Lecserélt utcanevek, tüntetések és privatizálás – így zajlott a pécsi rendszerváltás

Már sok évvel azelőtt érni kezdtek, de 1989-ben teljesedtek ki azok a társadalmi változások, és indultak be azok a folyamatok, amit ma rendszerváltásnak hívunk. Pécsen is számos olyan esemény történt harminc évvel ezelőtt, amelyek még az idősebb pécsiek számára mindmáig emlékezetesek. Csemegéztünk 1989 eseményei közül pár olyat, ami kulcsfontosságú volt a helyi rendszerváltás történetében.

hirdetés

A Dunántúli Napló március 18-i számának címoldalán, „Várhatóan mozgalmas lesz a hónap végi tanácsülés” címmel arról írnak, hogy két utca nevét megváltoztatnák és előkészületek lesznek Pécs címerének és zászlójának módosítására. Egészen pontosan a Kalinyin utca nevét állítanák vissza az eredetire, a Magaslati útra, a Zsdanov utca pedig Teleki Blanka nevét venné fel. A tanácselnök-helyettes kérelmezte a címer és a zászló megváltoztatását is.

Május 2-án számolnak be a „műszaki zár” osztrák határon való bontásáról, amit a híradás szerint a sajtótájékoztatón elhangzott „megértek a hazai politikai feltételek”-kel indokoltak.

Május 20-án közli a Dunántúli Napló az Ellenzéki Kerekasztal megalakulását Baranya megyében. Az országos szervezet helyi testületét az MDF, az SZDSZ, az FKGP és a Fidesz képviselői alakították meg. Alapvető célként az MSZMP-vel való tárgyalások eredményeképpen a többpártrendszerbe való átmenetelt tűzték ki. Az Ellenzéki Kerekasztal vált a legkomolyabb erővé a szocialista vezetéssel szemben.

Bontják a kerítést az osztrák határon (Fortepan)

A lassan demokratizálódó ország szívesen kapott az alkalmakon, amikor utcára lehetett vonulni valamilyen közös ügy érdekében, vagy ellen. Ilyen volt a környezetvédelem: 1989 májusában a Garé mellett kialakított hulladékégető és az Óbányára tervezett atomtemető remek indokot szolgáltatott a tiltakozásra. Négyezren demonstráltak a tüntetésen, amit a tervezett intézkedések ellen szerveztek.

Júniusban már finoman próbálták a mérleg két nyelvét kényes egyensúlyba hozni. 16-án egy felhívás jelent meg a Naplóban, ahol a nemzeti megemlékezésre hívták fel a figyelmet az 1956 októberében elesettek felé. „Gyászoljuk a nemzeti összeütközés bármely oldalán elesetteket, s arra kérjük honfitársainkat, hogy június 16-án tartsanak nemzeti gyásznapot” – áll a Megyei Tanács közleményében.

Június 17-én egy terjedelmes cikkben írtak az újságírók visszaemlékezést 1956 októberéről, arról a cenzúráról, ami majdnem 33 évig lakatot tett a szájukra.

Kihirdetik a pécsi Ellenzéki Kerekasztal megalakulását

Az MSZMP-nek kapóra jöttek a bányabezárások miatt tiltakozó pécsi bányászok. A helyi bányászat leépítése, az uránbánya bezárása mind borzolta a kedélyeket bányászkörökben, a szocialista vezetés pedig ebbe kapaszkodott, amikor a munkájukat elvesztő vájárok mellé állt, támogatásukról biztosította őket. 1989. augusztus 30-án nagyszabású tüntetést szerveztek az uránbányászok, ötezer fő gyűlt össze a sportcsarnokban. Elhívták Horváth Ferenc ipari minisztert is, akinek a felbőszült tömeg előtt kellett elmagyarázni, hogy veszteséges az uránbánya fenntartása, az állam nem akarja tovább finanszírozni a működését, az uránár csak egyharmadát fedezi a ráfordított költségeknek. Nem is tudta befejezni a szövegét, a tudósítások szerint füttyszó és bekiabálások közepette kellett levonulnia.

1989 őszén amerikai befektetők kezdtek hevesen érdeklődni a nagy múltú Zsolnay-gyár iránt. Az üzemet később aztán részvénytársasággá alakították (hasonlóan sok más vállalathoz ebben az időszakban), majd évekkel később privatizálták.

Emlékezetes eseményeket váltott ki országosan és helyben is a benzinár brutális drágulása. Pécsen a taxisok és a teherfuvarozók az országos akcióhoz csatlakoztak és lezárták a városba vezető főutakat – igaz, ez már 1990 októberében történt.

Sajnos szomorú társadalmi vonatkozásai is voltak a rendszerváltásnak. A felfelé szökő munkanélküliség következménye volt a Támasz Alapítvány létrejötte, ami az egyre szaporodó hajléktalanoknak kínált segítséget. Továbbgondolva a problémát, a függőségekkel küzdők száma is megnövekedett, és Pécsen létrejött az ország első drogambulanciája.

Forrás: A rendszerváltoztatás mindennapjai Baranyában (Erdős Zoltán összeáll.)
Fotók forrása: Csorba Győző Könyvtár Archívum

Hirdetés