Modellváltás a PTE-n: minden fontos kérdésben vétójoga lesz a kuratóriumnak

Dr. Bódis József, a PTE kuratóriumának elnöke, oktatási államtitkár

Megtartotta első közös sajtótájékoztatóját a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora, és a PTE fenntartói jogkörét augusztus 1-től átvevő Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Miseta Attila és Bódis József egyaránt azt hangsúlyozták, hogy csak együtt gondolkodva, összedolgozva lehet megvalósítani az egyetemi fejlesztéseket, amelyek a régió gazdaságára is komoly hatással lehetnek. A sajtótájékoztatón kérdezni nem lehetett, viszont utána készíthettek interjúkat az újságírók. A PécsMa Miseta Attila rektort kérdezte.

hirdetés
Uránia Mozi

Év elején, néhány napja volt dönteni számos egyetemnek, köztük a PTE-nek is arról, hogy a kormányzat által feldobott, és informálisan erősen ajánlott lehetőséggel, azaz a modellváltással él-e. A modellváltás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy állami intézmények magánintézménnyé válnak – noha továbbra is döntően állami pénzből fognak működni -, élükön egy-egy kuratóriummal, amelyekbe hogy hogy nem, szinte kizárólag kormány- és Fidesz-közeli emberek kerültek. A PTE kuratóriuma például így néz ki: Bódis József elnök, az Orbán kormány államtitkára; Mikes Éva, az Orbán-kormány régiós fejlesztési megbízottja, Decsi István, a PTE kancellárja, volt pécsi fideszes alpolgármester; Szili Katalin, egykori MSZP-s politikus, jelenleg miniszterelnöki megbízott, Rappai Gábor közgazdász, a PTE KTK egyetemi tanára. A PTE polgárai több fórumon fejezték ki tiltakozásukat a modellváltás miatt, többek között az egyetemi autonómia elvesztésétől tartva. A modellváltás támogatói innovatívabb, nemzetközileg versenyképesebb egyetemek vizionálnak, annak ellenzői szerint viszont mindössze annyi történt, hogy az intézményeket privatizálta a Fidesz, ami egy esetleges kormányváltás esetén is jól fog jönni Orbánéknak, hiszen a kuratórium tagjai kívülről leválthatatlanok.

Május elején Miseta Attila egy lapunknak adott interjúban azt mondta: bízik abban, hogy el lehet érni, hogy a szenátus és a rektor befolyása erősödjön az új rendszerben. A mai rendezvény után megkérdeztük a rektort, hogy még mindig bízik-e ebben.

dr. Miseta Attila rektor

Mint mondta, voltak bizonyos részletkérdésekben vitáik ebben a témában a kuratóriummal, de úgy gondolja, hogy inkább erősödött, semmint gyengült a rektori vezetés szerepe az új felállásban. A döntéseket továbbra is a rektori vezetés alá tartozó apparátus készíti elő,a nagyobb volumenű témák kerülnek a kuratórium elé. Szerinte az nem fordulhat elő, ami sokak félelme volt, hogy a kuratórium diktálni fog az egyetemnek, és az intézményvezetés akarata ellenére visz véghez bizonyos átalakításokat.

A rektor beszélt arról is, hogy az eddigi fenntartóval, a minisztériummal is jóvá kellett hagyatni bizonyos döntéseket, ezt a szerepet veszi át a kuratórium, de mivel utóbbi közelebb van, és a kommunikáció közvetlenebb, jobbak lesznek az egyetem tárgyalási pozíciói. 

Megkérdeztük a rektortól azt is, az új alapító okirat hogyan szabályozza a döntési jogköröket, mi a szerepe a szenátusnak és a rektornak a döntési folyamatban.

Miseta Attila a költségvetés példáján mutatta be az új működési modellt. A karok és szervezeti egységek adatai alapján a költségvetést a kancellária állítja össze, ez bekerül a véleményezésre a gazdasági bizottsághoz, majd a rektor az anyagot a szenátus elé viszi, amely szavaz róla. 

“A kuratóriumnak természetesen ugyanúgy lehetnek kifogásai, ahogy korábban a minisztériumnak lehettek” – fogalmazott a rektor, aki kérdésünkre azt mondta, abban az értelemben valóban a kuratórium hoz meg minden fontos, az egyetem érintő döntést, hogy “ő nyomja rájuk a pecsétet”. Ugyanakkor hozzátette, ha a kuratóriumnak nem tetszik egy döntés, akkor azt visszaküldi a szenátusnak újratárgyalásra, tehát nem az történik, hogy a szenátust kihagyva máshogy dönt.

Megkérdeztük Miseta Attilától – akinek durván egy év múlva jár le vezetői mandátuma -, hogy a rektorválasztás folyamata hogyan változik. Elmondta, ahogy korábban a minisztérium, most a kuratórium fogja kiírni a pályázatot, a testület határozza majd meg a pályázati kritériumokat. A rektor személyéről első körben a szenátus szavaz, de a kuratóriumnak vétójoga lesz, azaz ha nem tetszik neki, visszadobhatja a szenátus döntését. Megkérdeztük a rektort, tervezi-e, hogy újra pályázik, amire igennel felelt. 

A sajtótájékoztatón Miseta Attila arról beszélt, hogy bár a kuratórium látja el a felügyeletet, a források legnagyobb részét ezután is az államtól fogják kapni. Mint mondta, voltak félelmek a finanszírozást és a munkahelyeket illetően, de szerinte sikerült garanciákat kapni arra, hogy senki nem járhat rosszul. 

Kijelentette, egy teljesítményértékelési rendszer működtetése az egyik feladatuk, az akadémiai és az alkalmazotti szférában egyaránt, ami jutalmaz és szankcionál. Mint mondta, hosszan lehetne sorolni a korábbi évek egyetemi fejlesztéseit, és a modellváltásról szóló döntés óta is nyertek pályázatokat. Szerinte az alkalmazott kutatások, az innováció előtérbe helyezése kiemelt fontosságú lesz, ami szemléletváltást igényel mindenkitől az egyetemen.

Bódis József államtitkár, a PTE volt rektora, kuratóriumi elnök szerint akkor tud kiteljesedni az egyetem, ha van törzsvagyona. Arról beszélt, hogy 4,5 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy az alapítványi működtetés az egyetemek számára kitörési pont lehet, és mindez most már valóság, megalakult a kuratórium, ami szerinte “széles portfolión mozog”. A kuratóriumi tagok felsorolása és méltatása után a felügyelő bizottság tagjait is megnevezte. Szemerey Zoltán üzletember lesz a testület elnöke, tagjai pedig Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja, és Kleisz Zoltán, a pécsi Matro tulajdonos-ügyvezetője.

Bódis a modellváltás előnyei között felsorolta, hogy vagyona lesz az egyetemnek, ami eddig alig volt, és hogy a felsőoktatási finanszírozás átalakul, infrastrukturális és minőségi elemmel egészül ki.

A beígért kétszer 15 százalékos béremelésről elmondta, a PTE erre az évre “bértömegben” megkapja a plusz 15 százalékot, és az egyetem dönti el, mi alapján osztja ki azt. A következő, jövő évi 15 százalékot pedig már teljesítményértékelésre alapulva kell kiosztani. 

Elmondta, a PTE egyetemfejlesztési programjára igent mondott a kormányzat, de nem egyben, hanem projektenként kapja meg a forrást az egyetem. Hangsúlyozta, a Tudományos Innovációs Parkra jelentős keret áll rendelkezésre, “rajtunk múlik, mit hozunk ebből létre”. Szerinte olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek önfenntartók lehetnek.

Hirdetés