Mutasd az írásod, megmondom, ki vagy!

Vereb Ibolya, pécsi grafológus segítségével rántjuk le a leplet hihetetlenül izgalmas munkájáról szóló mítoszokról és persze próbára is tesszük kicsit a szakembert. Azt elárulhatjuk, döbbenetes az eredmény!

– Tényleg meg lehet valakit ismerni a kézírásáról?

– A grafológia azon a felismerésen alapul, hogy a kézírás éppolyan egyedi, mint az ember személyisége. Az írás megmutatja a személyiség azon vonásait, amelyek a viselkedését meghatározzák. Feltárható általa az író én-képe, pszichés közérzete, értelmi képességei, a szociális viselkedési jellegzetességei, az érzelmeinek működése, energiafelhasználása, sőt következtetni lehet arra is, hogyan végzi a munkáját. Több mint 200 írásjelet vizsgál, és mér egy-egy elemzés során a grafológus. Még az is sokat elárul valakiről, hogy milyen tollal szeret írni.

– Hogyan?

– A mintafelvételhez csak egy meghatározott mennyiségű írásra van szükség, amit megfelelő íráskörülmények között készítünk el. Az iskolában tanult betűformákat az évek során megváltoztatjuk aszerint, hogy mi a fontos számunkra kiemelni, elhagyni, átalakítani. Így az iskolai sztenderdtől való eltérés megmutatja az egyéniséget, a személyiséget. Az íráselemekre fordított energia – amit a méretarányok mutatnak meg – megegyezik a tudattalanba betöltött jelentőségükkel. Ami fontosabb, az nagyobb, a kisebb pedig az elhanyagolt. Amikor írunk, célunk a hatékonyság térben, időben, energiában. Ez megjelenik a kézírásban.

Vereb Ibolya rengeteget el tud mondani egy emberről pusztán a kézírása alapján
Néhány tévhit az írással kapcsolatban:
  • Nem igaz, hogy el tudjuk torzítani annyira az írásunkat, hogy ne lehessen beazonosítani minket róla. A szakember szerint lehetetlen, hogy mind a 200 jelre figyeljünk, egy átlagos ember körülbelül 7 jel megváltoztatására tud figyelni, így marad még 193, ami alapján biztosan lelepleződik.
  • Arra nem képes a grafológia, hogy meghatározza az életkort, a nemet, a külső tulajdonságokat, a fizikai és egészségi állapotot.
  • A grafológusok az elemzés alatt nem csupán egy-egy írásjelet hasonlítanak össze, ennél sokkal többről van szó. Megnézik a betűk rajzolásától, az írás rendezettségén és elhelyezkedésén át, a szöveg szellősségén keresztül, az ékezetek és vonalak hosszúságáig a teljes képet. Egy oldalnyi írást akár egy hétig is vizsgálnak.
  • Nem mindegy, hogy milyen körülmények között írjuk meg az elemzendő szöveget. Számít a felület, amin írunk, a fényviszonyok, az aktuális állapotunk (például a fáradtság, vagy ha éppen gyógyszert szedünk). Vagyis az írás pontos felvétele nagyon számít a grafológusoknak.

És amit talán nem tudtál:

  • A grafológus olyan intim, személyes dolgokat tud meg az alanyairól, amiket sokszor nehéz közölnie, vagy amiket az ember nem igazán szeret hallani.
  • Az íráskép függ az írásrutintól is, vagyis attól, hogy milyen gyakran írunk és mennyi ideig tanultuk az írást. Meglátszik, hogy használjuk-e a folyóírást vagy sem. Alapvetően viszont megmaradnak a már kialakult nyomok.
  • Az írásunkat nagyban befolyásolják aktuális érzéseink, régebbi időkben történt pozitív vagy negatív történéseket is megláthatunk az akkori írásból.
  • Remek önismereti lehetőség ez, hiszen a grafológus legbelsőbb – talán magunknak sem beismert – titkainkra hívja fel figyelmünket egy-egy találkozó alkalmával.
  • A szakemberek gyakran párosítják az íráselemzést rajzelemzéssel is, ugyanis ezzel még komplexebb képet kapnak az alanyokról.

És íme egy elemzés 

Az interjú keretén belül megkértem Vereb Ibolyát, hogy készítsen számunkra is egy elemzést, amit vállalt is. A szakember arra kért, hogy írjak néhány sort az aktuális érzéseimről. Mint mondta, egy komplex kép kialakításához ehhez azért jóval többre lenne szükség, azért néhány következtetést levont.

Ebből a körülbelül öt sorból olvasta ki a lentieket

– Nyitott, barátságos, pozitív személyiség írta, aki szeret megmutatkozni és a jelenben lenni. Az oválok azok, amik leginkább árulkodnak önmagunkról. Őszinteséget látok a függőlegesen álló betűkből és azt, hogy az írója a gondolatokat átülteti a jelenbe és használja a gyakorlatban. Alapvetően megelégszik önmagával, sokat gondolkodik, és szeret magával foglalkozni, az önértékelése a helyén van. Ezt leginkább a magába visszaforduló „o” betűkből lehet megállapítani. A balra és fölülre rendezett sorai az otthonról hozott dolgok fontosságát emelik ki, és azt, hogy a tanult és tapasztalt értékekhez ragaszkodik. A jobb oldalt hagyott nagy margó arról tanúskodik, hogy az iskolában tanult normán változtatás történt. A külvilággal szemben vannak fenntartásai, biztonságra, stabilitásra törekszik. A szellős sorok és az, hogy az egyik sor beljebb kezdődik, a gondolati elkülönülést, rendszerlátást mutatják. Aki írta, nem bánt meg másokat, ha magát kell képviselnie, és nincs elszállva magától, de befolyásolhatóságot és sértődékenységet is látok – elemzett Vereb Ibolya.

Mi a grafológia?
A grafológia emberismereti tudomány. Az íráselemzés feltérképezi az írást, majd a hozzátartozó pszichológiai jelentésekkel társítja, így összegyűjthetők az író személy tulajdonságai. Itt meg kell különböztetnünk a grafológiát az írásszakértéstől, mert mindkettő az írással foglalkozik, de a grafológia a személyiséget vizsgálja és annak lényegét tárja fel a pszichológia segítségével. Az írásszakértés ezzel szemben a kézeredetet állapítja meg, hogy kitől származik az írás. Ez pedig a kriminalisztikához és a jogtudományhoz kapcsolódó vizsgálat.