A Tűzijáték délben albumot a baloldali hvg.hu-n mutatta be Lovasi András egy interjú keretében. Ebben mesélt arról, hogy a popzene a lelkében meghalt, a dal viszont örök forma.
Az album annak is köszönhető, hogy megszületett Lovas András fia tavaly, s így nem tudott próbálni, hanem otthon gitározott, ekkor keletkezett a személyes, többek között az elmúlás szépségét tárgyaló, vagy a gyerekkori emlékeket felidéző album.
A zenész célja, hogy a saját generációjának állapotáról is beszámoljon, amit politikai kommentárral egészít ki a baloldali lap hasábjain, természetesen a kormányzó pártot ekézve.
A lap azt írja, hogy Lovasi nem keserű, inkább derűs, és már huszonévesen is a saját fiatalságát siratta. A halálból egyenesen következik a túlvilág témaköre a lemezen, s mint mondja, van egy-két Isten-élménye, ami nem annyira egyedi, hogy kérkedjen vele.
„Sokkal jobban érdekel az, ami a halálig van. Én picit abban hiszek, hogy mindenkinek az van a halál után, amiben ő hisz. De biztos vagyok benne, hogy érdemes Isten vagy az abszolútum fogalmával foglalkozni, mert az emberi agy modellje úgy van felépítve, hogy nem is tudja máshogy rendszerezni a világot, csak így. És ez nem véletlen. Nincs ellentétben a tudomány a vallással. Rengeteg tudós jut el a maga gondolkodása végpontján Istenhez” – mondja.
