Péterffy Attila szerdán megtartotta első fogadónapját a meszesi általános iskolában. Néhány megjelentet mi is megkérdeztünk az eseményen arról, hogy milyen kérdést vagy problémát vittek a polgármester elé.

Mint ismert, Péterffy Attila polgármester első fogadónapját hosszú idő óta tervezték már, azonban a koronavírus-járvány miatt eddig nem tudták megtartani. Július 28-án viszont már semmi nem szólhatott közbe, a polgármester – valamint Lovász István jegyző – a Pécsi Meszesi Általános Iskolában hallgatta meg a pécsiek problémáit, meglátásaikat, felvetéseiket és kérdéseiket.

Péterffy Attila és Lovász István

A reggel 9 órától délután 14 óráig tartó eseményre érkezők először egy sorszámmal ellátott, kitöltendő adatlapot kaptak. Érkezési sorrendben szólították őket, ugyanakkor a torlódás elkerülése miatt mindenkit megkértek, hogy lehetőleg 10-15 percben vezessék elő a polgármester és jegyző számára mondandójukat. Az iskola aulájában továbbá kialakítottak külön tematikus standokat is, ahol olyan területek szakmai képviselői várták a megjelenteket, mint például a szociális ügyek, a közbiztonság, vagy a lakhatás.

Ottjártunkkor a várakozók sora apránként, de folyamatosan nőtt, tömeg viszont nem volt. Mivel a pécsiek egyenként ültek le Péterffy Attilával beszélni (tehát nem hallhattuk kérdéseiket-problémáikat), ezért néhány sorban álló érdeklődőt kérdeztünk arról, hogy miért látogattak el a fogadónapra.

Korda Szilárd – aki egyébként a meszesi általános iskola portása – érdeklődésünkre elmondta, hogy az iskola közelében lévő két jelzőlámpás gyalogátkelő ügyében jött. A helyzet az – mesélte –, hogy a Komlói utat keresztező, két egymás mellett található átkelő lámpái nem egy időben váltanak zöldre, hanem 15 másodperces késéssel, ami túl gyakran jár azzal, hogy a később váltó lámpánál álló gyerekek, látva, hogy a szomszédos zebránál már zöld van és megindultak az emberek, csoportosan lépnek le az útra, miközben ott még piros van. A balesetveszélyes szituációra szerinte a megoldás az lenne, ha egyszerre váltana zöldre mindkét lámpa.

– A Komlói út környékét nagyon szépen rendbe tették, az iskola felszereltségre nem lehet panasz, a tanári testület profi, az ide járó, többnyire hátrányos helyzetű gyerekeket itt nem különböztetik meg az alapján, hogy cigányok-e vagy sem. Az intézmény körül húzódó kerítésre ugyanakkor ráférne a felújítás, ebben kérem még a városvezetés segítségét. Emellett meg kellene oldani, hogy az iskola mellett a kocsival érkező szülők félre tudjanak állni arra a kis időre, amíg a gyermekeik kiszállnak, mert jelenleg a kapun behajtó autók veszélyt jelentenek a kicsikre – mondta Korda Szilárd, aki utóbbi esetben minden bizonnyal a több belvárosi iskolánál is található „Kiss & Go” parkolási megoldásra gondolt.

Többször előkerült – városrésztől függetlenül – az utak és járdák állapota, de különböző telekhatárokkal kapcsolatos problémákkal is találkoztunk („a szomszéd cseresznyefájának ága átlóg a kerítésen”), valamint szóba került párszor a közbiztonság is, főként a keleti városrészt illetően. Volt, aki szerint az idén év elején megnyitott meszesi közbiztonsági centrum nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a nevét nem vállalva nyilatkozó idős hölgy szerint „egyszerűbb megszokni, hogy itt félni kell, mint remélni, hogy egyszer majd végre béke lesz és nyugalom”. Akadt ugyanakkor olyan is, aki pozitív változást lát ezen a téren.

– Észrevehetően sokat javult a helyzet. Évek óta Meszesen élek, és jó látni, hogy a sűrűbben járőröző rendőrök és közteresek miatt néhány úgymond problémás egyén és család elvonult máshova. De azért még van baj, évente párszor ki kell azért hívnom a rendőröket. Sokan például ezen a környéken jogosítvány nélkül vezetnek, rendszeresen száguldoznak át a piroson, amire még büszkék is – mondta egy nevét elhallgató fiatal férfi, aki amúgy lakásügyeiben kért tanácsot a fogadónapon.

Szalontai István a magyarürögi járdahelyzet miatt jött, pontosabban a járda hiányának helyzete miatt. Meg kell jegyezni, hogy a problémát kifejezetten szórakoztatóan tálalta.

– Én nem azért jöttem, mert a szomszéd lova lelegelte a füvem. Én egy közösséget képviselek, a magyarürögieket. Amikor odaköltöztem, már akkor szó volt arról, hogy a magyarürögieknek kell egy járda. Mindig volt valaki, aki megígérte, hogy kapunk. Na, jelenleg lassan 50 éve kapjuk. Két éve, még a Fityesz idején annyit jártunk a városvezetés nyakára, hogy elkezdtek valamit építeni. Ami mondjuk nem meglepő, hiszen akkor épp kampány volt. Nagyjából kétszáz méter készült el, de igazából járdának nem lehet nevezni. Csődnek se jó. De amikor kint volt a helyszínen a volt fideszes alpolgármester, meg a polgármesterjelöltjük, akkor lehetett velük fotózkodni. Inkább kihagytam. Azóta megint megyünk az úttest szélén. Voltak olyanok, akik csak azért nem költöztek a Magyarürögi útra, mert nincs hol tolni a babakocsit. Bármilyen faluban van járda, most komolyan. Tudom, hogy a Magyar Közút dolga ezt elintézni, de nem az én dolgom rávenni őket erre – mondta, hozzátéve, hogy reméli, hogy az új városvezetés tud majd lépni az ügyükben.