Mellár Tamás: a Fidesznek a keresztény Magyarország is csak egy reklámtermék

Mellár Tamás

Év végi interjút kértünk Pécs két egyéni választókerületből az országgyűlésbe jutott képviselőjétől. A járványhelyzetre való tekintettel mindkettőjüknek e-mailben küldtünk kérdéseket egy héttel ezelőtt, határidőt adva a válaszok beérkezésére. Mellár Tamás válaszai a határidőre megérkeztek, Hoppál Péter egy közleményt küldött válaszok helyett. December 14-én, hétfőn mindkettőjüknek küldtünk egy plusz kérdést, amiben Nyőgéri Lajos alpolgármesterré való kinevezéséről kérdeztük őket. Az alábbiakban Mellár Tamás válaszait olvashatják.

– Május végén, a járvány első hullámának lecsengésekor beszélgettünk. Akkor azt mondta, sok még a bizonytalanság, de elhúzódó válságra számít. Tisztult azóta a kép? Hogy látja most a gazdaság helyzetét globálisan és lokálisan? Jobbak vagy rosszabbak a kilátások, mint akkor?

– A járvány okozta válság sajnos valóban igen súlyos és elhúzódó lesz, amint azt tavasszal is valószínűsítettem. Nem lett jobb a világgazdasági helyzet sem, sőt talán még rosszabb most, mint volt néhány hónappal ezelőtt. S az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány rosszul kezelte a gazdasági válságot tavasszal és most ősszel is, s mindezek következtében igen súlyos negatív hatások jelentkeztek. Elég, ha csak az év végére várható a 6-8 százalékos GDP visszaesésre, a 7-9 százalékos államháztartási hiányra, vagy a 77-78 százalékos adósság/GDP hányadosra utalok. Az imént idézett számok nem tőlem, hanem a Pénzügyminisztériumtól származnak. Az igen rossz idei teljesítmény után nem sok jóval kecsegtet a jövő év sem. Nyilvánvalóan szükség lenne a 2021-es költségvetés azonnali módosítására, mert igen messze kerültünk attól a makrogazdasági pályától, amelyre készült a költségvetés. De a korábbi rossz gyakorlatnak megfelelően, a kormány most is késlekedik. A késlekedés miatt a legnagyobb veszteségeket ismét csak a kisemberek, a nyugdíjasok és a kevésbé tehetős családok fogják elszenvedni.

Az említett interjúban arról is beszélt, hogy a kormány tudatosan nem tol több pénzt a gazdaságba, mert nem akarnak nagy keresletnövekedést generálni. Változott valami a kormányzati válságkezelésben?

– Egy kicsit pontosítom a kérdésében foglalt állítást. A kormány azért nem akart és nem akar több pénzt betolni a gazdaságba, mert ennek következtében megnőhet az import javak iránti kereslet, és ez a külkereskedelmi mérleg romlásához és az euró árfolyam elszaladásához vezethet, amit már hazai hitellel nem, csak devizahitellel lehet orvosolni. És lám ez a félelem be is igazolódott: az elmúlt hetekben a magyar kormány jelentős, több milliárdra rúgó euróhitelt vet fel a nemzetközi piacokon. Pedig a kormány nem támogatta igazán a munkanélkülieket, a nagycsaládosokat és a szegény embereket, csak és kizárólag a belső körnek, a NER-vállalkozóknak jutott több pénz.

Volt egy jóslata is májusban. Azt mondta: a 2008-as válságra a populizmus volt a politikai válasz, az új válságra viszont már nem az lesz. Trump nem tudott újra nyerni az Egyesület Államokban, és soha amerikai elnökjelölt nem szerzett még annyi szavazatot, mint Biden. Jelenthet-e fordulatot ez a világpolitikai folyamatokban és lehet-e hatása az Orbán-rezsimre?

– Továbbra is azt tartom, hogy a jobboldali populizmus visszaszorulóban van. Ezt támasztja alá Trump veresége és az európai szélsőjobb pártok visszaszorulása is. Ez nyilván egyre inkább beszűkíti az Orbán-rezsim mozgásterét, jól tetten érhető ez az Európai Néppártból való kiszorulásukon és a V4-ek csendes V2-re apadásában is. Bár magát az európai költségvetési vita győztesként hirdette Orbán Viktor, de ez pürrhoszi győzelem volt: valamennyi időt nyert a jogállamiság elveinek betartatása területén, de egyre inkább elszigetelődött nemzetközileg, az Európai Unió fenegyerekévé, igazi autoriter uralkodóvá vált, akivel valamit is magára adó politikai vezető nem keresi a kapcsolatot. 

Mit gondol, a Szájer-botránynak van, lesz jelentős belpolitikai hatása? 

