Majdnem 40 éves a pécsi elefánt, „akinek” a fülén mindenki lecsúszott

A Tettyén található pécsi elefánt talán minden pécsinek mond valamit, pedig nem is elefánt akart lenni. A Játszó plasztika névre hallgató alkotást a pécsi Kertészfi Ágnes alkotta, akit főként üvegművészként ismerhetünk. De hogy hogyan lett az alkotásból csúszda és minden pécsinek kedvenc gyermekkori emléke? A válasz: egy japán mester segítségével!

hirdetés

Van valami egészen megfoghatatlan abban az elefántban, amin játszva gyerekek ezrei nőttek fel Pécsett. Ez az elefánt amellett, hogy majdnem 40 éve szerves része a Tettyének, nem is Pécsett készült.

„Barcsra mentem tanulmányozni azt az anyagot, amiből végül eLkészült.”

– Siklóson volt egy betonszimpózium, amelyen nagy szobrokat készítettünk. Ugye a betonnak előnye, hogy olyat tudunk belőle kihozni, amit kőből nem tudnánk kifaragni – meséli Kertészfi Ágnes, hogyan indult neki az egyik feladatának.

Az üvegművészként ismert, de több köztéri szobrot is alkotó Kertészfit unokaöccse is inspirálta.

– Bár tudtuk, hogy hova készítjük a szobrot, akkoriban a családban az unokaöcsém miatt is gondoltam arra, hogy a szobor ne csak dísze legyen a térnek, hanem szerves része is, és a gyerekek fel tudjanak rá mászni, le tudjanak róla csúszni – mondja Kertészfi.

Kísérleti jelleggel is készült, japán mester segítségével

Több ezren csúsztak már le rajta, 1979-ben készült

Kertészfit – ahogy a siklósi szimpózium többi tagját is – egy japán mester, Issei Amemiya tanította.

„A japán mester tanította meg nekünk ezt a technikát.”

– Ezt a fajta betonformázási módot tőle tanultuk, de én nem elégedtem meg a betonnal – mondja az alkotó.

Az első pécsi plasztbeton alkotás

Kertészfi, miután a japán mestertől megtanulta a technikát, Barcsra ment egy olyan kemikálgyárba, ahol már akkor plasztbetont gyártottak.

Issei Amemiya, japán művész Nagyharsányban is hagyott egy szobrot. A képen látható a Csillagfény nevű alkotása (Fotó: www.kozterkep.hu)

– Ez különlegességnek számított, hiszen a plasztbeton egy olyan anyag, ami műanyag alapú. Ellentétben a sima betonnal, műgyanta kötéssel készül – magyarázza Kertészfi, miért is olyan fura tapintásra az elefánt.

A betonnál is puhább beton

A plasztbeton a benne lévő anyagoknak köszönhetően nem olyan kemény és nem is hűl le olyan gyorsan.

– Mondhatni, ez volt akkoriban a „leggyerekbarátabb” megoldás – mondja az alkotó.

Nem is elefánt

A mászóka és csúszda, amit elefántnak neveztek el és a kor újításának is számított, hiszen plasztbetonból készült  

A tettyei elefánthoz még hozzátartozik, hogy nem elefántnak készült, de nagy fülei és kinézete alapján mindenki arra asszociál.

– Arra törekedtem, hogy a japán mestertől megtanult technikával és ezzel a plasztbetonnal a legsimább felületet tudjam létrehozni, amin a gyerekek is tudnak játszani. Persze azt azért tudtam, hogy hova fog kerülni, így csempésztem bele ezt a játékosságot – meséli Kertészfi.

Az országban nincs még egy ilyen

Mivel Kertészfi saját kézzel készítette az alkotást, ezért ehhez hasonló nincs még egy az országban.

– Először a vázat készítettem el, ami a formát adta, és akkor a plasztbeton anyagot egy szerszámmal felkenegettem és megcsiszoltam a felületet – részletezi a technikát Kertészfi.

A Játszó plasztikát 2010-ben, az EKF évében egyszer már fel kellett újítani, de a nagy igénybevétel miatt hamarosan újra esedékes lesz egy kis „ráncfelvarrás” az 1979-ben született elefántnak.

hirdetés