Új, a művészre emlékező alkotással gazdagodik a Csontváry-emlékév. Kálmán Áron elkészítette a festő életrajzát képregény formájában, ami hamarosan kikerül az áruházak könyvespolcaira is. A képregény rajzolója szerint már gyermekkorában belé ivódott Csontváry szeretete, ám még így is komoly kihívást jelentett a mű elkészítése.

hirdetés
Uránia Mozi

Nem a leírt betűkre, szinte kizárólag a képekre támaszkodik a szegedi Kálmán Áron Csontváry címre hallgató képregénye. A fiatal művész alkotását a napokban mutatják be.

– Külföldi minták már bőven voltak – nyugaton bevett szokás, hogy nagyobb festők életpályáját képregény formájában is feldolgozzák. Rembrandt, Monet, Manet, Picasso, Dali – mind előtt tisztelegtek már ilyen módon – mondta Kálmán Áron.

– Csontváry a kedvenc festőm, szinte belém ivódott a szeretete: már gyermekkoromban, a rácsos ágyam felett is egy képe lógott. Nagyon szeretem az alkotásait. Ő egy igazi látomásos festő egy izgalmas életúttal.

Nem csak ez motiválta az alkotót, hanem maga az emlékév is, a megjelenés, amit ehhez kellett igazítani. Persze a határidő is egy tényező volt, így szabadidejében, nyolc óra munka után, esténként is rajzolt.

Íme a képregény videós „előzetese”:

Elmondása szerint az alkotás nagyon képcentrikus, a szöveg csak afféle alátámasztás, kiegészítés.

– Az előkészületek során amit tudtam, elolvastam, összegyűjtöttem. A róla készült tévéfilmeket mind megnéztem. Mindezekből tudtam kiindulni a tényleges rajzolás megkezdésekor. Abban a legnagyobb kihívás pedig a századforduló korhangulatának megragadása volt, ehhez kellett például a ruhákat összegyűjteni. Ezen a téren is hitelesnek kell lenni – vélekedik.

Kálmán Áron szerint Csontváryban leginkább a kitartása fogta meg: akkor is, ha kortársai nem ismerték el, ő csak ment tovább és küzdött. Más módon festett, mint a kortársai, mindig a saját útját járta. Az is tiszteletre méltó, hogy tíz évig csak pénzgyűjtéssel foglalkozott, hogy később finanszírozni tudja festői tevékenységét. Amellett, hogy jól értett a pénzügyekhez, rendkívül precíz is volt – nemhiába lett belőle patikus.

Egy kis ízelítő a könyvből!

– Azokat a képeket emelném ki, amelyeket maga is fontosnak tartott, amikkel bizonyítani akarta, hogy a legnagyobbak közé tartozik: természetesen a Magányos cédrus, mellette pedig a Baalbek, a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában című alkotásokat.
Áron, Csontváry-rajongó lévén nem hagyta ki a pécsi múzeumot sem.

– Jó pár éve természetesen voltam ott is, gyönyörű volt, akárcsak az egész város! Több kollégám is onnan származik.

Elmondása szerint követi a helyi, Csontváryhoz kötődő eseményeket is, mind a cédrusfa ültetését, mind a janusos gimnazisták flashmobját figyelemmel kísérte.

Kálmán Áron kötetének Facebook-oldalán sok egyéb érdekes infót és videót találhatunk a könyvről.