– Igen, már most is érzékelhető a negatív hatás és nemcsak az ellenzéki oldalon, hanem a Fidesz-hívők csoportjában is. Nyilvánvalóvá vált a Borkai és a Kaleta-ügy után, a Szájer-csatornalecsúszás napfényre kerülésével, hogy nemcsak a polgári Magyarország, hanem a keresztény Magyarország is csak egy reklámtermék, politikai szlogen, amelyet a Fidesz használ ugyan, de esze ágában sincs alapelveit betartani. S itt nem az a kérdés, hogy milyen Szájer nemi identitása, hanem az, hogy Orbánék pontosan tudtak erről, és ennek ellenére kényszerítették őt arra, hogy az Alaptörvénybe a magánéletbe mélyen beavatkozó passzusokat iktasson be.

A héten fontos fejlemények várhatók a magyar-lengyel uniós vétó ügyében. Mit gondol, miről szól valójában ez a vita, és mik lehetnek a következményei? (A kérdéseket, még a vétóügy lezárulása előtt küldtük.)

– A vétó arról szól, hogy a magyarok és a lengyelek miként tudják megúszni a jogállamiság betartásának nemzetközi ellenőrzését. Mindkét országban, bár eltérő hangsúllyal és vehemenciával, folyik a demokratikus jogok csorbítása, a nemzeti illiberális állam kiépítése. Sajnálatos módon egyik országban sincs erős polgárság és nincs a demokratikus működésnek hosszú időre visszatekintő tapasztalata, ezért az itt élő emberek jelentős része hajlandónak mutatkozik a törvényesség és a demokratikus jogok feláldozására a vélt nemzeti érdekek oltárán. 

A Fidesz szerint nem igaz, hogy a kormány sanyargatja az ellenzéki vezetésű városokat, Pécsett többek között a ZSÖK, a színház (elég nagy késéssel megérkezett) állami támogatását hozzák fel például, utóbbi esetében mondjuk az igazgatói pályázatnál megkérték a támogatás árát. A különböző jogcímen érkező központi elvonásokat nem szokták emlegetni. Egyenlőtlen küzdelemnek tűnik ez. Ön milyen stratégiát javasol az önkormányzatoknak, mondjuk Péterffyéknek a kormánnyal szemben?

– Ma sem mondhatok mást, mint fél évvel korábban: próbálni kell minél több külföldi vállalkozást a városba vonzani, megnyitni a pályázati lehetőségeket a helyi kis- és középvállalkozások számára, és a szabad városok együttműködése révén minél több európai uniós forrást megszerezni.

Arról is beszélt korábban, kulcsfontosságú, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok feltárják a NER helyi zűrös ügyeit. Pécsett több feljelentés is történt az elmúlt hónapokban. Elégedett a pécsi fejleményekkel ezen a téren?

– Egyelőre nem nagyon látom, hogy a korábbi városvezetés korrupciós ügyeinek feltárásában komoly előrelépések történtek volna. És az sem látható, hogy a közbeszerzések kiírása ma másként történne, mint két évvel ezelőtt, s persze a pályázatok győztesei is majdnem ugyanazok, mint akik régen voltak. Ezen a területen tehát komoly változásokra lenne szükség, annak érdekében, hogy a városi vezetés el tudja nyerni a pécsi polgárok többségének a bizalmát.

Nagyon úgy néz ki, hogy nemcsak közös egyéni jelöltek lesznek, de közös ellenzéki lista is 2022-ben. Tavasszal azt mondta, megint indulna a választáson. Pécsett mikor lesz ellenzéki előválasztás és számít-e komoly riválisokra, ha igen, mely politikai erők részéről?

– Az előválasztásokkal kapcsolatban semmi biztosat nem tudunk még, csak azt, hogy egyre több párt azt jelzi, hogy szükség van rá. Magam is úgy látom, hogy szükség lesz erre az intézményre, amely a szubjektív elemek kikapcsolásával képes lesz a legesélyesebb jelöltet kiválasztani mind a 106 körzetben. Persze az is jól látható, hogy nagyon pontosan ki kell munkálni és leszabályozni az előválasztás menetét, mert a laza szabályozás könnyen visszaélésekre adhat alkalmat, s így nem a legesélyesebb, hanem a legjobban ügyeskedő jelölt kerül ki győztesen.

Úgy tűnik, Nyőgéri Lajos alpolgármesteri kinevezése az első komoly szakítópróbája a pécsi városvezető koalíciónak. Ön szerint rendeződik a helyzet vagy borul az összefogás?

– Amint már a Mindenki Pécsért Egyesület által jegyzett nyilatkozatban is leszögeztük, nem értünk egyet sem a harmadik alpolgármesteri státusz létrehozásával, sem annak ilyen módon, a többségi közgyűlési szavazást kikerülő betöltésével. Úgy érzékelem az elmúlt napok lakossági megnyilvánulásaiból, hogy a pécsi polgárok közül sokan ugyanezt gondolják. Péterffy polgármester úrnak újból át kellene gondolnia ezt a döntését, és minél hamarabb korrigálni, mert minél később kényszerül erre, annál nagyobb áldozatokat kell majd hoznia. 

hirdetés
Uránia Mozi