Ki gondolta volna, hogy a Balaton-felvidéken, a Badacsony lábánál, Badacsonyörsön egy olyan arborétum húzódik, amit egy pécsinek köszönhetnek a látogatók? Példátlan szorgalmával egy pécsi orvos, Folly Gyula úgy döntött, hogy a szőlői mellett egy egyedülálló kis egzotikus fenyőfa-paradicsomot hoz létre. A sikeres vállalkozás még ma is virágzik Badacsonyörsön, köszönhetően fiának, unokájának és dédunokáinak, akik ápolják a káprázatos hagyatékot.

Egy családi ház telkének óriási, viszont arborétummércével mérve egészen apró a Folly Arborétum Badacsonyörsön. Az alapító pécsi orvos álma valóra vált, ma nem csak a növényzetben gyönyörködhetnek a látogatók, de borászat és egy rengeteg szolgáltatással bíró látogatóközpont is működik ott.

A pécsi különc orvos

Dr. Folly Gyula (1867–1915) nem akármilyen személyiség volt. Nem csupán magának a neves Zsolnay-családnak volt háziorvosa, a legendás pécsi gyár dolgozóinak egészségéért is ő felelt.

1905-ben járt először a Badacsonyban friss házasként, mikor felesége, Csigó Elza révén egy kis telekhez jutott ott – neje családjának sok birtoka volt a környéken. Lassan megfogalmazódott a növényfanatikus Follyban a merész ötlet, hogy egy egészen egyedi mediterrán-egzotikus kertet, afféle „fenyőmúzeumot” létesítsen a birtokon, ahol addig csak pár sor szőlő és egy 1878-ban felhúzott villa állt, valamint egy tölgyes húzódott. A pécsi orvos mindenkit meghökkentett ötletével, de hite, bátorsága célhoz vezetett. 1907-ben hivatalosan is megalapította az arborétumot.

Folly Gyula nagyon pontosan és tudatosan tervezte meg a kert felállítását. Célzottan olyan fajokat választott ki, amiknek a Balaton klímája megfelel – elsősorban mediterrán jellegű fák, azokon belül is leginkább fenyők találhatóak itt.

Nyugati faiskolákkal és szakértőkkel vette fel a kapcsolatot, a kis növényeket több évvel ültetésük előtt kiválasztotta, végül kosarakban szállították őket Badacsonyörsre.

A kézzel ásott ültetőgödrökből mintegy hatvan köbméter követ termeltek ki, az ültetéshez szükséges vizet szamárháton hordták fel a Balatonból. Az első fákat hamarosan újabbak és újabbak követték.

Káprázatos látvány a gondozott Folly-kert

1915-ben halt meg az alapító. Halála és az első világháború kicsit lelassították a bővülést, ami meg is állt nemsokára, a két világháború között nem történt változás a birtokon, de ami fontosabb: a második világháborút sikerült károk nélkül átvészelnie.

A szorgos fiúk és lányok

Az alapító fia is elkötelezett volt a család büszkeségének fenntartásában, így ifjabb Folly Gyula (1911–1979) a huszadik század első felében, apja halálától igyekezett gondozni az arborétumot. 1950-ben elvették a családtól a birtokot, de ifjabb Folly még a legsötétebb évtizedekben is folytatta a ritka fajok telepítését. Nem csak a lakóház környékét csinosítgatta, jelentősen bővítette az arborétum határait.

Még ma is növekszenek új fenyők az arborétumban

A hetvenes években az unoka, a sorban harmadik Folly Gyula (1943–2011) agrármérnök irányította már a családi kertet. 1977-ben ő egy faiskolát is létesített, 1981-es nyugat-európai körútjáról mintegy száz új fajt hozott haza a Folly-kertbe. A rendszerváltás után visszavásárolta a telket, így újra a család kezébe került. Hamarosan a nagyközönség számára is látogathatóvá tette. 1997-től pedig az arborétum a Balaton Felvidéki Nemzeti Park részét képezi, szigorúan védett terület.

Édesapjuk halála után ma dr. Folly Réka és Folly Judit igazgatják az intézményt, az alapító pécsi orvos dédunokái.

Hirdetés