Minden harmadik terhesség vetéléssel végződik

Egy baba elvesztése hatalmas trauma, akkor is, ha még nem jött világra. Gyakori, hogy nem csak az anyában, de a családban is elindul a gyászreakció, amit ha nem kezelünk megfelelően, komoly, hosszú távú pszichés problémákhoz vezethet! A szakember szerint nem egyedi a jelenség.

hirdetés

A fogantatás után – mikor a magzat beágyazódik a méhnyálkahártyába – is nagy az esély arra, hogy nem sikerül kihordania az édesanyának a babát. Szám szerint 30 százaléka a megfogant terhességeknek vetéléssel végződik. Hihetetlen számok ezek, dr. Veszprémi Béla, a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense szerint a beágyazódás előtt még több terhesség szakad meg, melyet lehet, hogy nem is észlel az anya.

– A beágyazódás előtt is megszakadhat a terhesség, melyet a nők gyakran nem is észlelnek. Ezekben az esetekben már pozitív eredményt mutathat a terhességi teszt, a sikertelen terhességre azonban sokszor csak a megkésett, a szokásosnál erősebb vérzés utal – mondja a szakember.

Mint köztudott, a gyermekvállalási életkor jóval kitolódott az elmúlt évtizedekben, az életkor előrehaladtával pedig a vetélés valószínűsége is nő.

Míg 30 éves korban 9-16 százalékos a vetélések aránya, addig 40 éves korban 40 százalékos, 45 év felett pedig még magasabb.

Sokösszetevős a jelenség, de működik a természetes szelekció is!

A beágyazódás előtti vetélések okait rendkívül nehéz feltárni. Lehet, hogy a méhnyálkahártya nem is alkalmas a beágyazódásra. Később a leggyakoribb okok egyike a sárgatest működési elégtelensége. A sárgatest, illetve az általa termelt hormon, a progeszteron felelős ugyanis a várandósság 12. hetéig a terhesség fenntartásáért, ez idő után a méhlepény veszi át ugyanezt a feladatot. Dr. Veszprémi Béla szerint előfordulhat a 10-11. hét közötti időszakban, hogy a sárgatest nem termel elég progeszteront, de a méhlepény még nem tudja ezt a feladatot ellátni. Ekkor is bekövetkezhet a vetélés. Az életkor előrehaladtával nő a kromoszóma-rendellenesség veszélye is, azonban a természetes szelekció miatt az ilyen módon sérült magzatok 30-40 százaléka vetélés áldozata lesz, még a várandósság 12. hete előtt.

Az előrehaladott terhesség sikertelenségét okozhatja fertőzés is, de szerepet játszhat a méh fejlődési rendellenessége, immunológiai okok vagy kötőszöveti gyengeség. A vetélések egy részénél pedig az ok nem deríthető ki.

– Ma már fájdalommentesen és sokkal gyorsabban tudjuk kideríteni az okokat, mint tíz évvel ezelőtt, és már a második sikertelen terhesség után elkezdjük vizsgálni az anyát. Régebben három vetélés után kezdődött meg a kivizsgálás – mondja a szülész-nőgyógyász.

A gyászfolyamat normális, de ha elhúzódik, az már baj!

A gyermekvállalási időszak kitolódásával együtt az idő is szorít, hiszen ha valaki később vállal először babát, és több gyermeket is szeretne, akkor mihamarabb érdemes kivizsgálni a vetélések okát. Az időfaktor miatt a stressz is nagyobb, a terhesség előrehaladtával pedig az anya is egyre jobban kötődik magzatához.

– Nagyjából a 16-20. hét után kezdi el érezni az édesanya a magzat mozgását. Ekkor a baba mint önálló lény él az anya tudatában, ami után komoly gyászreakciót válthat ki az esetleges vetélés. Az anyában, illetve a családban kiváltott pszichés reakciót ilyenkor komolyan kell venni – mondja dr. Veszprémi Béla. A szülészeknek ekkor fontos feladata – folytatja –, hogy a megfelelő szakemberhez irányítsa az érintetteket, ha észleli az elhúzódó gyászreakciót. Az édesanyákban sokszor akkor is felmerül a felelősség, amikor semmi olyat nem tettek, ami hatással lett volna a terhességükre. Ezért is lényeges, hogy minden estben próbáljuk meg tisztázni a vetélés okát. Ez egyben segíthet a következő terhesség sikeres kihordásában – zárja az orvos.