélni egy történetet, mert érzelmeket nem rekonstruálhat. „Viszont egy történetmesélés során mondhatom azt, hogy valaki szerelmes volt, mert így beszélünk.” 

A halott író a jó író

Mi a fontosabb: a személyiségi jog, a tudományos megismerés, vagy a szórakoztató megismerés? Az idő faktor fontos: egy szerelmi történet Balassi korából nyugodtan elmesélhető, de az 1970-es évekből már nem biztos, egyedileg érdemes mérlegelni. Karinthy Frigyes titkos szerelméhez írt titkos levelében azt írta: drágám lehet hogy ez a levél egyszer érettségi tétel lesz. Számolt tehát azzal, hogy a magánlevele egyszer majd „közügy” lesz. Móricz Zsigmond a naplóit nem akarta megsemmisíteni, pedig a kevésbé sikerült műveivel megtette ugyanezt. Szabó Lőrinc a rá nézve nem túl hízelgő magánéleti titkait a közönség elé tárta. Kell egy rálátás egy életrajzra, amihez alapvetően az kell, hogy akikről ír, azok halottak legyenek. Egyszer szegte meg ezt a szabályt. Radnóti szerelmi életéről akkor írt, amikor Gyarmati Fanni még élt. A 102 éves Fifi néni viszont meghallgatta és leokézta az írást, ami többek között arról szólt, hogy Radnóti Miklósnak volt egy párhuzamos viszonya Gyarmati Fanni mellett Beck Judit festőművésszel.

A Kölcsey-botrány 

2013-ban nem kis médiabalhé tört ki akkor, amikor Nyáry Krisztián megírta, Kölcsey szerelmet érezhetett barátja, Szemere Pál iránt. Tudta, hogy botrány lesz belőle, de azt is, hogy megbánná, ha nem írná meg. Kölcsey életművét ismeri talán a legjobban, ez a korszak volt a kutatási területe. Kölcsey magánélete tabusítva volt minden monográfiában, holott a szerelmi költeményei egyáltalán nem papírízű alkotások. Már saját korába is találgatták, kihez írta azokat. Nem volt felesége, sem ismert kapcsolata, nagyon magányos volt egész életében. 1810 és 1814 között Szemere Pálnak szerelmes verseket írt. Ezzel nem azt állítja, hogy Kölcsey homoszexuális lett volna, ez ennél bonyolultabb. A visszahúzódó, nem túl előnyös külsejű, fél szemére vak Kölcsey Pesten egy olyan irodalmi közegben mozgott, amelynek idolja Szemere Pál volt, akinek a költő is hatása alá került. Szemere jó svádájú férfi volt, imádták a nők. Ezzel kapcsolatban kialakult egy okos és egy buta vita. Az okos vita során voltak, akik azzal érveltek, hogy a szentimentalizmus korszakában nem volt szokatlan ilyen mélyen megélt érzelmi kapcsolat két férfi között. Tény, hogy Kölcsey majdnem belebolondult abba, hogy Szemere megnősült. Később a házaspár egy nyárra befogadta a költőt, hármasban töltöttek egy nyarat, szerelmes verseket írtak együtt. Valószínűleg nem volt ez egy megélt szerelmi kapcsolat. Szemere barátként egészen biztosan nagyon szerette Kölcseyt. Szatmárcsekére hazatérve Kölcsey másfél évig súlyosan depressziós volt, a küszöbön sem lépett át. Ekkor keletkezett a Himnusz. Közben Szemére Pál távoli rokonával levelezett, akit azzal nyugtatgatott, hogy a régi görögök között is létezett az androphília, a férfibarátság. Azaz valaki, aki hasonlókat érzett, kikérte Kölcsey tanácsát. A költő azt írta neki, hogy nehéz, de majd elmúlik. Közben arról is írt, hogy a szerelem és a barátság mellett van egy harmadik erős érzelem: a hazaszeretet, ami aztán az életművében meghatározó lesz. 

A buta vita arról szólt, hogy a himnusz szerzőjéről lehet-e ilyet írni. Kölcsey a Himnuszt nem tartotta a legfontosabb művei közé tartozónak. Nyáry szerint a Himnusz kitakarja Kölcsey életművét, ami páratlan. Költészete nagyon színes, és József Attila-i mélységű.

A Himnusz és a régi magyar konyha

Legutóbb a Himnuszról írt könyvet, arról, hogyan vált ez a szabálytalan és szomorú vers nemzeti himnusszá.

A következő könyve a magyar ízek kultúrtörténetéről fog szólni. Amit hagyományos magyar konyhának gondolunk, az a 19. században alakult ki. Korábban nem csak a konyhatechnológia, hanem az alapanyagok is mások voltak. Erdélyben és Felvidéken nyomokban még megvan a régi magyar konyha visszfénye.

Hirdetés