Péderi Tamás: Helyi szinten is végig kell csinálni az elszámoltatást

Péderi Tamás

Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Interjúsorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Elsőként Szakács Lászlóval, az MSZP országgyűlési képviselőjével ültünk le beszélgetni, most pedig Péderi Tamást, a Momentum megyei elnökét, megyei önkormányzati képviselőjét kérdeztük.

– Ön a Baranya 2-es választókerületben indul az előválasztáson. A jelenlegi négy jelölt közül az MSZP-s induló több mint 20 éve politizál, míg Ön, a DK és az MMM jelöltje is mondjuk hogy kezdők, legalábbis hozzá képest. Lehet ez előny is?

– Meggyőződésem, hogy lehet. A Momentum új politikai erő, új csapat, az egyik kampányszlogenünk is az, hogy Új arcok, új Magyarország. A politikai tapasztalat nyilván jól jön, de a friss látásmód, a fiatal, nyugatias, európai szocializációjú jelöltek előnyt jelentenek a Momentumnak. Jómagam is 32 éves, világot látott, többdiplomás, a rendszerváltás után szocializálódott jelölt vagyok, ami garancia egy újfajta gondolkodásmódra, amire ennek az országnak nagyon nagy szüksége van. 

– Az a másfél év, amit megyei önkormányzati képviselőként töltött, jó alapozás volt az országgyűlési választásokhoz?

– Jó alapnak tekintem. Segítette a döntést, hogy előválasztási jelöltként megméressem magam, hiszen segített belelátni abba, mennyire kiüresítette az Orbán-rezsim a helyi autonómiákat és intézményeket. A jelöltségem bejelentésekor is említettem, hogy úgy látom, magasabb szinten kell felvállalnom a helyiek képviseletét, mert a megyei önkormányzat erre nem igazán alkalmas.  

– Szakács László szerint ez egy jó hangulatú előválasztás kell, hogy legyen, aminek nincsenek vesztesei. Ez azt is jelenti, hogy nagyon más lesz ez, mint az elmúlt 30 év választási kampányai. Hogyan lehet így versengeni a politikai térben? Nem válik érdektelenné az előválasztási kampány, ha a választók azt látják, hogy nincsenek éles különbségek? Vagy vannak?

– Különbségek vannak. A Baranya 2-esben induló előválasztási jelöltek között akár személyes, akár éles politikai ellentétek valóban nincsenek, ezért én is jó hangulatú kampányra számítok. Más-más szervezeteket és gondolkodásmódot képviselünk, más személyiségek vagyunk. A választóknak kell eldönteniük, hogy melyikünknek, melyikünk jelölő szervezete programjának szavaznak bizalmat. A Momentum már bemutatta előválasztási programját, úgy gondolom, alkalmas személy vagyok arra, hogy ezt “lefordítsam” a választókerületben élőknek. Annál is inkább, mert jól ismerem a helyi ügyeket is. Nyilván a kampányon is nagyon sok fog múlni, ráadásul az őszig meghosszabbított veszélyhelyzet miatt sok még e körül a bizonytalanság.

– Vannak olyan vélemények, hogy a pécsi 1-esben bárki indul ellenzéki színekben, nyerni fog. Igaz lehet ez a 2-esre is? Úgy is feltehetném a kérdést, hogy van tétje az előválasztásnak vagy inkább ez egy marketingesemény lesz, ami reklámozza az ellenzéket és a majdani jelöltet?

– A Baranya 2-es is egy viszonylag könnyebben nyerhető választókerületnek számít. Egy igazán erős jelölttel, megfelelő koordinációval már 2018-ban is nyerhető lett volna a körzet, annak ellenére, hogy a Fidesz a saját szája íze szerint alakította ki a választókerületek átrajzolásakor. Az önkormányzati választások megmutatták, hogy az ellenzék erős többségben van itt is. Ennek ellenére tétje mindenképpen van az előválasztásnak, hiszen nem látjuk, hogy egy év múlva milyen lesz az országos helyzet, milyenek lesznek a politikai viszonyok. Az előválasztás új intézmény Magyarországon, aminek ez lesz az országos tesztje, és egészen biztosan jelentős mozgósító ereje lesz ellenzéki oldalon.

