Újabb nyolc magyar honfitárssal gazdagodott a nemzet kedden délelőtt: a Boldogság Házában ennyien tették le az állampolgári esküt. A honosítottak között fiatalok és idősek egyaránt akadtak, számos határon túli területről érkezvén: Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról.
Sokan meghatódva, könnyek között tették le a magyar állampolgárságot igazoló esküt Pécsett. Az okiratok mellett mindannyiukat egy jelképes kenyérrel is megajándékoztak.
– 2010 óta egymilliónál is több határon túli magyar honfitársunk élt a kedvezményes honosítás lehetőségével. Közülük több mint hétszázan tettek állampolgári esküt Pécsett – mondta el köszöntőjében Őri László, Pécs alpolgármestere. – Városunkban a mai eskütétel volt 2018-ban az első, amin ünnepélyes keretek között a történelmi Magyarországtól elszakított valamennyi nemzetrész egy-egy tagja hazánk új polgára lett, ugyanis Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról, sőt a diaszpórából egyaránt érkeztek magyarok állampolgársági esküt tenni Pécsre.
Az alpolgármester emlékeztetett arra is, az elmúlt lassan egy évszázadnyi elszakítottság a legtöbb határon túli területrészen nyelvi és kulturális elnyomást, a kisebbségi lét állandó viszontagságait jelentette az elcsatolt országrészekben élő honfitársaknak. Ők ennek dacára is sikeresen megtartották nemzeti identitásukat, családjukban magyar anyanyelvüket és hagyományaikat ápolják, őrzik.
– A magyar kormány egyik első döntése volt 2010-ben a kettős állampolgárság kedvezményes kiterjesztése a Kárpát-medencében élő magyarok számára, így a nemzet határokon átívelő közjogi egyesítése valósult meg. A határon kívül élők nem csak teljes jogú tagjai lettek a magyar társadalomnak, hanem lehetőséget kaptak arra is, hogy részt vegyenek magyarságunk közös jövőjének alakításában.
– Azt valljuk, hogy mi magyarok, bár éljünk a Kárpát-medence bármely szegletében, és ha közösségeinket határok is választják el, csak együtt, közösen tehetjük sikeressé Magyarországot – tette hozzá.
Végezetül az alpolgármester arra biztatta minden magyar honfitársunkat, éljen szavazati jogával az országgyűlési választásokon.
Czinege Balázs Szlovákiából érkezett, már tíz éve él itt, egyetemista. Elmondta, megtalálta a helyét itt Pécsen, nagyon jó közösség veszi őt körül.
– Szeretnék a diploma után itt letelepedni, elsőre megtetszett az itteni életvitel, az a nyitottság, ami a magyarokat jellemzi. A magyar állampolgárság számomra az i-re a pont!
Rácz Ilona 76 évesen vehette át a magyar állampolgárságot igazoló okiratot.
– Nagyon régóta vártam erre a pillanatra, soha nem gondoltam, hogy eljön még az életemben. Erdélyben születtem, a történelem fordulatai úgy hozták, hogy ott rekedtünk a határokon túl. Rengeteg minden történt Romániában az évtizedek alatt velünk. Most végre papíron is magyarnak tudhatom magamat.
Az idős hölgy ezentúl a hűvösebb évszakokat, a telet itt, Pécsen fogja tölteni családjával, a nyarat viszont otthonában, Erdélyben.
Mit jelent egy magyarnak a papír?
A pécsi Erdélyiek Klubjának elnöke, Bandi András nyilatkozott lapunknak arról, milyen jelentéssel bír egy határon túli magyar számára az állampolgárság.
– Mikor társaimmal átjöttem Magyarországra, még a ceausescu-i időkben, számos atrocitásnak voltunk kitéve. Amikor végre Romániában is megtörtént a rendszerváltás, tömegével kezdtek érkezni az erdélyi magyarok.
Bandi szerint akkor a rendőrségen kellett kérvényezni az ideiglenes tartózkodási engedélyt, majd a letelepedésit. Körülbelül másfél-két év után volt lehetőség a honosításra. A papírokat aztán helyben, a polgármester adta át ünnepélyes keretek között.
Később a magyar nyelv és történelem ismeretét is feltételként szabták meg, hiszen sok olyan ember érkezett, aki nem is tudott magyarul.
– Egy pozitív és egy negatív oldala is volt annak, hogy megnyíltak a határok. Sok erdélyi magyar fiatalnak adódott lehetősége az anyaországban tanulni, szakmát, diplomát szerezni. Ám nem egy fő esett abba a csapdába, hogy a nagy lehetőségek reményében Magyarországra áttelepültek, de nem sikerült új életet kezdeniük.
– Nagyon sokaknak csupán egy megerősítést jelent a honosítás/kettős állampolgárság – véli Bandi András. – Sokaknak elégtételt – ez főleg az idősekre igaz. A korosabbaknak gyakorlati hasznuk kevés van ebből a papírból – talán az ingyen utazást emlegették sokan mint kézzelfogható előnyt. Sokkal inkább a lélektani hatása fontos annak, hogy magyar állampolgárként ismerik el őket egy egész életen át tartó idegen államban való tartózkodás után.
– Inkább a fiatalok azok, akik többet profitálnak az okiratból. Ma egy magyar útlevéllel, igazolvánnyal még könnyebben lehet munkát vállalni nyugaton, mint ugyanott egy románnal – vélekedik.
Hogyan is zajlik ma a honosítás?
Dr. Horváth Endre, a Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályvezetője elmondta, mindenek előtt az állampolgársági kérelmet a járási hivatalnál kell benyújtani. Innen felkerül egészen a köztársasági elnökig, aki pozitív elbírálás esetén kiállíthatja a honosítási okiratot.
Az adott település polgármesterének egy hónapja van értesíteni az illetőt a honosítási esemény időpontjáról, helyéről. Azon a napon pedig leteheti az esküt.
– A Pécsett lezajlott honosítások száma az elmúlt években valamelyest csökkent, az igazi robbanás 2010 után volt, azóta egy kicsit lefelé hajló tendencia figyelhető meg. De ezek csak a helyi számok – nyilatkozta.
Egyébként 2010 óta Pécsett összesen 736-an tettek le állampolgársági esküt.
