Minden harmadik 15-16 éves magyar tinilányt megfélemlítettek már online, vagyis átélte a nagyon komoly következményekkel járó cyberbullyingot. A tinik zöme ráadásul gond nélkül megadja adatait és megoszt képeket a közösségi oldalakon, ami további veszélynek teszi ki őket. Magyar kampány indult azért, hogy a gyerekek felismerjék, ha baj éri őket a neten, ne tartsák elfogadhatónak az online sértegetéseket, zaklatást, és ne szégyelljenek segítséget kérni.

Az elmúlt hetekben egyre több emojikat ábrázoló plakátba, bejegyzésbe, hirdetésbe futunk: a projekt nem más, mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Online parák elnevezésű kampánya, mely idén januárban indult útjára. Az emojikat ábrázoló plakátok mellett népszerű vloggerek is csatlakoztak a kampányhoz és egy gyakorlati tanácsokat kínáló weboldalt is létrehozott az NMHH.

hirdetés

A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az online bántalmakra, a helyes online viselkedésre, és segítséget nyújtson a fiataloknak és a kevésbé fiataloknak is, ha neten megfélemlítik őket, felhasználják az adataikat a hozzájárulásuk nélkül, vagy hovatartozásuk miatt támadják őket. Hangsúlyozva, hogy a netes bántalmazásokat, félelemkeltéseket nem kell minden áron eltűrni.

A kampány aktivitásra is buzdít, hiszen az nmhh.hu/para oldalon mind a szülők, mind a gyerekek találhatnak gyakorlati tippeket és tanácsokat arról, hogyan védhetik meg magukat online, mit tehetnek ők maguk, ha bajba kerülnek vagy bántják őket az interneten.

Minden harmadik 15-16 éves magyar tinilányt megfélemlítettek már online, vagyis átélte a nagyon komoly következményekkel járó cyberbullyingot.

A hatóság két éve egy átfogó felmérést készített kétezer 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel a médiahasználati szokásaikról, és az ezekkel kapcsolatos szülői szabályokról. Az eredmények szerint leginkább a 15-16 éves lányokat érte online zaklatás, 27 százalékuk érezte úgy, hogy az elmúlt egy évben megfélemlítették őket. A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar gyerekek milyen adatokat osztanak meg magukról online. A válaszok szerint a kutatásban megkérdezett legidősebb gyerekek (15-16 évesek) 35 százaléka legalább négy információt megad magáról a közösségi felületein: jellemzően a nevüket, korukat, iskolájuk nevét és általában az e-mail-címüket is, valamint képet is megosztanak magukról.

Hogyan segít a hatóság a tiniknek?

A nmhh.hu/para oldal gyakorlati tanácsokkal szolgál, könnyen követhető, képekkel illusztrált cikkekben segít eligazodni a különböző közösségi felületek beállításai között. Az oldal lépésről lépésre mutatja be, hogyan törölhetnek, jelenthetnek egy-egy zaklató bejegyzést, fényképet, videót, vagy hogyan tilthatnak le egy zaklató felhasználót a legnépszerűbb közösségi felületeken: a Facebookon, a YouTube-on, az Instagramon, a Snapchaten, a Twitteren és a Viberen.

Mint megtudtuk, fontos hitvallása a kampánynak, hogy a gyerekek ne érezzék magukat eszköztelennek az ilyen támadásokkal szemben: az útmutatásokat követve maguk is eljárhatnak, de ha nem boldogulnak, bátran fordulhatnak a hatóság internetes forróvonalához, ahol szakemberek segítenek nekik megoldani a felmerült problémát.

A szülőkhöz is szólnak

A hatóság hangsúlyozta, a weboldalon letölthető egy praktikus tájékoztató is, Értsen a gyerek nyelvén! címmel. A kiadvány a szülőket, nagyszülőket célozza, és próbál segítséget nyújtani nekik abban, hogy minél könnyebben eligazodjanak az online világ útvesztőiben, közelebb kerülve gyermekeikhez.

Hirdetés