A pécsi önkormányzat az utolsó pillanatig kivárt, meg tud-e állapodni a magyar kormány az EU-val a fejlesztési pénzek lehívásáról. Mivel eddig nem tudott, és a város az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött hitelszerződése év végén lejár, Pécs lehívja a keretben maradt forrásokat – már ha a pécsi közgyűlés ezt jövő kedden megszavazza. A cél: ne bukjon el egy teljes évet a város, 2022-ben is folytatódni tudjanak a fejlesztések, illetve azok előkészítése se álljon meg.
2004, az uniós csatlakozás óta minden uniós ciklusban megállapodást köt a pécsi önkormányzat az EIB-vel. Az EU befektetési bankja önerőt, fejlesztési finanszírozást, átmeneti hitelt biztosít az uniós forrásokból tervezett és megvalósuló projektekhez.
2007–2013 között 3,5 milliárd forintot hívott le Pécs városa önerőként az EKF-projektekhez.
A 2013–2020-as időszak döcögve indult: későn, csak 2015-ben sikerült aláírni a szerződést a bankkal. A keretből 2,3-2,4 milliárd forint forrást hívtak le, plusz a 2020-ban megérkezett elektromos buszok beszerzéséhez 500 milliót. A szerződésben szereplő keret jóval több mint fele még rendelkezésre áll.
Jelenleg az előző, 2013–2020-as uniós ciklusban elindult projektek lezárása folyik, ehhez elengedhetetlen, hogy a város lehívja az EIB-hitelkeret forrásait. Az új és a régi vásárcsarnok példáján mutattuk be, hogyan működik, és miért fontos ezeknek a pénzeknek a felhasználása. Röviden:
- Az új csarnok befejezéséhez plusz forrásra van szükség.
- Mivel az állam egyszer már ráemelt az eredeti költségvetésre, a teljes összeget szinte biztosan nem fogja biztosítani.
- A régi vásárcsarnok eladásából származó bevétel ugyan részben fedezheti ezt a költséget, de azt addig nem tudja eladni a város, amíg az új el nem készül.
- A vállalkozói számlákat viszont ki kell fizetni az új csarnok befejezéséhez.
- Arra az időszakra, amíg a régi csarnok eladásából származó bevételhez nem tud hozzájutni a város, az EIB-hitelkeret jelentheti a megoldást.
Fontos körülmény: amióta az előző városvezetés idején létrejött csődhelyzet miatt az államkincstár szoros felügyelete mellett zajlik az önkormányzati gazdálkodás, nem lehet folyószámlahitele a városnak. Azaz szükség van az EIB-pénzekre ahhoz, hogy a városnak legyen mozgástere a fejlesztések terén.
Ruzsa Csaba, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester lapunk kérdésére elmondta, az EIB-hitelkeretet három célra használja az önkormányzat.
- A 2013–2020 as futó projekteket le kell zárni, viszont előfordul, hogy az állami pénzek később jönnek be, mint ahogy a végszámlák beérkeznek a vállalkozóktól.
- A város stratégiai céljait is segíti. Magyarországnak egyelőre nincs megállapodása Brüsszellel sem a helyreállítási alapból, sem a társulási megállapodás alapján („rendes”, 2021–2027-es keret) érkező támogatásokról. A kormány hitelt vett fel, hogy előfinanszírozza a hazai fejlesztéseket. Pécs is ugyanezt teszi az EIB-hitel lehívásával. A cél, hogy ne álljanak le a fejlesztések. Az EIB partner abban, hogy a korábbi gyakorlatokhoz hasonlóan, a 2015-ös kormánydöntés alapján meglévő hitelkeretet lehívja Pécs. Ha nem élnének ezzel, akkor 2022-ben új EIB-szerződést kellene kötni, ez legalább fél évet emésztene fel, ezt követően tudnák csak benyújtani kormányengedélyre a hitelszerződést. (100 millió forint felett az önkormányzatok hitelfelvételét a kormány engedélyezi.) Ez azt jelenti, hogy 2023 előtt nem tudna megszületni a banki és a kormánydöntés, és egy teljes év elveszne.
- A keret lehívásának harmadik célja a 2021–2027-es programok előfinanszírozása. Ha érkezik egy befektető, és különböző fejlesztéseket kér ahhoz, hogy beruházzon, más keretből nem lesz forrása az önkormányzatnak ezt megvalósítani. Emlékeztetőül: a járvány és az állami elvonások miatt még mindig 3,5 milliárdos működési hiány van a költségvetésben.
Az alpolgármester beszélt arról is, hogy a városvezetés készült arra, hogy a kormány esetleg nem tud megállapodni az uniós támogatásokról, ezért már március óta tárgyalt az EIB-vel. Egészen mostanáig vártak, hogy létrejön-e a megállapodás Brüsszellel, de mivel a hitelkeretről szóló szerződés december 31-éig él, a novemberi közgyűlésen, jövő kedden dönteni kell arról, lehívja-e a fennmaradó összeget a város.
A városvezetés egyértelmű döntése, fogalmazott Ruzsa Csaba, hogy 2022-ben erőteljes előkészítő munkának kell elindulnia a fejlesztések érdekében, valamint hogy új projekteket kell elindítani. Ezért létfontosságú az EIB-keret felhasználása.
Kiemelt kép: Bejárás az új pécsi vásárcsarnok építési területén 2021 júliusában
