Nem hiszed el, hogy 70 éve mire és hogyan toborozták a pécsieket!

Írtunk már arról, hogy Pécsett komoly repülősélet folyt, sőt, a város arról is nevezetes, hogy a Budapest–Pécs járaton történt az első modern kori gépeltérítés is. Az ugyanakkor kevésbé ismert, hogy milyen módszerekkel toborozták az utasokat, ugyanis erre is szükség volt.

hirdetés

Bár, ahogy korábban megírtuk, már a II. világháború előtt jöttek-mentek a repülőgépek Pécsett, a világégés után alapvetően más helyzet miatt volt rájuk szükség (a pécsi repülés történetéről szóló írásunk ITT olvasható). Az utak, a vasút ugyanis katasztrofális állapotba került a harcok után, így kézenfekvőnek látszott a belföldi légi közlekedés.

Meg is alakult magyar–szovjet vegyes vállalatként a MASZOVLET, amely 1946-ben indította el első járatát, majd ezt követte a többi, 1947-ben már Pécs és Budapest között is repültek gépek.

Ugyanakkor a forgalom mégsem volt túl nagy, annak ellenére, hogy a korabeli források szerint egy első osztályú vasúti jegy áráért lehetett eljutni Pécsről Budapestre (ráadásul a korszak elején a vasúti közlekedés jóval bizonytalanabb volt, mint a légi). Valószínűleg a pécsiek is tartottak egy kissé a repüléstől, és bizonyára nem segített az sem, hogy 1949-ben az egyik gép le is zuhant, bár ezt a hatóságok nem verték nagydobra.

Folyamatos reklámra is szükség volt, így például a Dunántúli Naplóban ilyen hirdetés jelent meg 1949 szeptemberében, azaz kereken 70 éve:

Ugyanakkor nem az volt az egyetlen mód, hogy repülőre csábítsák a pécsieket. Vasárnaponként nem jártak a menetrend szerinti járatok, ilyenkor viszont sétarepüléseket hirdettek. Mint a korabeli hirdetésekből látszik, mindössze 15 forint volt egy út, ami az Ártörténet.hu portál kalkulátora szerint mai értéken alig 2700 mai forintnak felel meg.

Ráadásul, mint olvashatjuk, autós kiszállítás is benne volt a csomagban. Ez annak fényében még meglepőbb, ha tudjuk, 1949-ben a repülőtér nem Pogányban, hanem a mai Uránváros területén volt.

Ezzel együtt a belföldi repülés folyamatosan veszített jelentőségéből, gyakorlatilag abban az ütemben, ahogy a vasúti vágányokon és az utakon egyre zökkenőmentesebben folyhatott a közlekedés. Az ötvenes évek végére egyre kevesebb volt az utas, az akkor már Malév névre hallgató repülőtársaság 1961-ben fel is számolta a Li-2-es, addigi belföldi flottáját.

Forrás: li-2.hu, Dunántúli Napló-archívum

Fotók: Régi Pécs Facebook, Janus Pannonius Múzeum

Hirdetés