8 C
Pécs
kedd, április 23, 2024
KezdőlapAbszolút PécsKívül zajos, belül békés ez a pécsi városrész

Kívül zajos, belül békés ez a pécsi városrész

A Gyárváros név valami olyasmit sugall, hogy tele van üzemekkel, füstölgő kéményekkel, óriási épületekkel. Holott ennél azért árnyaltabb a kép: egy békés kis lakótelep húzódik az ipari rész mellett, egy különleges templom és egy nagy hagyományokkal bíró iskola is gazdagítja Pécs eme kis városrészét.

A nevét talán nem is kell magyarázni – ha Deindol, Bálics, Üszög nevére rákérdeznek, az érthető, de a Gyárváros név túlságosan is sokatmondó. A városrész déli részére a 19. század elejétől kezdtek betelepülni azok a gyárak, amikről aztán el lett keresztelve. Itt volt a pécsi nehézipar bölcsője.

A korábban szántóföldek, rétek, legelők és agyagbányák helyét átvette a téglagyár, a szénmosó és szénosztályozó, hengermalom, a Duna Gőzhajózási Társaság hőerőműje és még számos egyéb ipari létesítmény. Mindezek folyamatosan épültek a történelem folyamán.

A századfordulón csak pár lakóház állt az út mentén, ami a mecseki bányavidéket összekötötte a várossal. Nemsokára azonban kiépült a pécsváradi és a mohácsi országút pár kilométeres szakasza, így létrejött Pécs első szénrakodó vasútállomása Üszögnél. Ez ma az úgynevezett Pécsbánya-rendező vasútállomás.

A neves téglagyár Gyárvárosban

A DGT hőerőműjének rengeteget köszönhet, hiszen 1918-ban megkezdődött Gyárváros árammal való ellátása.

Az idetelepülő cégek az új munkalehetőségekkel rövidesen vonzani kezdték a lakosokat, ezért egyre terebélyesedni kezdett ez a rész. Az első világháború után folytatódott az építkezés, a településtervezők gyatra munkájának köszönhetően egy furcsa kis településrész alakult ki: az óriási üzemeket, gyártelepeket néhol kis lakóövezetek váltották fel. Óriási szerepet töltött be a térségben a hatvanas évektől 1989-ig működő panelgyár.

A bezárt üzemek helyére újabbak települtek, a Gyárvárostól délre eső ipari park tele is van, miközben a városrész középső részén, az iskolától és a templomtól délre pedig kis családi házas övezet alakult ki.

Az ikonikus templom

Gyárváros hallatán biztosan mindenki szeme előtt megjelenik a Szent József-templom és plébánia a Zsolnay Vilmos út mentén. A különleges, neoromán stílusban épült templomot Pilch Andor, Gosztonyi Gyula és Visy Zoltán tervezte. A főoltáron Szent József márványszobra áll. A bejárat felett pirogránit domborműveket látni. A gyárvárosi plébánia 1927-ben létesült, a templom maga 1929-ben épült meg.

A neoromán stílusban épült templom

Egy patinás iskola

Egy iskola építésének a terve már 1917-ben felmerült a helyiek között. Végül 1920-ban Szieberth Róbert, a népiskolák vezetője – és az iskola névadója – megvásárolta az épületet, ahol egy évre rá már több tantermet is kialakítottak, és elindult az oktatás. A környező üzemek, vállalatok mindannyian kicsit támogatták az iskola ügyét. A következő évtizedekben folyamatos bővítéseken ment keresztül az épület, egyre és egyre több diák tanult a falak között. Legnagyobb részük gyárvárosi volt. A szocializmus évei alatt is az egyik legszínvonalasabb pécsi általános iskolának számított.

A Gyárvárosi iskola fúvószenekara nagy múltra tekint vissza (Forrás: Régi Pécs Facebook)

A suli fúvószenekara is komoly hagyományokra tekint vissza.

Egy őslakos szemével

Mészáros József családjával 1979-ben költözött Gyárvárosba. Elmondása szerint azóta a lakosság összetételén kívül nem sok változott.

– Akkor is, most is körülbelül ugyanannyian éltünk itt. Mivel sorházas beépítésű a városrész, nem is tudott növekedni, bővülni Gyárváros, ez erre a magyarázat. Akkoriban viszont idősekkel és nehéz sorsúakkal volt tele, mára viszont ez a korosztály kihalt, úgy húsz-harminc év körülire csökkent az átlagéletkor.

A kiépülése óta nem bővült Gyárváros

Mészáros szerint ez egy igencsak jól körülhatárolt terület. A Budai városrésztől a régi panelüzem választja el, akárcsak a Déli ipari parktól.

– A városrész infrastruktúrájában nincs változás a nyolcvanas évek óta: jól ellátott volt akkor is és ma is az: sokféle szolgáltató, zökkenőmentes buszközlekedés, iskola, templom.

Folyamatosan fiatalodik a városrész

És hogy mi a városrész látványossága? Mészáros szerint a kicsit délebbre eső téglagyár kéménye még mindig áll: ez tulajdonképpen annak mondható. A ma álló lakóépületek pedig a téglagyár által termelt hordalékra épültek rá, korábban a terület a téglagyár lerakója volt. A rekultivációt követően kezdődtek el a munkálatok és húzták fel a ma is álló házakat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő