Pécsi politika 2020: merre indul a Fidesz és mit kezd magával a nem-Fidesz?

Sok változást hozott 2019 az országos és a pécsi politikában is. Hogy ezek a változások mennyire jutnak mélyre és tényleg egy új korszaknak ágyaznak meg vagy csak az Orbán-rezsim átmeneti megingásának jelei, arra egy Török Gáborba oltott Tölgyessy Péter sem tudhatja most még a választ.

Hosszú a cikk, itt egy rövid összefoglaló azoknak, akik nem érnek rá.

  • A Fidesznek az ősszel elvesztett nagyvárosokban, így például Pécsen helyi ellenzéki politikai szereplőként kell újraépítenie saját magát, ami nem lesz könnyű úgy, hogy közben kormányon vannak és kisebb-nagyobb mészároslőrinceik szerte az országban továbbra is zavartalanul szedegetik össze a milliárdjaikat.
  • Az ellenzéki nagyvárosokban egy nagy politikai kísérlet zajlik majd a 2022-es országgyűlési választásokig, ami megmutatja, képesek-e valódi együttműködésre a nem-Fideszt alkotó pártok és szervezetek.
  • Pozícióharcok teszik várhatóan forróvá a következő éveket, akár Pécsen is. Kérdés, hogy ezeket képesek lesznek-e a helyi vezetők politikai károk nélkül menedzselni.

Orbán látványos hibái

A közelmúlt elég egyértelműnek tűnik: 2019-volt az az év, amikor Orbán Viktor elkezdett látványosan hibázni és mintha eddigi legendás szerencséje / hatodik érzéke is elhagyta volna. Tőle szokatlan módon, az egyszerű földi halandók mintájára a wishful thinking hibájába esett, azaz saját, szélsőséges retorikájú politikai vonalának előretörését vizionálta az unióban. Meglátta a piaci rést az európai politikában, de kiderült, hogy ott nem arra a termékre van szükség, amivel ő itthon évek óta sikeresen házal. 

A túl nagy őszi zakó

A tavaszi, a szavazóbázis számára viszonylag könnyen kimagyarázott (inkább nemzetközi összefüggésben, de ott nagyon is értelmezhető) felsülés után ősszel egy tényleg fájdalmas, és 2022-re nézve rendkívül baljós vereséget szenvedett el a Fidesz. Hogy az uniós politizálás mellett nem maradt elég energiája Orbánnak az önkormányzati választási kampányra, vagy egyszerűen csak nem tulajdonított nagy jelentőséget az egésznek, esetleg is-is, az most már mindegy. A Fidesz rég nem látott méretű zakót kapott október 13-án, akkorát, hogy láthatóan hónapok óta nem tudja, mit kezdjen vele. A megyei jogú városok többségében és a fővárosban ellenzéki győzelem született, ami akkora pofon az elmúlt tíz évet nézve, amit nem fog egykönnyen kiheverni a NER.

Pécsett különösen nagyot buktak. Az ellenzék kétharmados többségbe került a közgyűlésben, az üzleti életből érkezett, helyben korábban kevéssé ismert polgármesterjelöltjüket, Péterffy Attilát a Fidesz papíron párton kívüli olimpiai bajnok versenyzője, Vári Attila megszorítani sem tudta. 

Eltűnő fideszes kiskirályok

A választási kudarc középtávon a helyi Fidesz-piramis átrendeződését eredményezheti. Ez egyébként már jóval korábban, Mellár Tamás 2018-as választási győzelme után elindult, akkor kezdett el szétesni a pécsi Fidesz-vezetés. A Mellárral szemben alulmaradó Csizi Péter esete elég egyértelműen megmutatta, veszteseknek nincs helyük az orbáni univerzumban, akkor sem, ha helyben kiskirálynak tűnnek. Csizi ma már Budapesten él, állami cégek vezetőjeként ugyan van mit a frissen facsart narancslébe aprítania, de a valódi zsírosbödöntől, a politikától már messzebb van, mint Felcsút Jeruzsálemtől. 

A helyi Fidelitast azonnal újrakonfigurálta a központi agy az októberi vereség után. Nagy meglepetés lenne, ha a Hoppál Péter országgyűlési képviselő nevével fémjelzett pécsi fideszes pártvezetés változatlan felállásban és koreográfiával folytathatná botladozását 2020-ban. Hoppál a választást követően látványos, máig tartó ámokfutásba kezdett, egymást érik a frusztráltabbnál frusztráltabb, még a szervilitásig lojális Fidesz-politikusok között is szokatlanul túlteljesítő és szélsőséges megnyilvánulásai. Ez az „utánam az özönvíz” hangulatú kamikázekommunikáció arra utal, hogy a politikus is érzi, korántsem biztos, hogy a jövőben vele fog kezdődni a helyi vezető fideszesek névsora, vagy hogy rajta lesz a neve a 2022-es országgyűlési választások szavazólapján. 

