Ezért szeretik Kertvárost – Gömböc Pizzéria

Ezért szeretik a belvárost cikksorozatunk folytatást kapott, hiszen nem csak Pécs belvárosában vannak jó, izgalmas, vagy épp nagy népszerűségnek örvendő kultikus vendéglátóhelyek és üzletek. Az Ezért szeretik a külvárost sorozatunk azért született, hogy ezeket a város szívétől távolabb eső remek helyeket bemutassuk. A következőkben a több mint 30 éve működő, igazi kertvárosi intézménynek számító Gömböc Pizzériáról lesz szó. Az ikonikus pécsi hely ügyvezetőjével, Fauszt Gáborral beszélgettünk.

hirdetés

– Mióta vezeti a Gömböcöt?
– Én 2010 óta, de a Gömböc egy családi vállalkozásként indult 1983-ban, a szüleim kezdték el, én tulajdonképpen itt nőttem fel, kis tökös koromban is mindig a Gömböcben voltam, míg a szüleim itt dolgoztak, és nagyjából 15-16 éves lehettem, amikor én is elkezdtem besegíteni. Itt kezdtem el dolgozni és itt kezdtem el kitanulni a szakmát, a szüleim után pedig az én keresztem lett. Egy idő után bele tud fáradni az ember, de csinálni kell.

Fauszt Gábor a Gömböcben nőtt fel

– A Gömböc azért 1983 óta sokat változott.
– Persze, hiszen régen kocsma volt. A ’80-as évek elején még nem nagyon lehetett szeszes italt árulni, ha jól emlékszem 1984-től viszont már lehetett, ekkor vált a Gömböc kocsmává. Büféjelleggel kezdték a szüleim, melegszendvicsekkel, rövid italokkal. A szesz volt a fő profil, meg a játékgépek.

– Mennyire változott meg a vendégkör?
– Szép lassan teljesen lecserélődött, aminek az oka az lehet, hogy apránként átálltunk a kajákra, az éttermi vonalra. Szükség volt erre, mivel a kocsmák a játékgépekből éltek, nem a szeszből, a nyerőgépek kivonása után kénytelenek voltunk váltani, párforintos fröccsökből nem lehet megélni. Nem volt választásunk, be kellett volna zárnunk. Igazi kocsmát ma már nem éri meg üzemeltetni, és itt most nem a belvárosi, diákok és egyetemisták körében divatos romkocsmákra gondolok, ahol 700 forintos sörtől lehet lerészegedni, de persze ezek sem rossz helyek, csak más a hangulatuk.

’83 óta megy a kertvárosiak egyik kedvenc helye

– Mennyire szokták meg a kertvárosiak, hogy a Gömböc már nem kocsma?
– Őszintén, eleinte nem nagyon tetszett nekik, főleg azoknak, akik minden nap itt ittak. Ők a színvonal és azzal együtt az árak emelkedésével aztán apránként lemorzsolódtak. Sokáig tartott, mire megszokták, de mára talán már sikerült levetkőznünk a kocsma emlékét és szerencsére kicserélődött a vendégkör is.

– Mit gondol, miért lehet az, hogy a Gömböcöt ennyien ismerik és szeretik a városrészben?
– Kertvárosban azért olyan sok kulturált, megbízható vendéglátóhely nincs, inkább a késdobálós műsor megy (nevet). Ezért itt aztán mindenféle ember, mindenféle társadalmi rétegből megfordul. Reggel és délelőtt vannak, akik itt kávéznak, délben jönnek ebédelni azok, akik a környéken dolgoznak vagy élnek, estefelé pedig sörözővé változik a hely.

Kocsma volt, étterem lett

– Vendéglátói szemmel nézve, a belvárossal összehasonlítva Kertváros miben erős?
– Itt lakik 60 ezer ember, akik közül egyáltalán nem akar mindenki bemenni a belvárosba enni-inni, a belváros drágább is, kijutni és visszajutni sokaknak pedig körülményes. Egyszerűen a belváros sokakat nem vonz. A kertvárosi vendéglátóhelyeknek, így nekünk is az a szerencsénk, hogy sokan laknak itt olyanok, akik jobban szeretik a városrészben található helyeket.

– Akadnak még a Gömböcben olyanok, akik a kezdetektől fogva ide járnak?
– Hogyne, vannak páran, akik láttak engem felnőni, de van itt egy olyan „régi bútor”, aki az elejétől, ’83 óta itt könyököl és iszik minden nap. Soha nem panaszkodik, soha nem beteg az öreg. Az mindegy, hogy mi lesz itt, ő biztos, hogy marad (nevet).