– Milyen Magyarországot, milyen Baranyát, milyen Pécset képzel el 2022 után? Mely társadalmi csoportoknak van szükségük ön szerint egy új kormány segítségére, és mely területeken van szükség gyökeresen új kormányzati politikára? 

– Nyugatias Magyarországot, Baranyát, és Pécset képzelünk el, ez szerepel az előválasztási programunkban is. Az életszínvonal növelése, a munkahelyteremtés a legfontosabb az elvándorlás által talán legjobban sújtott dunántúli megyében. Rendbe kell tenni az egészségügyet és az oktatást, Pécsett különösen aktuális ez most, amikor a PTE és a többi felsőoktatási intézmény alapítványi kiszervezésével befejezték az egyetemi autonómia szétverését, ami már egy ideje tartó folyamat volt. Az oktatás rendbetételére nagyon jó lehetőség lenne az EU által adott 5700 milliárd forintos mentőcsomag, ami kifejezetten a járvány okozta negatív gazdasági hatások kezelésére van. Szerintünk ebből 2-2000 milliárdot kellene áldozni az egészségügyre, az oktatásra, és a munkahelyteremtésre. Erre készül egy javaslatcsomagunk, aminek egy részét már be is mutatta Fekete-Győr András miniszterelnök-jelöltünk. A legnagyobb kormányzati támogatásra a legelesettebbeknek van szüksége, ami Baranyában különösen fontos, hiszen a megye egyes területei – ha a saját választókerületemet nézem, akkor Komló több városrésze például – a legszegényebbek közé tartoznak az unióban. Nagyon fontos lenne az alsó középosztály, az egyszerű dolgozók felemelése, akik eddig mindenféle támogatástól elestek, elszegényedő sorban vannak. Én is ilyen családból származom, és közelről látom azt, hogy milyen nehézségekkel küzdenek. A Fidesz-kormány kétségkívül pozitív intézkedései a felső középosztályt érintik elsősorban, arról pedig ne is beszéljünk, hogy a fideszes elit mit kap. A következő kormánynak a társadalom alsóbb szintjeire kell koncentrálnia.

– Az elszámoltatás kapcsán több kemény nyilatkozatot hallottunk már, de talán a Momentum elnöke dobta le az atomot a felcsúti perrel. Az elszámoltatásnak nyilván nem csak országos, hanem helyi szinteken is meg kellene történnie. A pécsi önkormányzatnál indult is egy átvilágítás, amiből feljelentések is következtek. Hogy látja, ha nyer az ellenzék 2022-ben, várható-e az ilyen folyamatok felgyorsulása? A vidéki Magyarországon, akár konkrétan a Baranya 2-es választókerületben mit jelenthet az elszámoltatás?

– A programunkban részletesen, szakmailag, jogilag megalapozottan ki van fejtve, milyen, jelenleg publikus eszközökkel lehet végigcsinálni majd az elszámoltatást. Azért fogalmaztam így, mert nyilván vannak olyan eszközök is, amiket most nem lenne jó taktika kitenni az asztalra, hiszen nem az a cél, hogy felkészüljenek Orbánék ezekre. Amit kiemelnék, az a korrupció ellenes ügyészség felállítása, amit egyszerű parlamenti többséggel meg lehet tenni. Az Európai Ügyészséggel együttműködve, részletekbe menően, helyi szintekre lemenve lehetne átvizsgálni az ügyeket. Nyilván nagyon fontos lesz ebben az önkormányzatok segítsége, amihez vissza kell majd adni számukra az évek alatt elvont jogköröket, melyeknek hiánya pont az ilyen ügyek felderítését lassítja. A 2-es választókörzetben szerencsés helyzetben van, hiszen – bár a veszélyhelyzet miatt ez most nem látszik – Komlón is ellenzéki többség van, Pécsett a városvezetés is ellenzéki, ahogy Kozármislenyben is. Ők a 2022-es választási győzelem után minden segítséget meg fognak kapni ahhoz, hogy az elszámoltatást helyi szinten is végig tudják csinálni. A Momentumon belül fel is állt egy korrupcióvadász munkacsoport, ami már baranyai ügyekkel is foglalkozik. Szóval megvan a garancia arra, hogy ez egy kiemelt téma lesz 2022 után. 