Péter helyett Péter?

Csizi, Hoppál, Csizmadia 2017-ben: múlt, jelen, jövő

Ha tippelnem kéne, ki léphet Hoppál örökébe, legalábbis ami a városi Fidesz-szervezet vezetését illeti, a közgyűlési Fidesz-frakció vezetőjére, a jogász végzettségű, harmincas éveiben járó Csizmadia Péterre tenném a voksomat, aki korábbi szerepléseihez képest erősen kezdett új szerepében. Tagja volt ugyan az előző közgyűlésnek is, de most, egy a korábbinál jóval kisebb, ráadásul ellenzéki pozícióban lévő frakció vezetőjeként teljesen új helyzetbe került. A képviselő-testület eddigi néhány ülésén mindenesetre bizonyította, hogy nem volt rossz döntés őt feltolni a csatársorba. Az korábban is látszott, hogy nem a gombnyomogató, karrierjük csúcsán választókerületükben is maximum zsákbafutást és főzőversenyt szervező tucatképviselők közé tartozik. Most élesben, a közgyűlési viták során nemcsak felkészültségét és rátermettségét bizonyította, hanem azt is, hogy visszafogott stílusa nem akadályozza meg kevésbé tiszta politikai eszközök alkalmazásában. Pókerarccal idézett például olyanokat Péterffy Attila polgármestertől, amiket az nem vagy nem úgy mondott, továbbá a helyi Fidesz-médiában pedánsan folytatta az elődei által megkezdett sorosozást, azaz a kormánypárt kommunikációs paneljeit is képes eminens módon használni. A személyi kérdéseken túl persze az sem mellékes, tíz év kormányzás után tud-e váltani a Fidesz Pécsen, képesek lesznek-e hatékonyan dolgozni ellenzékben. Biztosan nem lesz egyszerű helyi ellenzéki stratégiát felépíteni úgy, hogy közben kormányon vannak, és az óvatoskodva gazdasági holdudvarnak nevezett haveri-rokoni had továbbra is elképesztő tempóban gazdagodik szerte az országban, amihez közpénzmilliárdokkal kitömött propagandamédiájuk országosan és helyben is szervilisen asszisztál. Pécsen például a Közép-európai Sajtó és Média Alapítván (KESMA) nevű fideszes médiaholdinghoz tartozó Dunántúli Napló és bama.hu, valamint a KESMA egyik vezetője által alapított online Pécsi Újság már sokszorosan bizonyította, hogy jól használhatóak a kormánypárt országos és helyi kommunikációs csatornájaként. 

Akit a vereség emelhet fel

Érdekes lesz megfigyelni, hogy a formálisan ugyan külön közgyűlési frakcióban ülő, de Fidesz-szövetséges ÖPE, pontosabban annak vezetője, Kővári János milyen stratégiával veti bele magát a helyi politikába – legalábbis a következő két évben. A választások előtt írtam, hogy Kővári számára a politikai karrierjének végét jelentheti, ha a Fidesz bukik Pécsen. Ez valószínűleg így is történt volna, ha az ÖPE-vezér kompenzációs listán jut be a közgyűlésbe. Októberben néhány szavazattal ugyan, de megnyerte belvárosi körzetét, ami erős legitimációt biztosít számára. Rajta kívül csupán egyetlen jelölt tudott győzni egyéniben Fidesz-KDNP-ÖPE színekben, a szintén ÖPE-s Berényi Zoltán. Tehát a Fidesz kudarca paradox módon még jól is jött Kővárinak. Ismerve a korábban polgármesterjelöltnek készülő politikus múltját és ambícióit, nem lenne meglepő, ha már most 2022-re kacsintgatna, és megpróbálná magát országgyűlési képviselőjelöltként befuttatni a Fidesznél a pécsi 1-es körzetben, ahol Csizi 2018-ban csúnyán elbukott. S a 2024-es polgármester-jelöltségre sem hiszem, hogy nemet mondana.

Péterffy erősen indított, de nem lesz könnyű dolga

Péterffy Attila, Pécs polgármestere

Péterffy Attila a beígért átvilágítás azonnali megkezdésével, és egyes cégvezetők, középvezetők, pártkáderek gyors menesztésével igen erősen indította hivatali idejét. Nagyon úgy tűnik, hogy kínosan ügyel választási ígéreteinek betartására. Legnehezebb feladata mégsem várospolitikai, sokkal inkább tisztán pártpolitikai lesz: a városvezető, ötszereplős koalíció közgyűlési egységének megtartása. A menedzserszemléletű polgármesternek a koalíciós politizálás minden nap újranövő sűrűjében is el kell tudni majd igazodnia. A párt belső ügyeit ismerő forrásaink szerint a Fidesznél és annak helyi holdudvarában erősen bíznak benne, hogy a DK-MSZP-Jobbik-Momentum-civilek egység idővel megbomlik. Annyi bizonyos, hogy nem lesz egyszerű összetartani egy ilyen sokszínű, különböző hátterű, motivációjú és ambíciójú társaságot, biztosan lesznek olyan ügyek, amelyek próbára teszik majd a koalíció szakítószilárdságát. A kérdés inkább az, hogy sikerül-e az ellentéteket és vitákat házon belül lerendezni és a törvényszerűen kialakuló feszültségeket komolyabb politikai károk nélkül levezetni. A városvezető koalíció pártjainak tavaszi európai választási listás eredményei alapján a városban a DK a legerősebb politikai erő, aztán sorrendben a Momentum, az MSZP és a Jobbik következik. Október 13-a ugyanakkor elég egyértelműen megmutatta, amit egyes fideszes politikusok is megfogalmaztak azóta: nem igazán van már értelme külön ellenzéki pártokról beszélni, hiszen az aktív választók szemszögéből két politikai erő maradt a ringben: a Fidesz és a nem-Fidesz. A nem-Fideszt alkotó politikai pártok népszerűsége és adottságai vagy ambíciói közti arányosság és aránytalanság, illetve a népszerűség valós politikai befolyássá való konvertálása egészen biztosan okoz majd feszültségeket. Egyszerűbben: lesznek pozícióharcok a többosztatú ellenzéki tömbön belül, ez borítékolható.

Az MSZP-nek például a jelenlegi választói támogatottságánál nagyobb szerepe lehet a pécsi önkormányzat irányításában, aminek több oka van. Több pécsi, baranyai politikusuk (Tóth Bertalan, Szakács László) ott ül az országgyűlésben és a párt vezető pozícióiban, így érdekérvényesítő képességük jelentős. Sem a DK-nak, sem a Jobbiknak nincs olyan helyi politikusa jelenleg, aki az országos politikában tényezőnek számítana az ellenzéki oldalon, a Momentum pedig – bár szinte folyamatosan növeli népszerűségét és vidéken is egyre több helyen van jelen – egyelőre nem parlamenti párt. Az MSZP helyi embereinek rutinjuk van az önkormányzat és a városi intézmény- és céghálózat működtetésében, nem csak ellenzéki szerepből tapasztalták meg, milyen a várospolitika. Ráadásul az ellenzékből talán nekik van a legerősebb gazdasági „hátországuk”, pontosabban szinte csak nekik van olyan a Fideszen kívül. Bár már korántsem akkora, mint a kétezres években. A DK-nak jutott két tanácsnoki és egy alpolgármesteri hely, és a Momentum számára biztosított tanácsnoki pozíció is azt mutatja, azért kimondva-kimondatlanul mindenki tisztában van a jelenlegi szavazói preferenciákkal és politikai trendekkel. A Pécsen különösen népszerű DK-ból és Momentumból, de akár a Jobbikból is felemelkedhetnek olyan helyi politikusok a közeljövőben, akik karakteresebben akarják majd képviselni politikai közösségük érdekeit a koalícióban.

Politikai kísérlet 2022-ig

A városvezetés jövőbeni sikerei ezért nagyban függnek attól, megmarad-e a konszenzusos, közös alapokon nyugvó politizálás, egységes marad-e a nem-Fidesz koalíció. (Az egy másik cikk témája már, hogy mekkora mozgástere lesz a jövőben a pécsi önkormányzatnak saját gazdálkodását illetően, hiszen az Államkincstár továbbra is kontroll alatt tartja – legalábbis részben – a fideszes vezetés idején csődhelyzetbe került város pénzügyeit. Utóbbiakról a Fidesz-érában nem sokat lehetett tudni, úgyhogy várhatóan számos csontváz esik majd ki a szekrényekből a még hónapokig eltartó átvilágítás nyomán.) A konszenzus azért is égetően fontos ezen politikai erők számára, mert a két év múlva esedékes országgyűlési választáson is csak együtt tudnak győzelmi eséllyel indulni a Fidesszel szemben. A Pécshez hasonló, a Fidesztől elhódított városok és fővárosi kerületek ezért egy nagy politikai kísérlet helyszínei lesznek a közeljövőben: az ellenzéki pártok együttműködésének mélysége és hatékonysága mutatja majd meg, van-e esély a NER megroppantására vagy Orbán Viktor és rendszere az új évtizedben is uralni fogja Magyarországot.

Hirdetés