Így „hallgat le” titokban a Facebook, ami be is zár minket!

Veled is előfordult már, hogy a barátaiddal beszélgettetek valamiről, majd a Facebook azt az arcodba tolta a következő kattintásnál? Hogy is van ez, miért jó és miért rossz, hogy talán minden szavunkat figyelik a közösségi oldalak? 

hirdetés

Régóta a közbeszéd része az az elmélet, amely szerint a Facebook a telefonjaink mikrofonját használva belehallgat a felhasználói beszélgetéseibe, hogy az abból kinyert információkat felhasználva minél relevánsabb hirdetéseket tudjon számukra megjeleníteni.

Nem kizárható, hogy a Google, a Facebook és más internetes nagyhatalmak napi 24 órában lehallgatnak minket, de nem valószínű. Egész egyszerűen ugyanis nincsen szükségük rá, hiszen a kereséseink alapján is minden adatot megtudhatnak rólunk. Másrészt olyan hatalmas adatmennyiséggel járna együtt, amit nehezen tudnának kezelni és használni – mondta el lapunknak Lévai Richárd, pécsi közösségi médiaszakértő.

A közösségi oldalak üzemeltetői egyébként tagadják is, hogy folyamatosan forogna valamilyen hangfelismerő funkció és emiatt jelennek meg a beszédtémáinkhoz kapcsolódó tartalmak, tette hozzá.

A szakértő szerint valószínűbb, hogy ha valakit foglalkoztat egy bizonyos dolog – legyen az utazás, film, étel, vagy bármi más –, akkor sokkal inkább észreveszi az ezzel összefüggő reklámokat a közösségi média oldalán. Példaként a következőt hozta: ha vásárolunk egy bizonyos típusú autót, akkor a városban furikázva sokkal inkább fel fognak tűnni az ugyanehhez a modellhez tartozó autók, mint korábban. Hasonlóképpen működik szerinte az internetezők esetében is a fókuszálás. Ez pedig azt az érzést keltheti, mintha szorosan követnének minket az online felületek.

Amik még sokkal inkább meghatározzák a személyes oldalainkon megjelenített reklámokat, azok persze a keresési előzmények, lájkok, kommentárok, mondta Lévai Richárd. A Facebook például ezek alapján 5-6000 kategóriába is besorolja az embert, amiket egyébként meg is tudunk nézni a beállításaink között található hirdetések fül alatt.

Itt pontosan láthatjuk, mi alapján kapunk ilyen vagy olyan reklámokat

Fontos azt is szem előtt tartani szörfölés közben, hogy állandóan nyomokat hagyunk magunk után a digitális környezetben. Mára szinte minden egyes internetes oldalba be vannak építve a Facebook gombjai, amik – akár rájuk való kattintás nélkül is – felismerve az oldalon való tartózkodásunkat, szintén adatokat gyűjtenek és következtetéseket vonnak le rólunk. Sőt, más, hozzánk hasonló emberek adatai alapján is bekategorizálnak minket gépi algoritmusok, mesterséges intelligenciák segítségével.

Ezt aligha akadályozhatjuk meg, hacsak nem töröljük folyamatosan a böngészési előzményeinket, használunk állandóan privát módban minden böngészőt és teszünk meg még több egyéb erőfeszítést annak érdekében, hogy ne jussanak hozzá adatainkhoz. A közösségi média szakembere szerint az egyetlen 100 százalékos megoldás az adatközlés ellen az lenne, ha valaki nem használna sem okostelefont, sem pedig számítógépet, ami manapság már szinte szürreálisnak hat.

Mi az előnye és a hátránya az adatgyűjtésnek?

Előnyös lehet a döntéseink megkönnyítése, mondta Lévai Richárd. Kényelmes az, hogy jelszavak bepötyögése nélkül be tudunk lépni a profiljainkba, néhány oldalt lájkolva értesülünk a számunkra legjobb koncertekről és filmekről, vagy akár kedvenc ruhamárkánk akcióiról. Emellett döntéseinket nagyban megkönnyítheti, ha releváns reklámokkal bombáznak minket a közösségi médiafelületeken. Például ha megnézünk egy utazási ajánlatot és rákeresünk a Google-ben egy országra, majd meglátogatunk pár weboldalt, utána nagy eséllyel kapunk jó, minket érdeklő ajánlatokat a Facebookon, az Instagramon, vagy más felületeken.

A hátrányok közé sorolhatóak az információs buborékoknak nevezett jelenségek, amik a következőképpen alakulnak ki. Ha például mindig csak egy üdítőgyártó hirdetéseire kattintunk rá, nem fogunk értesülni a másik gyártó ajánlatairól és ezzel szűkül a látókörünk, belekerülünk egy buborékba, ahol csak bizonyos információk érhetnek el minket. Ez extrém esetben ahhoz vezethet, hogy a világ történéseiről is csak egy-egy forrásból értesülünk. Vagyis bezár minket a saját ízlésünk és nem jutnak el hozzánk olyan információk, amik hasznosak lehetnének.

hirdetés