Régi pécsi húsvétok: tele boltok, ínycsiklandó ételek

Hosszú évek során úgy alakult, hogy az emberek számára a hagyományokból kikopott népszokások és az egyházi ünnepi szokások mellett a húsvét leginkább a meghitt hangulatban, családi közegben eltöltött nagy lakomákról szól. Így van ez Pécsett ma is, és így volt bizony évtizedekkel ezelőtt is, hiszen ahogy közeledett a húsvéti hétvége, a régi pécsi lapok egyre sűrűbben kezdtek cikkezni arról, hogy mi mindennel készültek az ünnepekre a pécsi éttermek, mi mindent lehetett kapni a piacokon és boltokban. Nézzük is, hogy régen mi került a pécsiek húsvéti asztalára! Sőt, még egy régi húsvéti recepttel is készültünk az egyik legrégebbi pécsi étterem szakácsának ajánlásával!

hirdetés

Amikor meglepő volt, hogy tele a bolt

A második világháború utáni években nem volt egyszerű az élet, a nélkülözés és szegénység éveiben nehéz volt húsvétkor „terülj, terülj asztalkámat” varázsolni a családok számára. A tej és tejtermékek, a húsok és a liszt mennyiségét Pécsett komoly figyelemmel követték 1947-ben, és mint az alábbi cikkből kiderül, örülni kellett, hogy ha mindből akadt épp elég a pécsi boltok polcain.

Jó hírek 1948-ból (forrás: Dunántúli Napló archívum)

„A tej tekintetében is javulás várható. A Pécs környéki községekben most tart általános razziát a gazdasági rendőrség, hogy a beszolgáltatás elmulasztói ellen eljárást indítson. Minden remény meg van arra, hogy húsvétra lesz tej és elegendő vaj is. A húsnál javult a helyzet. A kormányzat az ünnepekre felszabadította a sertéshúst és a pécsi hentesek máris gondoskodtak, hogy elegendő áru legyen az üzletekben. A város közellátása 200 darab borjúvágási engedélyt kapott az ünnepekre. A borjúhúst az üzemi konyhákkal rendelkező üzemek és a dolgozók között osztják ki. A közellátási hivatal vezetője szerint Pécsett van és lesz hús bőségesen. Egyetlen nehézség a liszt körül mutatkozik, de a húsvéti ünnepekre való tekintettel gondoskodnak arról, hogy a finomliszt fejadagját mindenki idejében megkaphassa. Az üzletek szokatlanul megteltek áruval. A textilkereskedések kirakataiban sorakoznak a tavaszi anyagok, ingek, blúzok, pulóverek, szövetek, igazi békebeli húsvétunk lesz.”

Amikor hír volt, hogy citrom érkezett a boltokba

Közel egy évtizeddel később, 1955-ben már valamelyest jobb volt a helyzet, hiszen a jó hír ekkor már nem az volt, hogy lesz miből húsvéti lakomát készíteni, hanem az, hogy egy ritka hiánycikk érkezett a város csemegeboltjaiba.

Tele bolt 1973-ból (forrás: Régi Pécs)

Nagy újság volt, hogy citromot is lehet majd kapni a húsvéti készülődés idején. „Három mázsa citrom érkezett a csemegeboltba” hirdeti az alábbi cikk címe:

„A húsvét közeledtével nagyobb mennyiségű áru érkezett a Kossuth Lajos utcai 102-es számú Csemegeboltba. Többek között tizennyolc mázsa füstölt hús: csavart sonka, hátsó sonka, karaj és csülök érkezett az üzletbe. Ezenkívül több sajtféleség is kapható, mint például ementáli, trappista, krém-sajt, liptói túró. Szegedről 6 kosár friss saláta és ugyanennyi retek érkezett. Az üzlet részére leszállítottak három mázsa citromot is, amit pénteken délután kezdtek árusítani.”

Ínycsiklandó pécsi ételcsodák közel fél évszázaddal ezelőttről

Az 1970-es években már nagy dolog volt a pécsi éttermek életében a húsvét. Szinte mindegyik helyi vendéglátóhely készült húsvéti menüvel, melyek között bőven akadtak érdekességek is a hagyományos sonka-tojás-torma kombináció mellett. Az Olimpia étterem 1973-as húsvéti felhozatala a következő volt: báránycomb Pékné módra, töltött bárányszegy, tárkonyos bárányhús, nyársonsült ürühús szalonnával.

