Te is belehalhatsz a helytelen kutyaetetésbe!

A napokban jelent meg egy nagy érdeklődést kiváltó külföldi hír, miszerint a kutya- és macskatartók több mint 30 százaléka legszívesebben nem adna húst állatának. Az persze köztudott, hogy nagyon megosztó a vélemény arról, mégis mi a legjobb az állatoknak. 

Nyers hús, csontok, száraz vagy nedves táp, esetleg vegyes vagy vegán étrend? Vajon mi a megoldás, mik a veszélyek az állatorvosok szerint? Utánajártunk.

Csirkecsontot nem, de bordát és körmöt ehet a kutya? 

A kutyák alapvetően húsevő ragadozók, ehhez az életmódhoz alkalmazkodik a bélflórájuk, a bélcsatornájuk hossza, az emésztőrendszerük is. Ha az őseikből, a farkasokból indulunk ki, azok sem vegán életmódot folytattak az idők során, és habár a húst nyersen ették meg, a csontokat nem fogyasztották el.

Én semmilyen formában nem vagyok híve a csontetetésnek. Lehet, hogy szeretik a kutyák és tisztítja a fogukat, de nagyon sok problémájuk lehet belőle, ha csontokat esznek. Az a jobbik eset, ha a szájüregben a fogak közé akadnak darabok. Nyelőcsőben, bélben viszont kis- és nagytestű kutyánál is okozhat hatalmas gondokat, gyomorgyulladás vagy hasnyálmirigy, esetleg epeprobléma is kialakulhat – mondta lapunknak dr. Gönczi István, pécsi állatorvos.

Ez egyébként nemcsak a szálkásan törő csirkecsontokra vonatkozik, hanem mindenféle csontra, tette hozzá. Kocsonyaszezonban például rengeteg olyan esettel találkoznak kollégáival, mikor a borda-, köröm- és egyéb csontdarabok összeállnak és olyan mértékű székrekedést okoznak, amit csak durva beöntésekkel vagy akár operációval lehet megoldani.

Ételmaradékot egyébként nyugodtan adhatunk a kutyusnak, de figyeljünk rá, hogy ne legyen romlott, túl zsíros, fűszeres, vagy penészes. 

A közhiedelemmel ellentétben nem csak a szárnyasok csontja lehet veszélyes

Az egész családra veszélyes lehet, ha a kutya nyers húst kap

A húsevőknek szüksége van állati eredetű fehérjére, vagyis a vegán étrend egyértelműen nem megfelelő a kutyusok számára, de nagyon oda kell figyelni a húsetetéskor Gönczi István szerint. Hiszen ha valaki szupermarketben veszi a húst, nem tudhatja, hogy az honnan jött, hogyan és mennyi ideig tárolták és így milyen kórokozókat tartalmazhat. Elvileg ugyanis emberi fogyasztásra szánják ezeket az alapanyagokat, de nyilván az ember nem nyersen fogyasztja őket.

– Egy csomó olyan kórokozó lehet a húsban, mint a szalmonella vagy a Campylobacter, amik emberre is átterjednek a kutya bélsarával. Ezek nagyon túlélő baktériumok, elég, ha nincs megfelelően feltakarítva az állat végterméke, vagy csak a szőrén marad egy kevés, és nem mosunk kezet simogatás után, már megvan a baj. Volt már olyan esetünk, hogy egy család nyers étellel etette a kutyáját, és a két kislányuk két hétre kórházban kötött ki szalmonellafertőzéssel – mesélte lapunknak az állatorvos hozzátéve, csupán néhány perces 60 fokos vízben való főzéssel már kiirthatók a veszélyes kórokozók.

Belsőségeket nyersen etetni szintén nagyon veszélyes, vannak olyan vírusok, melyek például a disznókra nincsenek hatással, viszont kutyára vagy macskára átterjedve halálos idegrendszeri tüneteket okoznak. Rengeteg parazita is lehet a nyers belsőségekben, amik betokozódva a háziállatok szervezetében eljuthatnak a bélbe, vagy a májba jutva szintén gondot okozhatnak. Ezeket szintén csak hőkezeléssel lehet kiirtani, a fagyasztás nem helyettesíti azt. 

