Fél évszázadon át állt üresen a pécsi templom

Tudják, hogy miért Lyceum templom a Lyceum templom? És hogy miért állt üresen fél évszázadon át? A pécsi templomokat bemutató sorozatunk legújabb részéből kiderül!

hirdetés

Ahhoz, hogy a Király utcában található Urunk Színeváltozása-templom – avagy ahogy a legtöbben ismerik: Lyceum templom – történetét megismerjük, sok-sok évszázadot kell visszautazni a múltba.

A pálosok és Pécs

A Pécs mellett emelkedő Jakabhegyen élő remetéknek Bertalan püspök 1225 körül építtetett kolostort, ezzel egy időben pedig Özséb esztergomi kanonok a pilisi remeteközösség számára alapított monostort, a két hívőközösséget ezt követően egyesítette.

A Király utca büszkesége 1815 körül (forrás: Régi Pécs)

Ennek a közösségnek, azaz már rendnek a pártfogó szentjéül Remete Szent Pált választották. Innen ered tehát a pálosok, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend elnevezése. A rend hamarosan virágzásnak is indult, ezt a folyamatot azonban a török hódítás derékbe törte.

Megkezdődik az építkezés

A törökök kiűzése, a hódoltság megszűnése után 1686-ban újra pálos szerzetesek érkeztek Pécsre, hogy segítsék a helyi híveket a rend újraépítésében. A pécsi pálosok 1698-ban kaptak egy építési telket a Budai Városkapu mellett, ahol megkezdhették templomuk és kolostoruk felépítését, melyet a rend egyik szerzetese, Wépy Máté tervezett 1740-ben. A munka gyorsan meg is kezdődött, az alapkövet 1741-ben Berényi Zsigmond püspök tette le.

A főutca és temploma 1910 körül (forrás: Régi Pécs)

Az építési folyamat első fázisában az egyhajós, kápolnafülkés, és akkor még torony nélküli templom készült el, nem kifejezetten megszokott hosszított szentélyével és orgonakarzatával, a fehérre meszelt beltérben ezt követően felállították a Szentháromság-oltárt, és a szentély alatt egy kriptát is kialakítottak. A főhajóban 4-4 mellékoltár is helyet kapott, melyek közül egyet Szent Tekla, egyet pedig természetesen Remete Szent Pál tiszteletére emeltek.

Fél évszázadon át állt üresen

A templomot 1756-ban szentelte fel Klimó György püspök, és csak ezután készült el a sekrestye, az oldalfolyosó és a két homlokzati torony 1779-ben, az építés utolsó fázisában. Érdekesség, hogy a mai napig nem tudni, hogy ebben az építési szakaszban ki volt a tervező. Kissé ironikus, hogy a pálosoknak épített templomot a rend tagjai mindössze 7 évig használhatták, mivel a rend 1786-ban feloszlott. De mi történt ezután a templommal?

Tornyait később kapta meg (forrás: Régi Pécs)

Nos, nem túl sok minden. Lényegében a pálos templom ezután a városé, majd az egyházmegyéé lett és fél évszázadon át üresen állt, és csak addig működött raktárként, amíg a berendezéseket szét nem lopták. Új élet az elhagyott templomba 1835-től költözött, és ekkortól ragadt rá a városiak körében a Lyceum templom név is, mert Szepesy Ignác püspök ebben az évben vette meg és újíttatta fel a templomot, amit az egyetem jogi és bölcsész (akkoriban bölcseleti) karának – azaz a Lyceumnak – adományozott.

Külföldi freskófestők temploma

A Lyceum templom ekkor vált a ma is ismert pécsi templommá: az újszövetségi Urunk Színeváltozása főoltárképet ekkor festették fel többek között a hívők adományából, a kápolnafülkében a Mária mennybemenetelét ábrázoló festmény is ekkor készült el, ahogy az új Szentháromság-mellékoltár is, melynél látható Paulus Senser eszéki festő műve, a Szent István megkövezése-jelenet.

A templom beltere (forrás: Pálos Építészet)

A szentély és a templomhajó freskóit 1872-ben Kovács Zsigmond püspök megbízásából Mücke Ferenc akadémiai festő készítette. Idővel ezek az értékes freskók megrongálódtak, megkoptak, de Pécs ország- és világszerte ismert templomfestője, Gebauer Ernő 1929-ben ezeket sikeresen restaurálta és új kompozíciókkal egészítette ki: a hajó bal és jobb oldali kápolnafülkéiben a pálosok történetével kapcsolatos jeleneteket festett. Az 1760-ban beépített orgona helyére a pécsi Angster-gyár 1906-ban új orgonát készített.

A pálos rend pécsi templomát a hívek 1997-ben kapták meg, hivatalosan a tulajdonukba azonban csak 2012-ben került. Ekkor újra felújították a templombelsőt, amit a mai napig tátott szájjal néznek a Király utcában sétáló turisták, és persze a pécsiek is.

Forrás: Pálos Rend, Pécs Lexikon