A Nagycsemegében is ment az ünnepi vásárlás ’77-ben (forrás: Régi Pécs)

Az Elefánt étterem (az „elefántos házban”) étlapján a szokásos menü szerepelt: házi sonka tormával, tojással és sertéscsülök; a Mecseki Vadásztanya azonban meglepő ritkasággal várta az ínyenceket, békacombot sikerült beszerezniük, ami manapság is ritka kincs a pécsi éttermekben.

Megteltek a pécsi szállodák

Tegyünk egy kis kitérőt a gasztronómiától, ugyanis az 1973-as húsvéti időjárás-előrejelzés megéri. Az akkori Meteorológiai Intézet vicces kedvű szakemberei a következő „időjárás-jelentést” tették közzé a lapokban:

„Idő? Az mindig van. Időjárás? Szép idő lesz. Lesz szép idő. Részletesebbet? Tekintsenek az égre, dugják ki kezüket az ablakon. nyálazzák meg mutatóujjukat, hogy honnan fúj a szél. Ha süt a nap, nem esik az eső és nem fúj a szél, akkor szép idő van. Jó kirándulást!”

Egy húsvéti reklám a Mecsek Áruházat népszerűsíti (forrás: Dunántúli Napló archívum)

Érdemes megemlíteni, hogy Pécs a turisták kedvelt helye volt már évtizedekkel ezelőtt is, ha egy hosszú hétvégei kiruccanásról volt szó. A ’70-es években szinte minden húsvéti beszámolóban arról lehetett olvasni, hogy megteltek a pécsi szállók, íme egy példa erre 1976-ból:

„Pécsett már egy hónappal húsvét előtt lefoglaltak minden szállodai, fizetővendég és camping férőhelyet. Mintegy 2200 vendég ismerkedett Pécs és környéke nevezetességeivel ezekben a napokban. Sok helyen szerveztek közös kirándulásokat, így például a pécsi Ifjúsági Ház „Nagy húsvéti tojás túra” címmel indított kirándulókat a Mecsekre, ahol a résztvevők gulyásfőző versenyen is részt vettek.”

„Könnyű” húsvéti ételek az Aranykacsából

Vissza a húsvéti pécsi lakomákhoz: igencsak érdekes menüvel rukkolt elő 1986-ban az Aranykacsa vendéglő. Olyan ételek közül válogathattak a pécsiek, amelyek meglehetősen ritkán szerepeltek az akkori étlapokon. Például: ormánsági szárnyasraguleves, szárnyashússal töltött palacsinta, vagy a kakaspörkölt túrós csuszával, debreceni kacsa pásztortarhonyával.

Nagy a munka az Aranykacsában 1986-ban (forrás: Dunántúli Napló archívum)

Nagyon jól hangzanak, de nem épp kímélőnek, legalábbis mai szemmel nézve. Azért fontos ezt megemlíteni, mert a fenti ételek kapcsán az étterem helyettes vezetője, Győr János a következőket nyilatkozta a Dunántúli Naplónak: „A könnyebb, egészségesebb ételeket kívánjuk megkedveltetni a vendégekkel, a hagyományos, nagyon ízes, de mégis nehéz, zsíros magyar ételekkel szemben”.

Az Aranykacsa a ’86-os húsvétra remek kis reklámfogással is készült, szórólapokra nyomott recepteket adtak vendégeiknek, hogy ők is el tudják készíteni a finomságokat. Íme egy recept a sok közül, érdemes kipróbálni, noha továbbra sem mondhatjuk, hogy olyan nagyon könnyű, vagy egészséges ételről lenne szó:

„Kövesdi pulykamell: Kell hozzá 30-40 deka filézett pulykamell, 12 deka sertéshús, 5 deka sonka, 5 deka gomba, cseppnyi só, kávéskanálnyi delikát ízesítő, csipetnyi őrölt bors, apróra vágott petrezselyem zöldje, zsír, 1 deci tejszín és liszt. A szétnyitott mellehúst megtöltjük a darált sertéshús, gomba, sonka, sóval, borssal, és petrezselyem zöldjével fűszerezett masszájával, összetűzzük, majd lisztbe mártva, forró zsiradékban elősütjük. Utána húslével harminc percig pároljuk. Közben elkészítjük a tejszínes mártást. Nyolc-tíz deka vajon 5 deka liszttel fehér rántást készítünk, 3 deci tejjel felengedjük, majd lassú keverés mellett sóval, kevés fehér borssal és két evőkanálnyi cukorral ízesítjük. Félrehúzzuk, és amikor kissé kihűlt, hozzákeverjük a tejszínt és tálaláskor a húsra öntjük. Ananászos rizsköretet adunk hozzá.”

Hirdetés