Ráadásul a hús nem tartalmaz megfelelő nyomelemeket és vitaminokat, amikre az állatoknak is szükségük van az egészségük megőrzéséhez. Ezeket lehet rizzsel, zöldségekkel pótolni, de csakis megfőzve minden alapanyagot.

Nyilván lehetséges, hogy valaki megbízható forrásból jut a húshoz vagy csak szerencséje van, és sosem lesz gondja a nyers etetéssel, de nem árt az elővigyázatosság. 

A házi koszttal semmi gond nincs, de emésztés-élettanilag nincs előnye a nyersnek a főttel szemben

Táp és táp között is hatalmas különbség lehet

Tény és való, hogy a tápok között is rengeteg rossz minőségű van, mondta a szakember. Ha a kilogrammonkénti ára 150 forint körüli például, akkor abban ki tudja, mi lehet. Ha a kutya szőre elveszíti a fényét, a széklete fura állagú lesz, vagy ugyanannyi végtermék jön ki, mint amennyi tápot megevett az eb, akkor biztosan érdemes tápot váltani, tanácsolta a szakember.

Ha viszont jó, vagy közepes minőségű tápot vásárolunk, akkor teljes értékűbb táplálkozást biztosítunk kedvencünknek, mint bármi mással. 

A konzervek semmivel sem jobbak a száraz tápoknál, hiszen előbbiek nagy százalékban csak vizet tartalmaznak. A nagy kiszerelésű, olcsó konzervekkel ugyanaz a gond, mint az irreálisan olcsó száraz tápokkal, a jó minőségűek viszont általában elég drágák. A száraz táp tehát tökéletes megoldás, ha megfelelő mennyiségű vizet is adunk mellé az állatnak – mondta Gönczi István.

Ha egy táp irreálisan olcsó, valószínűleg csak átmegy a kutyán, anélkül hogy hasznosítana belőle bármit is

Tabu az édesítőszer és a gyümölcsökkel is vigyázzunk!

Sokan adnak különböző zöldségeket és gyümölcsöket a kutyájuknak, ami kis mértékben elvileg nem okozhat gondot a szakember szerint.

A lédús gyümölcsök sok esetben hasmenést okozhatnak, a szőlőt a magok miatt nem ajánlják nagy mértékben az állatorvosok.

A nyírfacukorra, vagyis xilitre iszonyatosan érzékenyek a kutyák, kis mértékben is halálos lehet. Ha valaki tehát ezzel süt vagy főz, ne adjon belőle az ebnek, ha pedig véletlenül evett a kutya az ételből, azonnal forduljanak vele orvoshoz. Ugyanez a helyzet a csokoládéval is, főleg az étcsokival. 

A csokoládémérgezés a kutyáknál akár halálos kimenetelű is lehet

Ahogy embereknél, állatoknál is gyakoribbak a betegségek

A háziasítás és a tenyésztés – illetve a szaporítás – kialakulása közben a kutyák sokkal érzékenyebbek lettek és sokat változott a bél- és emésztőrendszerük is. Az állatorvoslás fejlődésének köszönhetően magasabb átlagéletkort érnek el az ebek, ennek következményeképpen viszont sokkal gyakoribbak például a daganatos megbetegedések, krónikus betegségek is. Ez – ahogy az embereknél is – függhet a tápláléktól, az életmódtól, a levegő romlásától, genetikától, sok minden mástól is.

A mai kutyafajták már nagyon messze vannak az őseiktől, a farkasoktól, nem kellene összemosni őket. Több olyan fajta is van, amely képtelen lenne élelmet szerezni magának. Ezt a csivaváról, a francia bulldogról, a dán dogról is elmondhatjuk.

Hirdetés