– Láttam, posztolta közösségi oldalán, hogy beoltották. Mit gondol a kormány járványügyi és oltásügyi kommunikációjáról?

– Egy egész propagandakampányt építettek fel az „oltásellenes ellenzék” szlogenre, miközben a mai napig átláthatatlan a rendszer, ami alapján az oltási programot kialakították. Pozitív, hogy jól halad az oltás, az viszont igen komoly probléma, hogy átláthatatlan, általában nem egészségügyi szakemberek, hanem politikusok nyilatkoznak járványügyi kérdésekben. Ez volt az, ami kiváltotta sokak ellenszenvét, az ellenzék is elsősorban ezeken a pontokon kritizálta a rendszert. Amit járványkezelés leple alatt folytatnak, azzal van igazán komoly probléma. A veszélyhelyzet egy olyan projekt, ami nem szól másról, mint hogy a közvagyon maradékát is kiszervezik a saját zsebükbe, strómanok zsebébe, fideszes pártpolitikusok zsebébe. Ez nyilván arról szól, hogy készülnek arra, hogy akár el is veszthetik a választásokat jövőre. Próbálják még jobban bebetonozni magukat. A járványkezelésnek is jár a kritika: nyitás címszóval, a felelősség hangsúlyozása nélkül, előkészítetlenül, átláthatatlanul, és indokolatlanul hoztak döntéseket. Az ésszel való nyitást mi is támogatjuk, hiszen a társadalomnak szüksége van rá, de nem ebben a tempóban és nem így, hiszen a szakemberek szerint az átoltottság messze nem elégséges az ilyen mértékű nyitáshoz. A bajba került szektorokat nem így kell megmenteni, ez nem megoldás, megfelelő mértékű támogatásokkal kellett volna ezt megtenni. Ez nem történt meg, tűzoltás van, és nem tudjuk, ennek milyen hatásai lesznek. Ebben az interjúban is megragadnám a lehetőséget, hogy felhívjam a figyelmet a járványügyi szabályok betartásának fontosságára és arra, hogy aki teheti, oltassa be magát. Minden oltás jobb, mint a Covid okozta betegség.

Vas megye, Jobbik, történelem szak, Momentum
Péderi Tamás Vas megyéből származik, a szlovén-osztrák-magyar hármas határ közeléből. Egy aprófaluban nőtt fel, iskoláit Vas megyében végezte, az egyetem miatt került Pécsre, történelem szakra. A kétezres évek második felében egy rövid ideig tagja volt a Jobbiknak. „Ez a konzervatív, falusi közegben történt szocializációmból és érdeklődési körömből is fakadt. Akkoriban a Jobbik egy sokszínű párt volt, talán most jut el ismét oda, ahol akkor volt” – magyarázza akkori döntését. A pártból elmondása szerint azért lépett ki, mert teret nyertek benne tudományellenes nézetek és rasszista hangok, a parlamentbe pedig vállalhatatlan embereket vitt be, ami hatalmas csalódás volt számára. „Értelmiségi pályát választó, alsó középosztálybeli családból származó, közélet iránt érdeklődő fiatalként, jó pár apolitikus év után egyenes út vezetett a Momentumba” – mondja. Centrista, nemzeti liberális gondolkodású embernek tartja magát. Történelem szakon diplomázott, „középkorász”, a doktori disszertációja valószínűleg 2022 utánra csúszik. Korábban tudományos pályán mozgott, és van piaci, kutatási területen szerzett munkatapasztalata is. Az utóbbi egy-két évben a történelemtől inkább a tágabban vett társadalomtudományok felé fordult az érdeklődése, a mai napig foglalkozik ilyen jellegű kutatásokkal. A Momentumban a dél-dunántúli régió régióvezetőjeként felel a hálózatépítésért, listáról 2019-ben került a Baranya megyei közgyűlésbe. Önkéntesként kultúraszervezésben is tevékenykedik, könnyű- és világzenei rendezvények társszervezője volt a járványhelyzet kezdetéig. „Közelről látom, hogy a kormány hozzáállása milyen mélységekbe taszította ezt a szektort” – mondja.

hirdetés
Uránia Mozi