Hirdetés

Ahogy halljuk minden nap a Dotto városnéző kisvonatot csilingelni turistákkal, úgy fogalmazódik meg bennünk is a kérdés: vajon mi is tudjuk-e mindazt, amit az idegenvezetők elmesélnek a vendégeknek? Természetesen meg tudjuk nevezni a török emlékeket, az ókeresztény sírkamrát, de sok olyan információ is elhangozhat, ami bizony nekünk, pécsieknek is új. Felültünk a vonatra és füleltünk, milyen újdonságokat lehet tanulni.

A Schaár-Utca

A Káptalan utcában áll Schaár Erzsébet „Utca” című műve, ami tulajdonképpen egy nagy kompozíció, életnagyságú figurákkal. Utcák, épületek az ablakokon kihajoló és fal mellett álló alakokkal. 1974-ben született a mű, egy évre rá még Svájcban is kiállították. 1991-ben került Pécsre.

A Káptalan utcai Schaár Erzsébet-ház udvara, a házban látható az Utca című kompozíció

A csodált, de nem ismert Nemzeti Színház

A belvárosban sokan elmennek mellette, meg is csodálják, nehéz nem rápillantani a Pécsi Nemzeti Színház impozáns épületére. Azt viszont, hogy kik tervezték és kik láthatók mellszobor formában az épületeken, kevesen tudják, akárcsak azt, hogy milyen előadással avatták fel az épületet.

1895-ben nyílt meg a teátrum

1895-ben végeztek az építkezési munkálatokkal, amelyek Steinhard Antal és Lang Adolf tervei alapján készültek el. Utóbbi érdeme a pécsi városháza épülete is. A szobrok Csiky Gergelyt, Kisfaludy Károlyt, Szigligeti Edét és Erkel Ferencet ábrázolják. Erkel-előadással, a Bánk Bánnal nyílt meg a teátrum 1895. október 5-én.

A városfal rövid sztorija

A városfal közel sem volt mindig ilyen szépen látható. A tatárok pusztítása után tették le az első köveket félve egy esetleges második hullámtól, de végül a törökök ellen védte a pécsieket – nem sok sikerrel. Kiűzésük után a pécsi püspök kérte a polgárokat, hogy bontsák le a falat, a kövekből pedig építsenek házakat maguknak.

Ma négy kilométernyi szabad szemmel jól látható városfalszakasz húzódik a belvárosban

Ám ők – a ma élők nagy szerencséjére – nem így tettek, hanem beépítették házakkal, teljesen eltakarva azt. Végül egy tudatos koncepciónak köszönhetően elkezdték a huszadik században lebontani az idős épületeket, 2002-ben pedig felavatták a Szentágothai sétányt ennek eredményeként. Ma mintegy négy kilométernyi szakasz látszik a közel nyolcszáz éves falból.

A legelső és a századik Angster-orgona

Azt bizonyára kevés pécsi tudja, hogy az Angster család legelső orgonája a zsinagógában található.

A századik elkészült hangszernek is méltó helye van: a dómban helyezték el. 2007-ben felújították, azóta csúcsmodern technológiával szól.

A székesegyház orgonája az Angster-gyár századik alkotása

Hemzseg a belváros a történelmi emlékektől

A belváros patinás épületeiről, emlékeiről és jellegzetes látnivalóiról már mi is bőven írtunk. A kisvasút tájékoztat pár mondatban a Szentháromság-szobor, a Széchenyi tér, a Dzsámi melletti harangtorony történetéről, és lenyűgöző a zsinagóga históriája is. A tájékoztató szövegben helyet kapott még a Havihegyi-templom is.

A dzsámi mögötti harangtorony történetét is megismerhetik a vonatozók
Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét