Mit is ünnepelünk május elsején?

Közel 130 éve, 1890-ben tartották meg a világ első május elsejei ünnepét, melyet a kezdetekben a munkások nemzetközi ünnepének hívtak, majd egy évszázad eltelte után, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napjává vált. Nézzük, hogyan is alakult a tragédiák övezte ünnep története! 

hirdetés

Több mint 200 éve kezdődött

Hogyan kezdődött az egész? Ehhez egészen az ipari forradalomig kell visszautaznunk az időben, egészen pontosan 1817-be, amikor is Robert Owen brit gyártulajdonos azt a szó szerint forradalmi javaslatot tette, hogy munkásai a 10-14 órás munkaidejét 8 órára kellene csökkentetni. Kezdeményezését kemény tüntetések és sztrájkok követték, de 1847-re Nagy-Britanniában sikerült napi 10 órában maximalizálni a nők és gyerekek munkaidejét, de ez csak az 1870-es évekre vált általánossá.

Robert Owen 1817-ben vitázik a 8 órás munkaidőről

Ugyan a 8 órás munkaidő reformja ekkor nem jött teljesen össze, de a gondolata gyorsan elterjedt a világban. Ausztráliában a kőművesek és építők sikerrel harcolták ki tüntetéseikkel a 8 órás munkaidőt 1856-ban, ráadásul úgy, hogy a kevesebb munkaóra nem jelentette a fizetések csökkenését. Mindössze 10 évvel később, 1866-ban az első Internacionálén, azaz a Nemzetközi Munkásszövetség kongresszusán már kimondták, hogy a 8 órás munkanap lenne az első lépés a munkásosztály felszabadulásában.

Vérrel vett ünnep

Május elseje úgy jön a képbe, hogy az ünnep történetének következő lépéseként a 8 órás munkanap bevezetéséért 1886. május elsején tüntettek Chicagóban – pár államban egyébként ekkorra már bevezették az új munkarendet –, ami azonban egyáltalán nem volt békés demonstráció: május 3-án a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök egymásnak mentek, a rendőrök pedig a sztrájkolók közé lőttek, négy ember halt meg. Másnap a tiltakozók gyűlést szerveztek, amin anarchisták bombákat dobtak a jelen lévő rendőrök közé, akik újfent tüzet nyitottak.

A halálos chicagói demonstráció

Több mint egy tucat ember halt meg az összecsapásban. A megtorlás nem váratott magára, több anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük sokat ki is végeztek. A véres tüntetések híre természetesen elterjedt, az elkövetkező években pedig számos országban rendeztek az elhunyt munkások és tüntetők emléke előtt tisztelegve megemlékezéseket május elsején.

Nemzetközi ünnep lesz

A következő fontos lépés az ünnep bevezetésében 1889-ben történt a második Internacionálén, ahol úgy határoztak, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonuljanak fel a 8 órás munkaidő bevezetésének érdekében. Magyarországon is így történt, az első tömegtüntetést 1890-ben tartották.

Május elsejei felvonulás a Nagy Lajos király útján (Régi Pécs)

Egy évvel később, 1891-ben május elsejét a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították, ami azt eredményezte, hogy az elmúlt században május elseje a munkások legnagyobb nemzetközi ünnepévé vált, nem meglepő módon a Szovjetunióban ünnepelték a legnagyobb külsőségek közepette, a második világháború után pedig a szocialista európai országok megtartották ezt a szokást: állami ünnep lett és munkaszüneti nap. Az ünnepet a mai napig tartjuk, de az a ’90-es években, a kommunizmus bukása után már a munkavállalók szolidaritási napjává lett, jóval kevesebb csinnadrattával és felvonulásokkal (ami a szocialista május elsejéken jellemző volt).

Munkás Szent József ünnepe is

Munkás Szent József

A nagy sörözés és virslizés közepette sokan elfelejtik, hogy május elseje egyben katolikus ünnep is, melyet Munkás Szent József, a munkások védőszentjének tiszteletére rendeznek. Május elseje katolikus ünnepét 1955-től tartják, ekkor rendelte azt el XII. Pius pápa Jézus ács nevelőapjának emléke előtt tisztelegve.

A természet és a fiatalság termékenységfája

Május elsején a mai napig hagyomány májusfát állítani, de vajon miért? A májusfaállítás pogány eredetű szokás, az ekkor emelt fák a természet újjászületésének, a fiatalság és a termékenység jelképe, amit a ráaggatott ételek, italok, színes szalagok is szimbolizálnak.

A májusfaállítás a mai napig élő szokás

A májusfákat a legények szokták felállítani az éj leple alatt vagy hajnalban, a lányok „megtisztelésére”. Ugyan legtöbbször az udvarlás eszköze volt, de sokszor a rokonlányok is kaptak fákat a kertjükbe, vagy a házuk előtt álló villanyoszlopokhoz kötözve.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés