A becslések szerint mintegy 200.000 magyar érintett benne, a halálozási aránya a daganatos betegségekhez hasonló, mégis nagyon keveset beszélünk róla. A szívelégtelenségről dr. Habon Tamás pécsi egyetemi docenst kérdeztük, aki a közelmúltban társszervezőként egy 6000 fős bécsi szakmai kongresszuson vett részt.
Mintegy 6000 kardiológus vett részt a közelmúltban az Európai Kardiológus Társaság bécsi kongresszusán, amelyen a szívelégtelenség legújabb kutatási, gyógyítási eredményeit ismertették a szakemberek. Dr. Habon Tamás, a PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinikája Kardiológiai Osztályának egyetemi docense nemcsak részt vett az eseményen, hanem az egyik szervezője is volt, mint kiemelte, fontosnak tartja, hogy sok fiatal kolléga is részt tudott venni ezen az eseményen, ami a világ legnagyobb ilyen jellegű tudományos konferenciája.
A 6000 résztvevő között mintegy 100 magyar szakember volt, akik több mint 50 tudományos előadást is tartottak.
De mi is az a szívelégtelenség? Egy olyan állapot, amelyben a szívizom összehúzó ereje, és ezzel teljesítménye is csökken, ezért nem jut elegendő vér és tápanyag a szövetekbe. Dr. Habon Tamás, aki a Magyar Kardiológusok Társasága Szívelégtelenség és Szívbetegségek Munkacsoportjának vezetője is, elmondta, a magyar lakosság legalább 2 százaléka, azaz több mint 200 ezer ember érintett. A betegek száma egyre nő, ahogy idősödik a lakosság, ráadásul mára a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, ezen belül az infarktus hatékonyan kezelhető, viszont ezek következményeként kialakulhat szívelégtelenség.
Mikor gyanakodhatunk, hogy szívelégtelenség lépett fel nálunk? A fáradékonyság, a nehézlégzés, a lábdagadás, a gyakori éjszakai vizelési kényszer, a szívritmuszavarok utalhatnak erre a kórra. Ezen tünetek észlelésénél mindenképp keressük fel háziorvosunkat, és megalapozott gyanú esetén kérjünk kardiológiai beutalót, ugyanis, mint dr. Habon Tamás felhívta rá a figyelmet, ezek a tünetek utalhatnak másra is, azonban a szívelégtelenség olyan súlyos betegség, amit nem lehet félvállról venni.
Manapság sokat hallunk a daganatos betegségekről, azt viszont kevesen tudják, hogy a halálozási arány a szívelégtelenségnél nagyjából hasonló lehet – tehát tényleg az életünkkel játszunk, ha ilyen tüneteink vannak, de nem megyünk orvoshoz.
Nem gyógyítható, de… Dr. Habon Tamás hangsúlyozta, a szívelégtelenség az esetek többségében nem gyógyítható, de hatékonyan kezelhető, ma már gyógyszerek és beültetett eszközök is a tudomány és a betegek rendelkezésére állnak. Végső esetben akár a szívátültetés is megoldás lehet, nemrég végezték el hazánkban a félezredik ilyen beavatkozást (egyébként a közelmúltban volt az első szívátültetés 50., és az első magyar beavatkozás 25. évfordulója). Fontos, hogy a súlyos szívelégtelen betegek akár soron kívül is kapcsolatba kerülhessenek az orvosi ellátórendszerrel, nem véletlen, hogy Pécsett is működik a klinikán szívelégtelenség-ambulancia.
A nyári időszak különösen problémás lehet. A nagy meleg mindenkit megvisel, a szívelégtelenségben szenvedők fokozottan ki vannak téve a veszélyeknek, hiszen, mint Habon Tamás elmondta, olyan gyógyszereket kapnak, amelyek a vízháztartást és a vérnyomást is nagy mértékben befolyásolják.
A melegben a kiszáradás mellett a túl sok folyadék is veszélyes lehet számukra, így különösen ügyelni kell a folyadék egyensúlyára. Emellett vérnyomásváltozás, ájulás és akár veseproblémák is felléphetnek. Ilyen időben kerülni kell a nagyobb fizikai megterhelést, és gyakoribb orvos-beteg konzultációra lehet szükség, a gyógyszerszedési rendet pedig csak a szakember egyetértésével változtassák meg a betegek.
