Rózsadomb sokakban azt a hatást keltheti, mintha a zsúfolt Kertváros egy darabkáját kimetszették és áthelyezték volna Pécs déli végére. Ez a fiatal kis városrész a rendszerváltás éveiben nyerte el ma is látható, végső formáját. Nehéz volt az indulás, de mára egy nagyon kis barátságos vidék lett Rózsadomb.

hirdetés

Sokáig papíron a nem túl romantikus „7-es szerkezeti egység” néven futott ez a településrész (Lvov-Kertváros kiépítése folyamán), így lehetett róla olvasni. Persze a köznyelv nem bírja el az efféle lehetetlen elnevezést, hamar – fővárosi mintára – Rózsadombra keresztelték, a frissen átadott drága lakások miatt. Aztán elterjedt a „kínai-negyed” kifejezés is, ismeretlen okokból kifolyólag.

A mai Kertvárosnak hívott paneldzsungel kiépítése sem fejeződött még be a nyolcvanas évek második felében, amikor nekiláttak a 7-es szerkezeti egység megvalósításának. Először ezt csak egy főutcával képzelték el kis üzletekkel (ez a mai Illyés Gyula utca), boltokkal, majd jobbról és balról is a kiépítés volt a szándék.

Az első, kertvárosi mintára felhúzott panelek

A felhúzott épületek műszaki átadása 1986 júniusában kezdődött. Szeptembertől hatszáz lakás értékesítése kezdődött, az év végére mintegy kétezer embert számlált Rózsadomb lakossága. Ez azért volt érdekes, mert nagyon kevés szolgáltatás épült ki addigra. Ráadásul elég nehézkes volt a közlekedés Kertváros felé, földutak kötötték össze a fiatal „városrészt” vele.

Az elsődleges cél a betelepítés volt, a kiépítés még váratott magára. A tervezett parkosítás sem indult el időben.

A betelepített kétezer ember sem ilyen körülményekre számított: ugyan a szép lakásokat örömmel vették birtokba, a közművesítés sok helyen nem fejeződött be.

Az alábbi 1987 novemberében készült videóban az éppen akkor odaköltözőket faggatják arról, mire számítottak és mit kaptak. Sok egyéb érdekes megjegyzés is elhangzik még, ami tökéletesen igazolja, hogy ez a városrész még bizony nem állt készen kétezer ember befogadására.

Nem nagyon akart javulni a helyzet: még 1987 novemberében is arról írt a Dunántúli Napló, hogy Rózsadombról csak átszállással lehet bejutni a városba. Pedig megépült az Illyés Gyula utca végén található buszmegálló – a mai Fagyöngy utcai forduló.

Hatalmas zöld terület fekszik Rózsadomb mellett

Az egyéb szolgáltatásokkal sem álltak jobban: üresen álltak az üzlethelyiségek, amiket egyébként már 1984-ben meghirdettek bérbeadásra, csak egy kis vegyesbolt árválkodott. Így a rózsadombiak cipekedhettek a városból az új lakótelepre. Óvoda, iskola még nem volt, az orvosi rendelő átadása is késett. Autó híján elég kellemetlen volt állandóan a tömegközlekedést igénybe venni. Az első valamirevaló élelmiszerbolt is csak 1989-ben nyitott.

Azonban pozitívum ebben a városrészben, hogy az évtizedeken át megszokott, unalomig ismételt panelkoncepció helyett itt most kicsit más kivitelben húzták fel az épületeket. A lakások is változatosabban néztek ki belülről, a kialakításuk végre nem az urán- és kertvárosi sorminta szerint történt. Az viszont tragikus, hogy a házak közül szinte mindegyik IMS-technológiával épült, akárcsak az életveszélyessé vált Magasház.

Ma az ingatlanárakat tekintve nincs különbség az egyéb városrészekhez képest. A városközponttól való távolságot viszont kárpótolja a zöld környezet, Málom és a Malomvölgyi-tó közvetlen szomszédsága.

A kezdeti nehézségek után mára azért kedves környék benyomását kelti Rózsadomb

Egy őslakos szemével

Engel Mária családjával 1991-ben költözött Rózsadombra. Elmondása szerint azóta nem sokkal változott a lakosság, egy-két házsorral bővült, maximum százötven fővel gyarapodhatott a városrész.

– Akkor sok fiatal család költözött Rózsadombra, annyi volt a gyerek, hogy még én sem tudtam beíratni a sajátomat a helyi iskolába. Ma ugyanezek a családok élnek még itt, csak megöregedtek, a gyerekek kirepültek, a fiatalok kiköltöztek – egyre több a közép- és időskorú.

Sok panelből szép kilátás nyílik

– Odaköltözésünkkor nagyon meg voltunk elégedve a szolgáltatásokkal – minden helyben volt: hentes, zöldséges, élelmiszer, posta, ruha-, könyvesbolt. Majd megjelentek lassan a szupermarketek, sok minden bezárt. Még most is sok minden van itt, bár a legtöbben a városban dolgoznak, ők megveszik ott a szükséges holmijaikat. A közlekedés viszont nehézkes volt régen, viszont ma már sok a közvetlen járat a belvárosba. Ez nagy könnyebbséget jelent sok rózsadombinak.

Engel Mária szerint Rózsadombnak vannak lakótelepes, paneles részei, de azért alapvetően más jellegű, mint Kertváros. Rengeteg modernebb építésű lakás van, szellősebb a házak közötti tér. Egy picit vidékies hangulata is van a városrésznek, ahogy Málom mellett elterül, a sűrűbben lakott várost pedig egy tíz perces sétával el lehet érni egy szántóföld jellegű kis területen keresztül.

Tíz perc séta és beérhetünk Kertvárosba

– Mivel ez egy alvó városrész, igazán nagy helyi közösségi életről nem lehet beszélni, de azért a helyi gyerekes családok összefogásával nemrég egy játszóteret létesítettek. A málomi kistemplom közösségéhez is sok rózsadombi tartozik, ahol viszont sok programot, szakkört szoktak szervezni a helyieknek.

hirdetés