A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. A pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket járjuk végig, a következőkben Pécs aranytartalékával, a városi vízbázissal és annak megőrzésével foglalkozunk.
Megvédeni a pécsi vizet
Pécs talán az egyetlen olyan nagyváros Magyarországon, amely saját ivóvízbázisaira alapozva válhat önellátóvá. Ritkaság az, hogy egy városnak a Duna vizéből csak biztonsági készlete van, Pécs ilyen, hiszen a város ivóvize a mecseki vízbázisból származik. Épp ezért a város mindent megtesz vize védelmének érdekében.
Ennek jó példája az, hogy az önkormányzat a városi ivóvízbázis védelmében közel 10 milliárd forintot költött a teljes ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére. Jelentős vízvédelmi intézkedés volt az állatkert újjáépítése is, teljes szigeteléssel, vagy épp a mecsekoldali víziközmű korszerűsítése is. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy nem csak a város, hanem a lakosság is sokat tesz a számukra természeti értékként számon tartott mecseki víz védelmében: elég csak a tubesi radar megépítése elleni tüntetésekre vagy az uránbánya megnyitása ellen küzdő megmozdulásokra gondolni.
Azt azonban tudni kell, hogy akadnak égető problémák a városi vízbázis területén. Ilyen gond az, hogy a kutatások szerint az utóbbi 20 évben jelentős mértékben csökkent a vízfogyasztás, aminek oka a főként palackozott ásvány- és forrásvizek népszerűsége lehet. Ennek következtében többet kell költenie a városnak a víztárolók tisztán tartására és a vízbázis keringtetése is problémássá válik így. A szennyvíztisztítás területén pedig további nehézséget jelent a folyamatosan emelkedő határértékek betartása. Emellett a klímaváltozásnak köszönhető, hogy nagyban megváltozott Pécs csapadékvíz-eloszlása az egyre sűrűbb, hirtelen lezúduló eső okozta villámárvizek miatt. Fontos tehát, hogy ezeket a problémákat orvosoljuk.
A víziközművet érintően a város által megtett lépések és intézkedések igazán jelentősek: a vízminőség hosszútávú biztosítása érdekében elkészült már egy tanulmányterv, melynek alapján új kutakat fúrhatnak majd, racionalizálva a víz kitermelését, csökkentették a hálózati vízveszteséget, valamint a biogáz erőmű által termelt energiát visszaforgatták a víztermelésbe.
Történt előrelépés a csapadékvizet érintő kérdésekben is, mintegy 600 millió forint értékben történtek fejlesztések, melyek közül ki kell emelni az égervölgyi víztározó felújítását, a tüskésréti tó kialakítását, a nagybányaréti meddőhányó kialakítását, valamint hatályba lépett az a rendelet is, mely kimondja, hogy az új építésű ingatlanoknál kötelező víztározókat építeni.
Mit tehetünk a pécsi vízért?
A munka nem áll azonban meg, a víziközművet érintő jövőbeni tervek között szerepel a karsztvíztermelés hatékonyságnövelése, a vízbázis kapacitásának és vízminőségének fenntartása, a szennyvíztisztító-hálózat fejlesztése és egy új szennyvíztisztító telep megépítése.
A csapadékvizet érintő tervek szerint a város 4 helyszínén 4 vízgyűjtőt kell felújítani és bővíteni. Ezeknek a fejlesztéseknek egy része még idén, egy része pedig jövőre várható, míg a távlati tervek között szerepel egy kis tórendszer kialakítása a Pécsi-víz mentén a vízgazdálkodás fejlesztése érdekében.
