Pécset bejárva számtalan szebbnél szebb templommal találkozhatunk, nem csupán a belvárosban. A történelem azonban úgy alakította a köztereket, utcákat, hogy sok templom létezéséről már csak az írásokból tudunk. Olyan helyeken is, ahol ma teljesen más jellegű épületek vannak.

Általánosságban elmondható, hogy a sok évszázada épült templomok közül számos működésének a törökök érkezése vetett véget. Lerombolták, széthordták a gyönyörű román, gót stílusban épült, évszázadok óta funkcionáló épületeket, és dzsámikat húztak fel a helyére.

A teljesség igénye nélkül felidéztünk párat a régmúlt templomai közül, amikről ma már szinte semmit sem tudunk.

Szent Bertalan-templom

Kevesen tudják, hogy a „mai” Gázi Kászim pasa dzsámija helyén egy templom állt, Szent Bertalan tiszteletére állították.

II. András uralkodása alatt épült a templom a 13. században, gótikus stílusban. Nagyon sokáig állt az épület, a 15. század végén reneszánsz stílusban kibővítették.

A dzsámi mögött állt réges-régen Szent Bertalan temploma, most az ő kis alakja tanúskodik erről a harangoszlop lábánál

Ám ennek se sokáig örülhettek, mivel 1543-ban megérkeztek a törökök, akik kettéosztva használták a Szent Bertalan-templomot. Az 1560-as években le is bontották, a kövekből húzták fel Gázi Kászim dzsámiját, amit abból az aranypénzből is finanszíroztak, amit még a templomban találtak meg.

Szent Tamás-kolostor

Ma a Lenau-ház a helyi német nemzetiség kulturális életének központja. Kevesen tudják, hogy hajdan itt a domonkos rend szerzetesei éltek kis kolostorukban.

Bőven vissza kell mennünk az időben, hogy képzeletben ellátogassunk a kolostorba, ugyanis a török hódoltság idején már nem állt. Lebontották, pár méterrel arrébb hordták a köveket, és megépítették belőle Ferhád pasa dzsámiját – ennek maradványai a mai Kazinczy utcában találhatóak meg.

A mai Lenau-ház helyén hajdan a domonkosok kolostora állt

A domonkosok kolostorának hajdani helyére csak a török adószedők dokumentumaiból lehet következtetni, ők ugyanis a belváros délkeleti részét Szent Tamásról nevezték el.

Az első nyomokra 1976-ban bukkantak a Munkácsy utcában, még egy római kori utat is sikerült feltárni, ahogy megtudták, erre épült rá a 12. században a domonkos kolostor.

A dominikánusok temploma

A mai Színház tér már a török kor után adott otthont egy templomnak, amit a dominikánus rendiek építettek. A Lenau-ház helyén állt Szent Tamás-templom köveiből épített Ferhád pasa dzsámija tulajdonképpen csak egy melléképülete volt annak a másiknak, amelyet a Színház téren húztak fel a törökök. Ezt a nagy dzsámit kapta meg a dominikánus rend, a bontás után saját templomuk alapkövét 1724-ben tették le. Elég lassan haladtak az építkezéssel, csak 1771-ben tudták felszentelni a templomot. Mellette felépült a rendház is.

Balszerencséjükre II. József nem igazán szívlelte az egyházi szerzetesrendeket. Feloszlatta a dominikánus rendet, üresen maradt mind a templom, mind a rendház.

A frissen elkészült Nemzeti Színház – helyén állt valaha a domonkosok 18. századi temploma

A napóleoni háborúk idején arra azért jók voltak az épületek, hogy foglyokat helyeztek el bennük, raktárként használták. Később a pécsiek szerettek volna színházat az épület helyére, de végül lakóház lett a templomból.

Egészen 1889-ig használták így, mikor is a pécsi színészek felfedezték maguknak. Ők már elég régóta kerestek egy helyszínt egy állandó színház létrehozására, és ezt a hányattatott sorsú épületet tökéletesnek találták. 1895-ben készült el a mai Nemzeti Színház épülete, 1902-ben pedig egy emléktáblát is elhelyeztek a Színház téren, amely az egykori dominikánus templomra emlékezik.

Budai temetőkápolna

Talán valamivel közismertebb a Budai temető kápolnájának sztorija, ami szintén teljesen eltűnt a föld színéről, ám mindez a múlt század második felében, 1981-ben történt meg – így még rengetegen emlékezhetnek rá.

Maga a Budai temető 1832-ben nyílt meg, a „Feltámadó Krisztus”-kápolnát pedig 1847-ben szentelték fel. Még maga Liszt Ferenc is szorgalmazta a felépítését, az 1846-os pécsi zongorakoncertjének bevételét erre a célra ajánlotta fel.

A budai külvárosi temető bejárata

1903-ban döntöttek úgy, hogy bezárják a temetőt, a halottakat a Siklósi úti Új Köztemetőbe „költöztetik át”. Ez nem történt meg egyik napról a másikra, a Budai temető csak 1930-ban zárt be. Az ottani sírköveket pedig arra használták, hogy beburkolják vele a belváros tereit, így a régi Széchenyi tér és a Dóm tér most lecserélt burkolata bizony a Budai temetőből származott!

A kápolnát végül sokkal később, 1981-ben zárták be és rombolták le, a helyére diákkollégiumot építettek.

Ókeresztény Mauzóleum

Az Ókeresztény Mauzóleum kicsit kilóg a sorból, hiszen más funkciókat látott el, mint egy templom, de keresztény szakrális értékénél fogva mindenképpen említésre méltó.

A Szent István téren található mauzóleumot 1975-ben fedezték fel, mikor a felette kialakított vízlépcsőt javították. Akkor az ország legjelentősebb ókeresztény emlékének számított.

A Szent István téri Ókeresztény Mauzóleum

Kétszintes a mauzóleum, a felső a mára már megsemmisült kápolna. Ennek rekonstruált alapzatát láthatja ma is az, aki áthalad a „Sétatéren”. Az alsó szinten találhatóak a sírkamrák, amiket falfestményekkel díszítettek. Egy márvány szarkofágot is találtak a mauzóleumban.

A freskók bibliai képeket ábrázolnak – a bűnbeesés jelenetét, Dániel próféta és Krisztus alakját.

Hirdetés