Amennyiben a közgyűlés elfogadja a Pécs Jövője Frakciószövetség javaslatát, akkor az azt jelenti, hogy a város eláll 122 millió forintnyi építményadó-bevétel begyűjtésétől. A város lakóingatlanjainak 95 százalékát érintené az adócsökkentés.

A december 14-én reggel 8 órára összehívott rendkívüli közgyűlés előtt Péterffy Attila polgármester és Ruzsa Csaba alpolgármester december 12-én, a városházán ismertette az ülésen tárgyalandó legfontosabb témát:

a városvezető frakció építményadó-csökkentést vezetne be január elsejétől.

Péterffy Attila és Ruzsa Csaba

A Pécs Jövője Frakciószövetség szakmai javaslatának bemutatását a polgármester a kontextus ismertetésével kezdte. Felidézte, hogy 2012-ben – a 2008-as gazdasági válságból történő kilábalás időszakában – a fideszes városvezetés az akkori, szorongató gazdasági környezetben egy kényszerlépésként kiterjesztette az építményadót a pécsi ingatlanok jelentős részére. Pedig akkor – tette hozzá – a ma látható gazdasági és energiaválság, valamint a jelenlegi, megugrott infláció még a közelben sem volt. Utóbbiak hatását nem csak a pécsiek, a piaci szereplők, de az önkormány is érzi – mondta.

– A gazdasági veszélyhelyzet körülményei alól Pécs sem tudja kivonni magát, éppen ezért a rendkívüli közgyűlésen egy helyi adókat érintő rendeletmódosítást fogok kezdeményezni. Ez a módosítás rengeteg pécsi családot fog érinteni, jelentősen. Ilyen helyzetben az ország több önkormányzata, így a pécsi is, elgondolkodott azon, hogy miként tudja a növekvő költségekkel szemben emelni a bevételét. Több város döntött az adóbevételeik növeléséről, ezzel szemben – ahogy azt polgármesteri programomban is megígértem – Pécsett adócsökkentésről tudok beszámolni. Egészen pontosan, a rendkívüli közgyűlésen a Pécs Jövője Frakciószövetség egy építményadó-csökkentési programra tesz javaslatot – jelentette be a polgármester.

Konkrétan:

  • Az 50 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében eltörölnék az építményadót, ez nagyjából 16 ezer pécsi ingatlant érint (ők korábban összesen 25 millió forintot fizettek a városnak).
  • Az 50 és a 150 négyzetméter közötti lakóingatlanok esetében egy „sávos építményadó-csökkentési javaslatot” fogalmaztak meg, ez további 41 ezer ingatlant érint.
  • A város lakóingatlanjainak 95 százalékát érinti az adócsökkentés.

Mint mondta: minél kisebb valakinek az ingatlanja, annál nagyobb építményadó-csökkentésre számíthat, amennyiben a közgyűlés elfogadja a javaslatot.

– Felmerül a kérdés, hogy miért most? Azt gondoljuk, hogy most van itt a helye annak, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek közepette megpróbáljunk segíteni a pécsi családoknak terheik enyhítésében – mondta Péterffy Attila.

Hozzátette: amennyiben a közgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy a város eláll 122 millió forint adóbevétel begyűjtésétől. Csak egy példa: az 52 négyzetméteres lakással rendelkező pécsiek összesen 21 millió forint felett fizettek eddig építményadót az önkormányzatnak.

Az adórendelet-módosítás részleteiről Ruzsa Csaba számolt be. Mint mondta, azért az építményadóra vonatkozik a javaslatuk, mert ez az adó az, amelyet a pécsiek közvetlenül az önkormányzatnak fizetnek (korábban ilyen volt még a gépjárműadó, de abból „Pécs már nem kap semmit” – fogalmazott az alpolgármester).

Az alpolgármester példái szerint a javaslat elfogadásával:

  • egy 52 négyzetméteres lakás esetében 46 százalékos lehet az adócsökkentés,
  • egy 64 négyzetméteres lakás esetében 32 százalék,
  • egy 100 négyzetméteres lakás esetében 17 százalék,
  • míg egy 120 négyzetméteres lakás esetében 10 százalék.

Kiemelte: a pécsi lakosok által fizetett összes építményadó esetében ez átlagosan 20 százalékos építményadó-csökkenést jelent.

Hozzátette: a bérbeadott lakásokra vonatkozó adórendeleti pontokat nem módosítják, a javaslat elsősorban a rezsiemelkedés sújtotta egyedül élők és a családok támogatására vonatkozik.

Fontos kérdés, hogy miből fedezné az adócsökkentést a városvezetés. Ruzsa Csaba elmondta, hogy erre a 2019 óta Pécsre települt cégek iparűzésiadó-növekménye ad lehetőséget. Ez a plusz növekmény az előzetes becslések alapján több mint az adócsökkentés miatt kieső 122 millió forint – mondta.

Megjegyezte, hogy a 2023-as költségvetésbe a rendeletmódosítás jövő év elején be fog kerülni, amennyiben azt elfogadja a közgyűlés.

Hirdetés