Az energia drágulása jóval a februárban kitört orosz–ukrán háború előtt megkezdődött. Szakértők már az energiaválság szót használják az új helyzetre. Szabó Lászlót, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetőjét kérdeztük a témáról, és arról, előnyt jelent-e az, hogy Pécsett több tízezer lakást nem gáz, hanem biomassza alapú távhővel fűtenek.
– Mit gondol a jelenlegi energiaválságról, és annak hazai kezeléséről, kik lesznek a válság vesztesei, és kik a nyertesei? Milyen tendenciák látszanak?
– Az egész világon emelkednek az energiahordozók árai, a tendencia a gázra, villamos energiára, és sok esetben a távhőre is hatással van. Nem várt, kellemetlen trend ez, és nagyon úgy tűnik, hogy tartós lesz, nem lesz vége pár hónap alatt. Mindez nem vezethető vissza kizárólag a háborúra, a gáz árában például az orosz árazási politika is benne van. Minél később történik meg az átállás a fosszilis energiahordozókról a megújulókra, annál hosszabb lesz ez az időszak, azaz az energiaválság. Bár a nukleáris energia kapcsán még sok a kérdőjel, minimum 2-3 év kell az átálláshoz.
– Ebben a koordináta-rendszerben hol van a biomassza?
– Magyarország nagyrészt gázra van berendezkedve a fűtés területén, de a távhőnek is jelentős az aránya, ezeken kívül ott a biomassza háztartási felhasználása. Nagy kérdés volt eddig is, hogyan lehet csökkenteni a gázfüggőséget, milyen megoldásokkal. Az egyik hosszú távú megoldás a távhő volt, ezen kívül ott vannak a föld-föld, föld-levegő hőcserére, geotermiára alapuló technológiák, de mivel ezek árammal működnek, a gazdaságos működtetésükhöz az kell, hogy a villamos energia ára is alacsony legyen. A távhő sokáig mostohagyerek volt, hiszen valamivel drágábbnak tartották a gáznál, igaz, sok járulékos költséggel nem számoltak, például azzal, hogy nem kell kazánt venni hozzá. A távhőszolgáltatás nagyrészt gáz alapon működik, de az úttörő cégek átálltak biomasszára és geotermiára. Bebizonyosodott, hogy a piacot hosszú távon kell nézni, és azok a távhőrendszerek, melyek nem földgáz alapúak a fenntarthatóság mellett most versenyképessé is válnak. A diverzifikáció az energetikai szektorban kulcskérdés. Azok a rendszerek, amelyek egyetlen energiahordozó irányába mennek el, kiszolgáltatottabbak, a diverzifikáltak biztonságosabbak.
– Ezek szerint a biomassza alapú pécsi távhőrendszer beválthatja a hozzá fűzött reményeket?
– A biomassza alapú működés most nagyon nagy előny. Ha a beszerzés versenyeztetett, az árakat piaci szinten tudják tartani, és ha logisztikailag is meg tudják oldani, hogy meglegyen a készlet, ne legyen fennakadás, akkor ez egy megbízható a rendszer. A lakosság eddig azt látta, hogy a megújuló energiahordozók drágábbak, mint a többi, de most már azt, hogy versenyképesek. A biomasszánál kulcskérdés, hogy a környezeti hatások is be legyenek kalkulálva a képletbe: azaz ha fenntartható művelésű területekről jön a biomassza, akkor az hosszú távú nyereség nemcsak a felhasználóknak, hanem mindenkinek. A pécsi modell azért is jó, mert nem egyetlen szállítónak van kiszolgáltatva. Fontos, hogy verseny legyen, mert úgy tudják tartani a megfelelő árszintet.
– A fenntarthatósági, zöld város törekvést ez a rendszer mennyire erősíti?
– Fontos, hogy a fenntarthatósági kritériumok megmaradjanak, hogy fenntartható mezőgazdasági termelésből vagy erdőgazdálkodásból származzon az alapanyag. A mostani helyzet elég pontosan megmutatja, mi a különbség egy gázos és egy biomasszás hőtermelő között. A gáz, még ha látszólag több forrásból érkezik is hazánkba, lényegében orosz gázt jelent. Ezen kell dolgozni a kormánynak, hogy ez az erőfölényes helyzet megszűnjön, mert a szállító visszaélhet vele. Kisebb kelet-európai országok felé korábban is alkalmaztak az oroszok politika árazást, de most olyan nagyfogyasztóknak és nagyhatalmaknak, mint Németország is hatalmas feladatot jelent az orosz gáz kiváltása, amire nagyon szűkös idejük van.
A magas energiaáraknak egyébként van pozitív oldala is, mégpedig az, hogy az energiahatékonysági beruházások felértékelődnek. Az igazi rezsicsökkentés ezek révén valósulhat meg. Most az a feladat, hogy kitaláljuk, hol lehet csökkenteni a gázfogyasztást, az energiafogyasztást, hol lehet megújulókra átállni. A pécsi biomassza-projekt ebből a szempontból előremutató, fenntarthatósági és ár szempontból is egy pozitív beruházás volt.
[su_box title=”Ruzsa Csaba: tervezik a távhőrendszer további bővítését” style=”glass” box_color=”#8681eb” radius=”2″]Ruzsa Csaba alpolgármester a PécsMa.hu-nak elmondta, a Pétáv nem szorul önkormányzati segítségre, ami a jelenlegi nehéz pénzügyi-gazdálkodási helyzetben hatalmas könnyebbség. Kiemelte, a cégnél tervezik a távhőrendszer bővítését, például a keleti városrészben, de máshol is folyamatosan vizsgálják új fogyasztók bevonásának lehetőségét.[/su_box]
