Ha valaki Niedert Lászlóhoz vagy Bíró Kingához érkezik terápiás ülésre, ne a hagyományos, beszélgetős, kérdezz-felelekre számítson. A két pécsi pszichológus ugyanis legókockákat nyom a kliensek kezébe és közösen építgetnek. Mindezt a legtudományosabb alapon.

hirdetés

Korántsem szimpla kis kreatív kockarakosgatásról van szó, a problémák gyökerére áshatunk ezzel az – idén hatvanadik születésnapját ünneplő – egyszerűnek tűnő módszerrel.

Honnan is az ötlet?

– Mindketten szeretünk játszani, ez egy örök szerelem, hobbi felnőttkorra is. A szakmánk is nagy szerelem, megérteni az embereket, a gondolatokat. A kettőt próbáltuk összekötni. Így jutottunk el a játékterápiához. Innen már csak egy lépés volt a legózás. Utánajártunk, hogyan lehetne alkalmazni a munkánkban – mondta Niedert László.

– Sok pszichológus használ építőkockákat a terápia során, de ilyen strukturáltan beépíteni a folyamatba, tudtunkkal még senki sem próbálta. Rengeteg munkánk van abban, hogy összeállítottuk a módszertanát a legóval történő terápiának. A legó elmére gyakorolt hatásának megvannak a saját, teljesen tudományos tanai: ez a „serious play”, mi ezt próbáltuk a pszichológiai gyakorlatba átültetni.

A szakember elmondta, a visszajelzések alapján a kliensek nagyon szeretik a legózást, azonban a tudományos élet nem igazán ismeri el ezt a metódust. Ma is úgy gondolják, hogy komolytalan a dolog, a kutatók szemében még mindig pusztán egy játék a legó.

Hogyan történik egy ülés?

– A kliensek számára van egy nagy, szerszámosládára hajazó dobozunk, ami tele van színes kockákkal. A színes szót fontos kihangsúlyozni, mert ez tölti meg élettel a feladatokat, sokkal több pozitív asszociációt hozhat fel – mondta.

– A legóval való munka egyik legfontosabb momentuma a hívóinger, egy feladat, amit a kliens tőlünk kap. Ez egy olyan pszichológiai koncepció, ami nekünk és nekik teljesen mást jelent, de mi tudjuk, valójában mi fog a készülő alkotás mögött állni. Az adott ülés pedig csak arról az ott épített játékról fog szólni.

Legózás és terápia egy időben

Niedert László szerint ez ugyanaz a mechanizmus, mint a rajzolás – rajzolj egy fát, rajzold le a családodat. A szakember pontosan tudja, melyik motívum mit jelent majd, míg a kliensnek mindez csupán egy ártatlan feladat. A nagy különbség viszont az, hogy ez egy három dimenzióban történő foglalkozás, látványos dolog. És ez is a hatásmechanizmus része: az adott probléma ott van előttünk, szemmel látható. Olyan oldalait világíthatjuk meg a kérdésnek, amiket szavakkal nem lehet kifejezni. Alkotni valamit sokkal többrétegűbb, mintha szavakba öntenénk. Egy vizuális ingernek százszor annyi jelentése lehet, erre van az a 45 perc, ami alatt ezeket megpróbáljuk kibontogatni.

Elmondta, teljesen nyitott az, hogy mi történik az építés közben. Miután megkapja az illető az utasítást, lehet beszélgetni a munka alatt is, de nem fontos, megtárgyalhatunk mindent a végén. Nem muszáj csak kérdeznem, van, hogy én is vele építek: hozzáadok, elveszek, kicserélek egy kockát – mondja a szakember.

A felnőttekkel talán még jobb is így dolgozni, az ő kreativitásuk, kognitív képességeik komplexebb alkotásokat eredményeznek és így több oldalát láthatjuk a problémának.

Az iskolában is remekül hasznosítható

Már az oktatásban is!

Sok helyen az oktatásban is alkalmazzák a legókockákat: a kicsiknek a finommotorikus készségeket fejleszti, a nagyobbaknál már a logika, kombinatorika is profitál ebből, később pedig még a nyelvtanulásban is alkalmazható! Hogy hogyan, arról itt beszélt Niedert László.