Tegyünk azért, hogy Pécs klímája is maradjon mediterrán, ne csak a hangulata!

A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. A pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket járjuk végig, a következőkben a klímaváltozás Pécset érintő hatásaival, az azokhoz történő alkalmazkodás lehetőségeivel és a hatások romlásának megelőzésével foglalkozunk.

hirdetés

Villámárvizek, hőhullámok, szárazságok, dráguló gyümölcsök

Pécsett is tapasztalhatjuk, hogy az időjárás jelentősen megváltozott, Pécs sem kivétel, a klímaváltozás hatásai itt is érezhetők. Egy kifejezetten meghökkentő adat jól mutatja ezt: 30 évre visszamenően Pécs átlaghőmérséklete majdnem 2 fokkal nőtt az évek során, ami azért fontos, mert a világon ennyi idő alatt ez a szám nem érte el a másfél fokot. Ennek oka az erős és gyors városiasodás folyamataiban kereshető. A hőmérsékletnövekedés hatása úgy jelentkezik Pécsett, hogy például néha a Király utcában térdig gázolunk a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővízben, a villámárvizek hullámaiban (amik nagy károkat okoznak a belvárosban és a Mecsekoldalban), vagy épp kiszáradnak a földek a zivatarokat váltó, hetekig tartó szárazságban. Mindennek pedig következményei vannak: a zöldségek és gyümölcsök termelésének nehézségei miatti terménydrágulás erre jó példa.

Csak egy példa a villámárvízekre a Pellérdi útról

A hőmérséklet emelkedése ugyanakkor nem csak abban nyilvánul meg, hogy Pécset néha 35-40 fokos hőhullámok érik el napközben. Sajnos még kevesen tudják, de leginkább az éjszakai átlaghőmérséklet növekedése okozhat hosszú távú egészségkárosító hatásokat. Nyáron ez a városban meghaladja a 21 fokot, 18-20 fok felett pedig az emberi szervezet nem tudja kipihenni magát.

Nemcsak szépek, hasznosak is a napvitorlák

Az önkormányzat eddig is számos kisebb intézkedést hozott az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, az extrém időjárási jelenségekből fakadó állapotok kezelésére. A tömegközlekedésben a helyi buszok lecserélésekor például ezért volt fontos szempont a buszok klimatizáltsága, ugyanezért váltak légkondicionálttá a közintézmények ügyfélfogadó terei, de a közkutak felújítása és párakapuk létesítése is a mikroklíma javítását szolgálja, továbbá ide lehet sorolni a nyári utcai vízosztási kampányokat is, vagy épp a belvárosi napvitorlák felhúzását, melyek a burkolt út- és térfelületek felmelegedése ellen nyújtanak védelmet a nem fásítható területeken. Itt még megemlíthető az invazív növények és kártevők elleni rendszeres beavatkozások jelentősége és az önkormányzati tulajdonban lévő erdők kezelése is.

Üvegházhatású gázok: Pécs jó úton jár, de van még teendő

A klímaváltozás fenti jelenségeivel is foglalkozó hazai és nemzetközi szakemberek első megközelítésben az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével foglalkoztak annak érdekében, hogy a folyamat lelassítható legyen, és noha a szakemberek napjainkban is fontosnak tartják ezeknek a gázoknak a mérséklését, azt azonban fontos tudni, hogy az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés és az arra irányuló alkalmazkodóképesség erősítése legalább annyira fontos.

Napelem a Szülészeti Klinikán

Az üvegházhatású gázok csökkentését Pécsett aktív, környezettudatosságra ösztönző szemléletformáló programokkal, energiatakarékos viselkedésformák elsajátításával, gyakorlásával, vagy épp energiatakarékos megoldások alkalmazásával lehet legjobban elérni. Az önkormányzat jó úton halad ebben a tekintetben, hiszen az utóbbi években 14 darab önkormányzati óvoda épületenergetikai felújítását végezték el, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy ezek az intézmények a korábbiaknál alacsonyabb energiaráfordítással működjenek.

A Barbakánnál sokan kapják fel az elektromos bicikliket

A fenti fejlesztéseknek és a szemléletformáló tevékenységnek köszönhetően elmondható, hogy 2012-höz képest 16,8 százalékos csökkentést ért el városi szinten az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően Pécs. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy nyugodtan hátra dőlhetünk, sőt! A közlekedésben például sajnos közel sincsenek jó eredményei a városnak: csökkenés nincs, épp ellenkezőleg, 19,7 százalékos növekedés tapasztalható a gázok kibocsátásában.

Ilyen e-buszok futnak majd Pécsen

Ennek a területnek a jövőbeni felülvizsgálata tehát mindenképp szükséges, mind a tömegközlekedés, mind a személyautók tekintetében. Ezért is fontos lépés, hogy az önkormányzat beszerezte azt az első 10 elektromos buszt, melyek jövőre állnak üzembe a város útjain, és melyeket várhatóan további ilyen járművek követnek. Meg kell jegyezni, hogy az elektromos közbringarendszer (azaz a PécsiKe), valamint az utóbbi időben kiépített bicikliutak és a jelenleg is zajló kerékpárút-fejlesztések is mind a megfelelő irányba mutatnak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével párhuzamosan növelni kell azokat a zöldfelületeket, melyek ezeket a gázokat elnyelik. Ennek érdekében a városban folyamatosak a fásítások, erdőtelepítések, ezek pedig a jövőben sem állnak meg.

Mit tehetünk?

Az önkormányzat által eddig megtett lépesek a kirakósnak csak egy-egy darabjai voltak. Annak érdekében, hogy a jövőben egységes rendszerben történjenek hasonlóan hasznos beavatkozások, a város benyújtott egy pályázatot, hogy 2020-ban elkészüljön Pécs klímavédelmi stratégiája. A jövőbeli tervek között szerepel a város további fásítása, többek között a bevásárlóközpontok parkolóiban is, emellett cél az is, hogy ösztönözzék a pécsieket is a faültetésekre, valamint a csapadékvizek visszatartására. A legfontosabb azonban, hogy vissza kell erdősíteni Pécsett.

A faültetéseken sok múlik

Le kell állítani a Mecsekoldal további beépítését, növényesíteni kell a város belső területeit, csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást elsősorban az épületek energiahasználatának mérséklésével és a tömegközlekedés elektromos buszokkal és e-biciklikkel, felújított utakkal történő fejlesztésével. De ez kevés!

Tegyünk meg mi is mindent azért, hogy Pécsnek ne csak a hangulata, de a klímája is mediterrán maradhasson!

Hirdetés