Sok pécsi felkapta a fejét arra a hírre, hogy a város a tavalyi költségvetési évet nemhogy nem hiánnyal, hanem 4,7 milliárd forintos pluszban zárta. Összeszedtük a legfontosabb információkat, hogyan jött létre ez az állapot, hogyan érte el a város, és mi következik ebből – mutatjuk!

hirdetés

Nagyot fordult Pécs költségvetési helyzete, hiszen a 2018-as zárszámadás azt mutatja, 4,7 milliárdos pluszban zárta a város a tavalyi évet. A helyzet azonban nem olyan, mint amikor egy háziasszony hó végén talál egy húszezrest az egyik tányér alatt a szekrényben, inkább ahhoz hasonlít, amikor eleve úgy tervezik meg a családi kasszát, hogy maradjon pénz a hó végére is.

Mi vezetett idáig?

Az első probléma az volt, hogy Pécs költségvetése gyakorlatilag a rendszerváltozástól hiányt termelt. A szocialista városvezetések ideje alatt évi 4,5 milliárd, azaz évi 4.500 millió forintnyi hiányt. A város tovább nyújtózkodott, mint a takaró ért. Ezt a szocialista városvezetések rendre hitelekkel oldották meg – mintha egy család a hó végén mindig kölcsönt kérne. Össze is jött az évek alatt 45 milliárdos hitelállomány.

Azt a 45 milliárdot átvállalta az állam, akkor mi volt a probléma?

A második probléma az volt, hogy Pécs becsontosodott költségvetését az adósságátvállalást követően sem lehetett egycsapásra átalakítani, miközben olyan tételek nyomták a város vállát, mint a kiszervezett buszok cseréjének finanszírozása. A jelenlegi városvezetés a 2010-es évek elején leszorította ugyan 2 milliárdra a hiányt, de tovább nem tudtak lépni. Ehhez nyújtott segítséget a kormányzat azzal, hogy egyrészt pénzbeli támogatást nyújtott, másrészt a Magyar Államkincstár szakembereit is biztosította Pécs számára. Ezzel a kettős segítséggel jutott el mára oda Pécs, hogy 2018-ban már nem hiányt mutat a büdzsé, hanem jelentős pozitív eredménye keletkezett.

Mire kellett annyit költeni korábban?

Pécs néhány évvel ezelőtt, a szocialista időben elkövetett buszkiszervezés következményeként gyakorlatilag tömegközlekedés nélkül maradt volna, ha a városvezetés nem szerez be egy komplett buszparkot. (Érdemes abba is belegondolni, hogyha erre nem lett volna szükség, akkor azt a forrást éppen másra is fordíthatták volna.) Számos korábbi intézkedés, például az Expo Center vagy a reptér megépítése máig komoly kiadással jár a városi tulajdonú cégeknek, a hiteleket máig fizetik. Maradva a családi háztartási hasonlatnál: nem csak a mindennapi megélhetésre kellett költeni, de közben olyasvalamiért kellett pénzt kiadni, amire a hitelt más vette fel – mintha kezesek lennénk egy adósságban.

Hogyan alakították át a rendszert?

A pécsi „kasszát” teljesen új alapokra helyezték. Bár sokan riogattak vele, nem történt komolyabb adóemelés, nem zártak be intézmények sem Pécsett, viszont mind az önkormányzatnál, mind az intézményeknél, mind a városi cégeknél szigorú, nagyon takarékos gazdálkodás lépett életbe. A valós bevételekhez igazították a kiadásokat. A helyi adók bevétele a komolyabb emelések nélkül is jól alakult, annak köszönhetően, hogy szigorú volt a behajtás – a közterhekkel csalók ugyanis az egész várost károsították korábban. Többek között 10 százalékkal emelkedett az iparűzésiadó-bevétel is, ami azt mutatja, a helyi vállalkozások fejlesztettek, illetve újak is érkeztek.

Valós-e a 4,7 milliárd?

A 4.700 millió forintos többletet mutató 2018-as pécsi költségvetést a Magyar Államkincstár szakemberei is ellenőrizték, független könyvvizsgáló is véleményezte és rendben találta, nincs szó tehát arról, hogy a 4,7 milliárdos plusz egy kamuszám volna. Virtuális tételek már nem szerepelnek a pécsi költségvetésben, nincs szó arról, hogy úgy alakulna a kassza, mint amikor egy család egy örökség vagy házeladás reményében kezd el előre költekezni.

Mi következhet most, jön a Kánaán?

Közel sem, mert a városvezetés meg szeretné védeni azt, amit a pécsiekkel közösen elért. Szó sincs arról, hogy Pécs városa most szórni kezdené a pénzt, ezt Páva Zsolt polgármester is nyilvánvalóvá tette a közgyűlési vitában. A város továbbra is marad a takarékos költségvetésnél, viszont félretesz pénzt nehezebb időkre is gondolva. Vannak ugyanakkor olyan, a pécsiek számára fontos területek – például az egészségügy, az oktatás vagy épp egyes városfenntartási, közszolgálati ágak –, ahová az elmúlt időszak után több pénz érkezhet.

Hirdetés