Emberi csontokkal van tele a Tettye

Nem is hinnék, hogy mekkora volt a Mindenszentek-templomhoz tartozó – de annak falain gyorsan túlnőtt – rejtélyes pécsi Ótemető, melynek helyén születtek meg a Tettye ismert kis utcái. De vajon mi lett az ott évszázadokkal ezelőtt eltemetett halottakkal és maradványaikkal?

Írtunk már a budai külvárosi temetőből régi nagy esőzések során kiázott koporsókról, a Siklósi úti köztemető sírkövekből épített kápolnájáról, a Pécsett meghalt több száz francia katona rejtélyes tömegsírjairól, azonban az érdekes, ugyanakkor rémisztő történelmi horrorsztoriknak itt nincs vége. Rejt még magában izgalmas, ijesztő emlékeket a pécsi föld.

Az Ótemető utca 1977-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Ilyen hely például a városi Ótemető is, melynek neve a legtöbbeknek maximum az arról elnevezett tettyei utca miatt lehet ismerős, a város török kori, több évszázaddal ezelőtti temetőjéről viszont nem sokan tudnak. Pedig szép nagy temető volt, remek történettel, és bizony a mai napig lehetnek – szinte teljesen biztos, hogy vannak is – nyomai a környék házai és kertjeik alatt. És itt nem cserepekre, meg régi pénzérmékre, hanem emberi csontokra gondolunk.

Itt valaha temető volt (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Az Ótemető a 13. század közepén épült Mindenszentek-templom körüli temetkezési hely volt (jelzi ezt az is, hogy a templom padlózatában 8 sírkövet süllyesztettek), melyet a török hódoltság alatt alakítottak ki, de még az oszmán uralom után is egyre csak bővült, sok-sok éven át – a 19. századra már három nagy, egybefüggő része volt. A templomtól nyugatra lévő parcellát a pécsiek a 18. századtól kezdve „régi temetőnek” nevezték, a központi temető a templom fallal körülvett eredeti helyén állt (az ilyen templomi sírkerteket hívják cinteremnek), és egy méretes parcella a templomtól keletre is kialakult az idők során (ezt a Tettye-patak övezte), ahogy apránként elfogyott a hely a két másik sírkertben. A temetőt egy korabeli szöveg úgy jellemzi, mint az a hely, „melyben az összes keresztény hívek temetkeznek”.

A Mindenszentek-templom 1928-ban, ekkor már nem volt meg a temető (Forrás: Régi Pécs)

Ez igencsak fontos részlet, ugyanis a Mindenszentek-templom eredetileg kívül esett a településen, a városfalon túl állt, ugyanakkor a pécsiek és a környékbeliek számára könnyen elérhető helyen. A török korban ez jól jött, hiszen az oszmánok a városban minden keresztény templomot megszüntettek, vagy dzsámivá alakítottak, csak a Mindenszentek-templomot hagyták érintetlenül, ami keresztény szent hely maradt, ahol ráadásul – a korra nem jellemzően – békében megfértek egymással a katolikusok, a reformátusok és az unitáriusok. Nem meglepő tehát, hogy a templom fallal körülvett „központi” temetője gyorsan kicsinek bizonyult, hiszen az itt imádkozó pécsi hívők itt is temették el szeretteiket a török uralom alatt, és azután is, egészen az óriási temető 1832-es bezárásáig.

Kriptáját kiürítették, temetőjét felszámolták (forrás: Régi Pécs)

A Mindenszentek-templom kriptáját ezután kiürítették, a temetőt eltüntették, a sírok egy része átkerült a város „új” temetőjébe, a budai külvárosi temetőbe, mely a jelenlegi köztemető elődje volt. Rengeteg sírkő azonban eltűnt, sokat simán csak elástak, elloptak, és a temetőben elföldeltek holttesteiről és csontjairól sem sokat tudni.

Az 1800-as évek végének Tettyéje – sírokra épülhetett (Forrás: Régi Pécs)

Jól mutatja a temető területének méretét az, ha megnézzük, melyik utcákat alakították ki a helyén a felszámolása után. A Tettye, Vak Bottyán (ma Kálvária), Szőlő, és Mandula utcák által határolt terület a Petrovszky család majorja és szőlőskertje lett, amit 1843-ban eladtak egy bizonyos Teielsbauer Antalnak, aki az egész területet felparcellázta. Így alakultak ki a 19. század végére az Antal, Mandula, Mihály, Szőlő, Derkovits és részben a Zöldfa és Ótemető utcák. A volt temető egy részét maga Zsolnay Vilmos vette meg 1867-ben, majd azt 1882 és 1894 között felparcellázva eladta. Így jött létre a Virág és Hatház utca, valamint a Zöldfa utca további szakasza is. Akik tehát ezen a környéken laknak, inkább ne ássanak le a kertjükben, ha nem akarnak több évszázada elhunyt pécsiek csontjaira bukkanni – amire amúgy igencsak nagy az esély.

Forrás: Régi Pécs Blog, Pécs Lexikon, Madas József: Pécs telkei, házai és utcái, Timar György: Pécs területén lévő plébániák és lelkészségek, valamint a hozzájuk tartozó templomok és kápolnák a török hódoltság óta