Folyik a munka a pécsbányai katlanban, de a civilek aggódnak

2018 tavaszán felvonultak a munkagépek, ásókat ragadtak a munkások: megkezdődött a Mecsek és Pécs egyik legnagyobb tájsebének, a Karolina-külfejtésnek a rekultivációja. A katlan betemetése egy fontos lépés azon a zöld úton, amelyre Pécs rálépett, mikor ismét megpályázta az Európa Zöld Fővárosa címet. Másfél éve zavartalanul halad a munka, most viszont a civilek szerint nem várt nehézség lassíthatja a folyamatot.

Múlt év márciusában gőzerővel indult meg a pécsbányai Karolina-külfejtés betemetése. Miután a helyi civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek és számos politikust nyertek meg az ügynek, az állam – pontosabban a Bányavagyon-hasznosító Kft. –, és a terület tulajdonosa, a Pannon Hőerőmű együttműködésével pont kerülhetett egy hosszú évek óta húzódó folyamat végére, és nagy erőkkel megkezdődhetett a munka.

Azóta eltelt másfél év, az első lépéseket már megtették, egyre apad a bányató vízszintje, most viszont a pécsbányai civilek szerint van mitől félni nem csupán az ütemezést, az egész rekultivációt illetően is.

Egy holdbéli tájra emlékeztet a külfejtés

A Karolina Tájsebész Csoport egyik tagja, aktivistája név nélkül nyilatkozott arról, hogyan látják a helyiek a helyzetet.

– Alapvetően nem lehetne okunk a panaszra, hiszen reggeltől késő délutánig dolgoznak, és a bányató eltüntetésének, kiszivattyúzásának háromnegyed része már meg is történt. Azonban megint egy olyan problémával szembesültünk, ami aggodalomra ad okot. A 2019-es állami költségvetésben nem jelent meg az a mintegy kétmilliárd forintos összeg, amit a külfejtés rekultivációjára különítettek el, a korábban tett ígéretek szerint. A Hőerőmű ennek ellenére dolgozik a területen, ám ők is szerették volna, ha kettőzött erővel, a Bányavagyon-hasznosító Kft.-vel együtt történnek a munkálatok – mondta.

A csoport az illetékes államtitkárt is felkereste levélben, kérve, hogy nyugtassa meg őket az állami szerepvállalást illetően és afelől, hogy biztosítva lesz a támogatás is.

– Tavaly decemberben tartott egy tájékoztatót a Hőerőmű nekünk, ahol elmondták, várhatóan 2032-re fejeződik be a rekultiváció. Amikor a másfél évvel ezelőtti hivatalos aláírás megtörtént, még nyolcéves folyamatról beszéltek. Számon kértük őket ezért, ám elég elutasító válaszokat kaptunk, miszerint az ő tulajdonuk a terület, ők döntenek arról, milyen tempóban és hogyan végzik a munkálatokat – így a csapat aktivistája.

Kilátás a tv-toronyból, középen a Karolina-külfejtés

Pár adat a külfejtésről és a rekultivációról:

A Karolina-külfejtésből mintegy harminc év alatt 8,5 millió tonna szenet termeltek ki, most a közeli meddőhányóból 9,6 millió meddőt kell visszahordani a feltöltéshez. Erre jön majd a 40 centiméteres termőréteg.

A munkálatok a bányató eltüntetésével, kiszivattyúzásával kezdődtek, ami szintén nem kis feladat: huszonnyolc méter mély a tó, a szivattyúzás kezdetekor 1 millió köbméter víz állt benne.